161408. lajstromszámú szabadalom • Relé
MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS Bejelentés napja: 1968. IV. 30. (TE-513) Svédországi elsőbbsége: 1,967. V. 31. (7620/1967) Közzététel napja: 1972. III. 28. Megjelent: 1975. II. 15. 161408 Nemzetközi osztályozás: H 01 h 39/00 \ Feltalálók: HEMDAL Göran Anders Henrik mérnök, Tyresö, Svédország BRUNBERG Kari Gunnar mérnök, Segeítorp, Svédország Tulajdonos: Telefonaktiebolaget L M Ericsson cég, Stockholm, Svédország Relé A műszaki fejlődés, pl. az új távközlési berendezésekben, fokozott követelményeket támaszt a relék és az elektromágnesekkel befolyásolt készülékek működési sebességével szemben. Elektromágneses úton nehéz lényegesen és gazdaságos módon növelni az említett készülékek sebességét. A találmány célja az eddigelé elektromágnesekkel működtetett készülékek, pl. relék gyors és egyszerű működtetésének újszerű megoldása, melynél valamely, hasznos munkát végző gáz igen gyors kiterjedését hasznosítjuk. Az alábbiakban relén olyan készüléket értünk, amely működése közben egyéb funkciókat vezérel. A találmány szerint olyan relénél, amelynek elektromos vagy mechanikai szerveket működtető része és olyan zárt edénye van, amelynek egy fala, mint nyomásérzékelő, legalább részben, a vezérlőszerveket működtető helyzetbe kifelé mozgatható, ahol is az edény beléje vezetett villamos áram hatására gázelegyet fejlesztő elektrolitét tartalmaz — a mozgatható fal az elektrolit által fejlesztett gázelegy nyomása ellenére a működési helyzettől különböző nyugalmi helyzetben tud maradni, az edény pedig gyújtószerveket tartalmaz, melyek működtetésükkor annyira megnövelik a gázelegy nyomását, hogy ez a mozgatható falat a működési helyzetbe tudja átállítani. A rajzok a találmány szerinti relé néhány kiviteli alakját példaképpen tüntetik fel. Az 1. ábra a találmány alapelvét szemlélteti. A 2. ábra az edény első változatának képe. A 3. ábra egy második változatot szemléltet. A 4. ábra a találmány szerinti relé további ki-5 viteli alakját mutatja. Az 5. ábra a találmány alkalmazását fluidisztorral kapcsolatban mutatja. Az 1. ábra szerinti relénél az 1 edénynek merev falai vannak, kivéve az egyik falát, melyet a rugal-10 mas 2 diafragma mint nyomásérzékelő alkot. E diafragma fölött az egykarú 8 emeltyű helyezkedik el, mely fölött 3 villamos érintkezők vannak. Ez utóbbiak a diafragma kidomborított állapotában lépnek működésbe, míg a diafragma behorpadó 15 állapotában működésen kívül vannak. Az edényt részben kitölti a 4 elektrolit, pl. KOH + 2H2 0, melybe az 5a és 5b elektródák merülnek. Ha az elektrolitba villamos áramot vezetünk, hidrogéngázból és oxigéngázból álló vegyület, 2H2 + 0 2 jön 20 létre, mely vegyület meggyullad, ha az edénynek az elektrolit fölötti térrészében elhelyezett gyújtószervbe, ez esetben 6 elektródapárba gyújtófeszültséget juttatunk. A gázvegyület meggyújtásakor az elégés hatására a diafragma kidomborodik és a 3 25 érintkezőket zárja. Minthogy a folyamat megfordítható, a teljesen zárt edényben nincs anyagvészteség. Az elektrolízis áramerősségének hatására egy gyújtás után akkora mennyiségű gáz keletkezik, 30 hogy a következő gyújtás rövid idő alatt megy 161408
