161386. lajstromszámú szabadalom • Eljárás a golyósmalom üzemének tökéletesítésére

3 mennyiségének és a szemszerkezet megosz­lásának számszerű meghatározására szolgál­hatna. Ez utóbbi okozza, hogy az őrlőtest utántöltése csak véletlenül közelíti meg az eredeti töltet szemszerkezetét. Ezért a ma- 5 lom átbocsátó képessége és őrlési teljesít­ménye nem tartható a beállítási szinten s így teljesítménye csökken, energiafogyasz­tása pedig növekszik. Találmányunk célja a golyósmalom üze­meltetésének tökéletesítése; olyan módszer kidolgozása, amely alkalmas bármilyen go­lyósmalom őrlőgolyó-szemszerkezetének meghatározására annak érdekében, hogy a 1B malom átbocsátó képessége tartós üzemben ingadozás nélkül állandó és ezáltal optimá­lis malomteljesítmény mellett az energia­fogyasztás minimális legyen. 20 Találmányunk azon a felismerésen ala­pul, hogy a golyósmalom üzeme szempont­jából legkedvezőbb az az őrlőgolyó-töltet, amelynek összfelületét és szemszerkezetét az őrlésre kerülő anyag szemszerkezetével 25 és őrőlhetőségével összefüggésben határoz­zuk meg. Lényeges felismerésünk, hogy az azonos összmennyiségű, de különböző szem­szerkezetű őrlőgolyó-töltetek közül a ma­lomüzem szempontjából az a legkedvezőbb, 30 amelyben a méretcsoportonkénti összfelüle­tek egyenlők, vagyis minden egyes golyó­méretből azonos Összfelületű mennyiség ke­rül alkalmazásra. 35 Felismertük továbbá, hogy az őrlőtestek átmérőjének az őrlőgolyó méretétől függet­len, az idővel összefüggő csökkenése foly­tán időről-időre az eredeti szemszerkezet áll helyre, ha az őrlőgolyóknak a két szóm- 40 szédos golyóméret-frakció közötti méretre való lecsökkenése időpontjában megfelelő mennyiségben ilyen közbenső átmérőjű őr­lőgolyókat töltünk a malomba. Így ugyanis ugyanilyen időtartam ismételt eltelte után 4g az őrlőtestek szemszerkezete ismét az ere­deti lesz. Ez az utántöltési művelet bármi­lyen hosszú időtartamú malomüzem során megismételhető és a kívánt szemszerkezet, mint középérték körüli ingadozást eredmé- 50 nyez. A találmány szerint eljárva elsősorban önmagában ismert módon meghatározzuk az adott malom töltési fokát %-ban — amiből 55 kiszámítható a malom, kamránkénti őrlőgo­lyó-összmennyisége is tonnában — majd az egyes kamrákban alkalmazásra kerülő őr­lőgolyók átmérőit. Ezt követi az őrlőgolyó átmérőnkénti mennyiségének, majd az őr- 60 lőgolyó utántöltési mennyiségének és szem­szerkezetének meghatározása a találmány szerinti eljárás alkalmazásával. Az őrlőgolyó átmérőnkénti összsúlya — az 65 4 átmérőnkénti összfelületek egyenlőségének feltétele alapján — a kamratöltet összsú­lyából adódik a golyóátmérő és a különféle golyóátmérők összegének hányadosával való szorzással: ahol ) G = a golyók súlya, d = a golyó átmérője, k index a malomkamrát, f index a golyóátmérő frakciót, rí a frakciók összes számát jelenti. Az egyes gölyóátmérőfrakciókban az ösz­szes őrlőgolyó-felület, ha az őrlőgolyó faj­súlya. t/m3 : Ft = Af vagyis a tényleges golyóátmérőtől függet­len. Az utántöltés módjának kidolgozásánál abból a tapasztalatból indultunk ki, hogy a különböző átmérőjű őrlőgolyók átmérőjének kopás folytán bekövetkező csökkenése, az átmérő méretétől függetlenül, azonos idő­tartam alatt azonos és a golyók eredeti gömbalakjukat megtartják. Ez az időtartam tehát csak az őrlőtest és az őrlemény anya­gi minőségétől függ. A találmány más ko­pási folyamat esetén is alkalmazható, ha a kopás lefolyása egyébként ismert. A talál­mány szerint olymódon járunk el, hogy meghatározzuk azt az időtartamot, amely alatt az őrlőgolyók átmérője meghatározott méretkülönbségnek megfelelő mértékben le­kopik. Ekkor hajtjuk végre az utántöltést. Az utántöltéshez olyan átmérőjű őrlőgolyó­kat használunk, amelyek a lekopott átmé­rőknek felelnek meg. Az utántöltés mennyiségét úgy határoz­zuk meg, hogy az egyes frakciók felület­csökkenésének hozzávetőleg a kétszeresét szolgáltató közbenső méretű őrlőgolyó­mennyiséget töltünk utána, amit az egyes őrlőgolyó-méretek m2 /t adatai alapján szá­mítunk ki. Ilymódon a következő kopási periódus alatt hozzávetőleg az eredeti szem­szerkezet áll elő, azzal a különbséggel, hogy a legfelső őrlőgolyó-frakció teljes mennyi­ségében eltűnt, mert mérete egy átmérő­frakciót csökkent, a legalsó őrlőgolyó-frak­ció alatti átmérőjű golyókat pedig a malom­ból el kell távolítani. Ezzel egyidejűleg a legnagyobb méretű golyófrakcióból az ere­deti mennyiséget pótoljuk. A találmány szerinti eljárás lényege te­hát, hogy az őrlőgolyók egyes frakcióinak új mennyiségeit a frakciónkénti összfelüle-9,

Next

/
Oldalképek
Tartalom