161386. lajstromszámú szabadalom • Eljárás a golyósmalom üzemének tökéletesítésére

MAGYAR SZABADALMI 161386 NÉPKÖZTÁRSASÁG LEÍRÁS SZOLGALATI TALÁLMÁNY jBL B 02 c 15/00 fggf Bejelentés napja: 1971. II. 13. (Sí—1199) ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI Közzététel napja: 1972. III. 28. te. • HIVATAL Megjelent: 1974. V. 30. Feltalálók: Kolostori János oki. gépészmérnök, Vác, Vadász Mihály oki. vegyész, Budapest Tulajdonos: Szilikátipari Központi Kutató és Tervező Intézet, Budapest, és Cement és Mészművek, Vác. Eljárás a golyósmalom üzemének tökéletesítésére A találmány tárgya eljárás a golyósmalom üzemének tökéletesítésére, az őrlőgolyó-töltet térkitöltési hányadának és mérettartományának önmagában ismert módon való megállapításával. A golyósmalomban az aprítást őrlőtestek végzik, amelyek az őrlendő anyaggal keverve lassú forgást végző dob belsejében helyezkednek el. Ez a keverék a forgó dobot hozzávetőleg az egyharmadáig tölti meg. A dob forgása közben a töltet felemelkedik, a golyók egymáson átgördülnek, a legmagasabbra emelkedők pedig a dob belső felületéről leválva közel parabola alakú röppályán a dob aljára esnek le. Az őrlőhatást főként a kétféle golyómozgás eredményezi. Az elérhető őrlőhatás és a malom teljesítményfelvétele szempontjából nagy jelentősége van az őrlőtestek mennyiségének és méretének. Egyféle golyóméret alkalmazása 52—76%-os térkitöltést eredményez, a golyók térbeli elrendezésétől függően. Ha különböző átmérőjű golyókat alkalmazunk oly módon, hogy a golyók közötti hézagokat is megfelelő méretű golyókkal töltjük ki, akkor 83%-os térkitöltés is elérhető. A golyók méretsora azonban ebben az esetben olyan széles — a legkisebb golyó átmérője a legnagyobb golyó átmérőjének pl. a tizede — hogy ugyanabban a malomkamrában nem alkalmazható gazdaságosan. A tapasztalatok szerint ugyanis durva őrléshez nagy átmérőjű, finom őr-5 léshez kis átmérőjű őrlőtesteket előnyös alkalmazni. (Beké B.: Aprítás és fajtázás, Budapest 1952. C. 3. fejezet). Az őrlőtest szemszerkezetének megállapí-10 tására ismert az a módszer, hogy a golyók méretét 10 mm-enként lépcsőzött méretsor szerint határozzák meg és minden golyóméretből azonos darabszámot alkalmaznak (Siegten, I.: Zement Kalk, Gips, 1964. p. 15 -503.). Ennek hátránya, hogy a nagyobb golyók súly szerinti részaránya túlzott a kisebb golyókéhoz képest. A nagy térkitöltés miatt pedig ez a töltet csak a nyílt folyamatú kamrás malmok töltésénél alkalmaz-20 ható előnyösen. A legjobb esetben üzemi tapasztalatokon alapuló, vagy az egyenlő darabszámok szerinti töltetek egyike sem eredményez opti-25 malis üzemvitelt: egyik sem általánosítható bármilyen típusú golyósmalom őrlőtestszemszerkezetének meghatározására, a golyókopás mértéke nem számszerűsíthető egyértelműen és ami a legfontosabb, nem 30 ismert olyan módszer, amely az utántöltés 161386