161367. lajstromszámú szabadalom • Berendezés kívánt felületi tulajdonságú síküvegek gyártására

161367 13 14 A 34 vezetéken keresztül tiszta klórt ada­golunk, mely rúdnak kobaltból álló 44 sza­kaszával az üvegfelület közelében reakcióba lép és ennek során a kobaltkloridnak a 48 nyíl irányában való áramlása jön létre. A 47 fúvókán keresztül a kobaltkloridgőzzel való reakció létrehozásához szükségesnél kisebb mennyiségben oxigént vezetünk be az üveg felülete fölött levő körülmények között. Az oxidáció az üveg felületével a 46 bevezető nyílás alatt történik és ennek során a kobalt­oxid az üveg felületébe szétoszlik. Ugyanak­kor a fémrúdon bármilyen oxid keletkezésé­nek veszélye teljesen kizárt. Egyéb fémanyagok, melyek eredményesen használhatók a találmány szerinti eljárás fo­ganatosítása során az üveg felületi tulajdon­ságainak változtatására, a réz, vas, mangán és króm, melyek mindegyike a megfelelő színt biztosítja az üveg felületi rétegében, éspedig összefüggő és egyenletes minőség­ben, így pl. rézklorid-gőznek alkalmazásá­val, melyet in situ képzünk, a rézből készí­tett 31 rúd és a kobalt rúd esetében használt­hoz hasonló atmoszféra fenntartása mellett igen szép kékesszürke színt hozunk létre a 25 gáztérben iners nitrogénatmoszféra léte­sítésével. Bronzvörös színt kapunk, ha a gáz­térben hidrogén van jelen. Szilícium vagy titán felületi réteg is bejuttatható ilyen mó­don az üveg felületébe, hogy így kívánt tük­röző vagy vezetőhatást érjünk el. Az elvégzett kísérletek bebizonyították azt is, hogy amennyiben ezüstből készült 31 ru­dat használunk, ezüstklorid képződik és je­lentős mennyiségű ezüstion hatol be az üveg­be a gáznemű ezüstkloridnak az üvegfelület közelében való áramlása során jelentkező ioncsere folytán. Hasonló módon aranyszínű hártyaréteg hozható létre az üveg felületé­ben ilyen módon, melynek az az előnye, hogy tartós és a szoláris energiát visszaverő réte­get alakítunk ki az üveg egyik felületén. Az 5. ábra a találmány egy további kivi­teli változatát szemlélteti, melynél az üveg kezelésénél alkalmazott fém olvadáspontja az üveg hőmérsékletével azonos. Ilyen fémek példaképpen nátrium, kálium, antimon, biz­mut, ón és horgany. Olvasztott 50 fémtöme­get, így pl. olvasztott ónt tartalmaz a tűzálló anyagból készült 51 vályú, mely hosszanti alakú és keresztirányban helyezkedik el a tartályon a 7 oldalfalak között az olvasztott fémfürdő 11 felszíne fölött. Az olvasztott fé­met így szabad felülettel szorosan a keze­lendő üvegfelület közelében tartjuk. L-idom alakú tűzálló anyagból készült 52 ernyőt rögzítünk az 51 vályú fölött a 7 ol­dalfalak között és a vályú fölött a reaktív gáz áramlásának biztosítására egy hézagot hagyunk. A gőz bevezetése ebbe a hézagba a hasíték alakú, az 54 kvarccsőben kialakí­tott 53 kivezető nyílásból történik. Az 52 er­nyő 55 szára lefelé nyúlik a kezelendő üveg­szalag felső 38 felületéig és lapos, a gáz be-5 vezetésére alkalmas, hasíték-alakú 57 kive­zető nyílással kiképzett 56 fúvókát helye­zünk el az 55 szár talpával szemben. Oxidáló gázt vezetünk az 56 fúvókákhoz és az az er­nyőből lefelé hatoló gőzökkel keveredik az 10 üveg felületénél közvetlenül az 55 szár mö­gött. A fáradt gázok elszívása a 60 hasítékon keresztül az ernyő kiáramlási szélén felsze­relt elszívó 61 vezetékbe történik az üveg­felület közelében. 15 Az 54 kvarccsőbe juttatott reaktív gáz 5%­ban klórt és 95%-ban nitrogént tartalmazó keveréke és ez a gáz az olvasztott ón 50 fém­tömeg felületén keresztirányban áramlik. 20 Ón(IV)-klorid gőzt létesítünk és az az 58 pontban rövid szakaszon lefelé áramlik az ernyő 55 szárán belül, melynek hőmérsék­lete az áramló gőz hőmérsékletével meg­egyező. 1% oxigént és 99% nitrogént tartal-25 mázó keveréket juttatunk az 56 fúvókába és ez a keverék az 59 pontban az 55 szár talpa alatt áramlik és így szabályozott oxidációs körülményeket létesít az üvegfelületnek azon szakasza fölött, melyben az ón(IV)-klo-30 rid folyamatosan érintkezik az 55 szár talpa alatt előrehaladó üveg felületével. Az ón(IV)­kloridnak oxigénnel való reakciója következ­tében ón(IV)-oxid felületi réteg keletkezik az üvegben, és az az üvegfelület elektromo-35 san vezető tulajdonságát biztosítja. Egy imásik kiviteli példa esetében reaktív gázként oxigént használunk, melyet alacsony koncentrációban nitrogénnel keverve (0,1% 40 oxigén és 99,9% nitrogén) vezetünk az 54 kvarccsőhöz. Ón(II)-oxigént létesítünk, mely lefelé az üvegfelület irányában áramlik. Egy erősen oxidáló hatású, 10% oxigént és 90% nitrogént tartalmazó keveréket vezetünk be 45 az 56 fúvókán keresztül. Az ón(II)-oxid gőz az üvegfelületen ón(IV)-oxiddá oxidálódik és ilyen módon elektromosan vezető felületi hártya képződik ón(IV)-oxidból az üvegben. 50 A 6. és 7. ábra a találmány egy még to­vábbi kiviteli változatát szemlélteti olyan esetben, amikor alacsony olvadáspontú fé­met használunk az üvegfelület kezelésére, mint pl. nátriumot, káliumot, antimont, biz­mutot, ónt vagy horganyt. A körülzárt teret lefelé fordított U-idom alakú 60 ernyő hatá­rolja. Az ernyő falai üregesek, a falak között járat van. Ezek az üreges 61 és 62 falak alsó 63 és 64 széleiken nyitottak és így a körül­. 60 zárt térben a kezelési szakasz felfelé és le­felé való áramlási határain elszívó hasítéko­kat alkotnak. Az ernyőn keresztül kialakí­tott üreges járat a gázelszívó 65 vezetékkel van összekapcsolva az ernyő felső részén, ez 65 a vezeték a gázelszívó-szervhez csatlakozik. 7

Next

/
Oldalképek
Tartalom