161407. lajstromszámú szabadalom • Csillapításmérő kapcsolási elrendezés
161407 5 6 rőkondenzátorok, valamint a hálózati transzformátor tápfeszültséget szolgáltató 16 tekercsére csatlakozó 14— 15 egyenirányítók láthatók. A kapcsolási elrendezés működése a következő: Az L induktivitásból, a Cx és C 2 kondenzátorokból álló rezgőkörben az 1 impulzusgenerátor szabad rezgéseket gerjeszt. Az átlagértéket képző detektor terhelő 3 ellenállásán a szabad rezgések burkoló jának Vs t átlagértékével arányos egyenfeszültségű összetevő keletkezik. A csúcsegyenirányító terhelő 5 ellenállásán olyan egyenfeszültségű komponens keletkezik, amely a Vmax csúcsértéknek a Cx és C 2 kondenzátorokból álló kapacitív osztó által beállított törtrészével arányos. A két egyenfeszültségű összetevő közötti különbséget a rendszerint katód-hidas berendezésként kialakított 6 berendezés méri. A szabadrezgések Vmax csúcsértékét a nem-lineáris stabilizáló elem — rendszerint glimmlámpa vagy Zener dióda — által előállított konstans Ez zárófeszültséggel lezárt 7 határoló dióda határolja. Az Ez zárófeszültséget a hálózati transzformátor segédtápfeszültségforrásként szolgáló 16 tekercse állítja elő 14 és 15 egyenirányítók és a váltóáramú komponenseket kiszűrő 11 szűrőellenállásból két nagy 12 és 13 szűrőkondenzátorból álló szűrőlánc segítségével. A nem-lineáris stabilizáló elem megfelelő stabilitási tényezőjének biztosítását szolgálja a 10 előtétellenállás, míg a 9 kondenzátor a nagyfrekvenciás komponensek számára képez rövidzárt. A 2. ábrán 1 impulzus-generátor, LC-rezgőkör, 2 diódából és 3 terhelő ellenállásból álló átlagértéket képző detektor, 7 határoló dióda nem-lineáris 8 stabilizáló elem (Zener dióda), 9 szűrőkondenzátor, 17 és 18 ellenállásokból álló osztó és az átlagérték és a csúcsérték összehasonlítására szolgáló 6 berendezés látható. A kapcsolási elrendezés működése a következő: Az LO-rezgőkörben az 1 impulzus-generátor szabad rezgéseket gerjeszt. A burkológörbe átlagértékével arányos egyenáramú összetevő a 3 terhelőellenálláson keletkezik. A határoló dióda a határolási periódusban átengedi az áramimpulzusokat, amelyek a 8 Zener diódán és a vele párhuzamosan kötött 9 kondenzátoron létrehozzák a Zener-feszültséggel azonos értékű Ez egyenfeszültséget. Az ily módon előállított Ere f = E z referencia-feszültség van a 17 és 18 ellenállásokból álló feszültségosztón is. Az osztó által leosztott referencia-feszültség megfelelő részét vezetjük az átlagérték és a csúcsérték összehasonlítására szolgáló 6 berendezésre. A 3. ábrán elektroncsöves impulzus-generátor látható. Az ECF 82-es cső pentóda-része a K kristállyal 10 kHz-es kristályoszcillátorként működik. A trióda-részben erősen torzított alakú jel keletkezik, amely az ECC 82 csöves multivibrator szinkronizálására előnyös. A multivibrator az EL 86 csőből álló végfokozat vezérlésére rövid feszültségimpulzusokat állít elő. A végfokozat arámimpulzusai a 400 KHz-re hangolt LC-rezgőkörben szabad rezgéseket gerjesztenek. A rezgőkör csillapítását a mérendő „0" tárgy közelítése befolyásolja. A 3 ellenálláson ismét egy a burkoló átlagértékével arányos egyenfeszültségű összetevő je-5 lentkezik. A 7 határoló dióda a csúcsértéket az Ez zárófeszültség értékén tartja. A zárófeszültség értékét a 8 Zener dióda és a 9 kondenzátor a határolási periódusban rajtuk átfolyó áramimpulzusokból képezik. A 17 és 18 ellenállásokból álló osztót 10 kiegészítettük a referenciajel finom állítására szolgáló 19 potenciométerrel. Az átlagérték és a referencia érték összehasonlítására szolgáló 5 berendezés egy katódhíd. A mérési eredményt az M/200 (/iA-es) műszer mutatja. Az átlagérték detektorá-15 nak 2 diódáját 6B32 duodióda egyik diódája alkotja. A duodióda másik 2' dióda a referenciafeszültséget előállító ágban a diódák indulási áramának kiegyenlítésére szolgál. A felhasznált alkatrészek tipikus értékeit az ábrán adtuk meg. 20 A kapcsolási elrendezésnek megfelelő berendezés tökéletesen működik, kiváló hosszú idejű stabilitása és érzékenysége van, fajlagos villamos ellenállásoknak, valamint olyan nagy feszültségű villamosan vezető anyagok vastagságának mérésénél, 25 amelyek fajlagos ellenállása 10~6 Ohmemtől 10_1 Ohmemig terjedő tartományban, illetve 50 A-tól (0,005 /im-től) 0,1 mm-ig terjedő aranylemezvastagság tartományban vannak. Az LC-rezgőkör csillapításának függése a mérendő fém-30 tárgy és a rezgőkör közötti távolságtól lehetővé teszi a mérési elrendezés felhasználását a fémeken levő szigetelő rétegek, például az alumíniumon levő néhány (p,) és annál vastagabb oxidációs-rétegek vastagságának érzékeny mérésére. 35 Az M mutatós műszer helyett, vagy emellett járulékosan felhasználható olyan mechanizmus is (relé, erősítő stb.), amely a mérési eredményeket automatikus feldolgozás céljára átviszi, például kijel-40 zésekre, automatikus mérésre és osztályozásra, vagy technológiai folyamat automatikus szabályozására. Különösen olyan kapcsolásban kapunk előnyös 45 viszonyokat, ahol az átlagérték és a referenciajel összehasonlítására szolgáló berendezés kimenetén a fenti módon képzett jel egy alkatrész, például 19 potenciométer automatikus beállítására szolgál. Ezáltal a referenciajel értékének leosztását pl. egy 50 szervomotor úgy állítja be, hogy az átlagérték és a referenciajel összehasonlítására szolgáló berendezés kimenetén a kimenőjel gyakorlatilag eltűnjön. A mérési eredményt akkor a beállított alkatrész — 1 potenciométer — mechanikus helyzete 55 határozza meg és a szervomotor erőhatása használható fel a kívánt folyamat szabályozására. Szabadalmi igénypontok: 60 1. Kapcsolási elrendezés rezgőkör, például hangolt LC-kör csillapításának, vagy a rezgőkörhöz csatolt, a mérési eredményt befolyásoló mérendő tárgy (egység) paramétereinek mérésére, szabad, 65 csiiiapított rezgés burkoloja átlagértékének, vagy 3
