161367. lajstromszámú szabadalom • Berendezés kívánt felületi tulajdonságú síküvegek gyártására
161367 13 14 A 34 vezetéken keresztül tiszta klórt adagolunk, mely rúdnak kobaltból álló 44 szakaszával az üvegfelület közelében reakcióba lép és ennek során a kobaltkloridnak a 48 nyíl irányában való áramlása jön létre. A 47 fúvókán keresztül a kobaltkloridgőzzel való reakció létrehozásához szükségesnél kisebb mennyiségben oxigént vezetünk be az üveg felülete fölött levő körülmények között. Az oxidáció az üveg felületével a 46 bevezető nyílás alatt történik és ennek során a kobaltoxid az üveg felületébe szétoszlik. Ugyanakkor a fémrúdon bármilyen oxid keletkezésének veszélye teljesen kizárt. Egyéb fémanyagok, melyek eredményesen használhatók a találmány szerinti eljárás foganatosítása során az üveg felületi tulajdonságainak változtatására, a réz, vas, mangán és króm, melyek mindegyike a megfelelő színt biztosítja az üveg felületi rétegében, éspedig összefüggő és egyenletes minőségben, így pl. rézklorid-gőznek alkalmazásával, melyet in situ képzünk, a rézből készített 31 rúd és a kobalt rúd esetében használthoz hasonló atmoszféra fenntartása mellett igen szép kékesszürke színt hozunk létre a 25 gáztérben iners nitrogénatmoszféra létesítésével. Bronzvörös színt kapunk, ha a gáztérben hidrogén van jelen. Szilícium vagy titán felületi réteg is bejuttatható ilyen módon az üveg felületébe, hogy így kívánt tükröző vagy vezetőhatást érjünk el. Az elvégzett kísérletek bebizonyították azt is, hogy amennyiben ezüstből készült 31 rudat használunk, ezüstklorid képződik és jelentős mennyiségű ezüstion hatol be az üvegbe a gáznemű ezüstkloridnak az üvegfelület közelében való áramlása során jelentkező ioncsere folytán. Hasonló módon aranyszínű hártyaréteg hozható létre az üveg felületében ilyen módon, melynek az az előnye, hogy tartós és a szoláris energiát visszaverő réteget alakítunk ki az üveg egyik felületén. Az 5. ábra a találmány egy további kiviteli változatát szemlélteti, melynél az üveg kezelésénél alkalmazott fém olvadáspontja az üveg hőmérsékletével azonos. Ilyen fémek példaképpen nátrium, kálium, antimon, bizmut, ón és horgany. Olvasztott 50 fémtömeget, így pl. olvasztott ónt tartalmaz a tűzálló anyagból készült 51 vályú, mely hosszanti alakú és keresztirányban helyezkedik el a tartályon a 7 oldalfalak között az olvasztott fémfürdő 11 felszíne fölött. Az olvasztott fémet így szabad felülettel szorosan a kezelendő üvegfelület közelében tartjuk. L-idom alakú tűzálló anyagból készült 52 ernyőt rögzítünk az 51 vályú fölött a 7 oldalfalak között és a vályú fölött a reaktív gáz áramlásának biztosítására egy hézagot hagyunk. A gőz bevezetése ebbe a hézagba a hasíték alakú, az 54 kvarccsőben kialakított 53 kivezető nyílásból történik. Az 52 ernyő 55 szára lefelé nyúlik a kezelendő üvegszalag felső 38 felületéig és lapos, a gáz be-5 vezetésére alkalmas, hasíték-alakú 57 kivezető nyílással kiképzett 56 fúvókát helyezünk el az 55 szár talpával szemben. Oxidáló gázt vezetünk az 56 fúvókákhoz és az az ernyőből lefelé hatoló gőzökkel keveredik az 10 üveg felületénél közvetlenül az 55 szár mögött. A fáradt gázok elszívása a 60 hasítékon keresztül az ernyő kiáramlási szélén felszerelt elszívó 61 vezetékbe történik az üvegfelület közelében. 15 Az 54 kvarccsőbe juttatott reaktív gáz 5%ban klórt és 95%-ban nitrogént tartalmazó keveréke és ez a gáz az olvasztott ón 50 fémtömeg felületén keresztirányban áramlik. 20 Ón(IV)-klorid gőzt létesítünk és az az 58 pontban rövid szakaszon lefelé áramlik az ernyő 55 szárán belül, melynek hőmérséklete az áramló gőz hőmérsékletével megegyező. 1% oxigént és 99% nitrogént tartal-25 mázó keveréket juttatunk az 56 fúvókába és ez a keverék az 59 pontban az 55 szár talpa alatt áramlik és így szabályozott oxidációs körülményeket létesít az üvegfelületnek azon szakasza fölött, melyben az ón(IV)-klo-30 rid folyamatosan érintkezik az 55 szár talpa alatt előrehaladó üveg felületével. Az ón(IV)kloridnak oxigénnel való reakciója következtében ón(IV)-oxid felületi réteg keletkezik az üvegben, és az az üvegfelület elektromo-35 san vezető tulajdonságát biztosítja. Egy imásik kiviteli példa esetében reaktív gázként oxigént használunk, melyet alacsony koncentrációban nitrogénnel keverve (0,1% 40 oxigén és 99,9% nitrogén) vezetünk az 54 kvarccsőhöz. Ón(II)-oxigént létesítünk, mely lefelé az üvegfelület irányában áramlik. Egy erősen oxidáló hatású, 10% oxigént és 90% nitrogént tartalmazó keveréket vezetünk be 45 az 56 fúvókán keresztül. Az ón(II)-oxid gőz az üvegfelületen ón(IV)-oxiddá oxidálódik és ilyen módon elektromosan vezető felületi hártya képződik ón(IV)-oxidból az üvegben. 50 A 6. és 7. ábra a találmány egy még további kiviteli változatát szemlélteti olyan esetben, amikor alacsony olvadáspontú fémet használunk az üvegfelület kezelésére, mint pl. nátriumot, káliumot, antimont, bizmutot, ónt vagy horganyt. A körülzárt teret lefelé fordított U-idom alakú 60 ernyő határolja. Az ernyő falai üregesek, a falak között járat van. Ezek az üreges 61 és 62 falak alsó 63 és 64 széleiken nyitottak és így a körül. 60 zárt térben a kezelési szakasz felfelé és lefelé való áramlási határain elszívó hasítékokat alkotnak. Az ernyőn keresztül kialakított üreges járat a gázelszívó 65 vezetékkel van összekapcsolva az ernyő felső részén, ez 65 a vezeték a gázelszívó-szervhez csatlakozik. 7