161377. lajstromszámú szabadalom • Olajégő, különösen meglévő, öntöttvas tagos központi fűtésű kazánokhoz
161377 felesleg melletti elégetésére, az előmelegített olaj intenzív párologtatásával, valamint pirogenetikus bomlással gázosított tüzelőanyag és levegőkeverék képzésével. 5 Az égőben az intenzív párologtatás és elsődleges keverék képzés a tüzelőanyagon átbuborékoltatott levegővel jön létre. A tüzelőanyag előmelegítését az égő anyag fölött levő lángfáklya sugárzó hatása okozza. Fo- 10 lyamatos működése fenntartásához az égőben a folyadékszintet önmagában ismert, úszós, vagy tetszőleges működésű adagolóval állandó értéken kell tartani. Az égéshez szükséges másodlagos vagy sekunder levegő a 15 párolgó olajszint felett van bevezetve. Az égő teljesítménye az elsődleges vagy primer levegő mennyiségi változtatásával széles skálán változtatható és szabályozható. Mivel az égő nem porlasztással működik, az olaj 20 viszkozitása nem okoz zavart még akkor sem, ha az olaj annyira sűrű, hogy más égőhöz előmelegítő szükséges. A.z olajnak a levegő átbuborékoltatásához 25 szükséges viszkozitását az égő olajfelület fölött kialakuló lángfáklyával érjük el, külön hőforrás nélkül. Az égő alakja tetszőlegesen választható és már meglevő tüzelőberendezések tűzteréhez is kiképezhető, akár köralakú 30 tányér, akár négyzet vagy téglalap alakban. Különösen alkalmas az égőberendezés meglevő széntüzelésű öntöttvas tagos központi fűtési kazánok olajüzemű átállításához. Különösen előnye a találmány szerinti égőnek, 35 hogy nem érzékeny a tüzelőanyag nedvességtartalmára és durva szűréstől eltekintve a szennyeződések sem zavarják. Könnyű tüzelőanyagok felhasználásakor 40 —• mivel azokban aromás szénhidrogének is találhatók — buborékoltatással az olaj gázosodása következtében különösen tökéletes égés és csaknem kékszínű átlátszó láng érhető el. 45 Előnye még a találmány szerinti égőnek, hogy a levegő buborékoltatása következtében intenzíven pezsgő olajfelület alakul ki és emiatt a lángfáklya nem nyúlik hosszúra, 50 így pl. ö. v. tagos fűtési kazánok tűzterének tűzálló bélelése nem szükséges. Más részről az elsődlegesen bevezetett levegőben levő oxigén a kokszosodási teljes egészében megakadályozza. 55 A találmány részletes ismertetésére szolgáló buborékoltatós olajégő példakénti téglalap alakú kiviteli alakjának metszetrajzát a mellékelt 1. sz. ábra szemlélteti. 60 A 2. ábra azonos az 1. ábrával, azzal az eltéréssel, hogy a levegőterelő lemez csak az olajvályú fölött helyezkedik el. Az ábrán fel nem tüntetett ventillátor — célszerűen centrifugál ventillátor — az égő alsó levegőelosztó 1 teréhez csatlakozik, amelyben gyakorlatilag mindenütt azonos nyomás alakul ki. A levegő elosztó 1 tér felső lapja egyben a tüzelő 3 vályút képezi. A 3 vályúban olaj elosztó csővezeték segítségévei kívülről önmagában ismert adagolószerkezet állandó olajszintet tart. A levegőelosztó 1 tér fölött levegő terelő 4 lemez van rögzítve, amelynek széle a vályúban levő olajrétegbe az olajszint alá nyúlik. A levegő terelő 4 lemez az égő alsó lapjához állíthatóan rögzített, az olajon átbuborékoltatott levegőmennyiség szabályozása céljából. A levegőelosztó 1 térből az elsődleges levegő átvezetésére a terelő 1 lemez alá 5 furatok szolgálnak. Az égéshez szükséges másodlagos levegő a 6 furatokon jut a 7 égőtérbe. A gáz-levegő keverék turbulenciájának biztosítására lángterelő 8 lemezek szolgálnak. Az esetleg jelentkező olajtúlfolyáskor a lecsurgó olajat a levegőelosztó térben elhelyezett 9 olajtálca fogja fel, ahonnan 11 csövön elvezethető. Az égőhöz 10 olaj vezető csövön érkezik az olaj. Szabadalmi igénypont: 1. Olajégő1 , különösen meglevő öntöttvas tagos központi fűtésű kazánokhoz, amely olajégőnek az elsődleges levegőt szolgáltató szervhez, célszerűen ventillátorhoz csatlakoztatott levegőelosztó tere (1), a fűtőolajat befogadó tüzelővályúja (2), állandó szintet fenntartó olajadagoló szerve van, azzal j e 1-1 e m e z v e, hogy a tüzelővályú (2) a levegőelosztó teret (1) határoló felső lapból, célszerűen szimmetrikusan, vagy görbült pályával van kialakítva és a felső laphoz állíthatóan rögzített, az olajszint alá nyúló, perforált levegő terelő lemeze (4), a levegő terelőlemez (4) alá nyúló elsődleges levegő furatai (5), a levegő terelőlemezen (4), valamint a tüzelőcsatorna oldalfalán az égőtérbe (7) nyíló másodlagos levegő furatai (6), továbbá az oldalfalon elrendezett láng terelőlemezei (8) vannak. 1 db rajz, 2 ábrával A kiadásért felel: a Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó igazgatója. 73-2 fnyv 14 1004 - Fv.: Patyí Arpác* 2
