161364. lajstromszámú szabadalom • Eljárás kis kén- és nyomelemtartalmú elektródkoksz előállítására

161364 közötti forráspontú ásványolaj desztillációs szénhidrogénfrakciót levegővel való fúvatás helyett termikus vagy termokatalitikus előkezelésnek vetjük alá, az ezután következő kokszosítási eljárás során a kokszhozamot előnyösen növelhetjük, és a nagy oxigéntartalmú olajok helyett jobb minőségű, további feldolgozásra alkalmas folyékony melléktermékek keletkeznek. A termikusan vagy termokatalitikusan bontott szénhidrogénfrakció illékonyabb részeinek elválasztása után kapott maradékot azután ismert kokszosítási eljárással kokszosítjuk. Mind az előkezelés bontási termékeinek illékonyabb alkotórészei, mind a maradék kokszosítása során keletkező folyékony bontási termékek olyan szénhidrogénekből állnak, amelyek minősége megfelel az ismert termikus bontóberendezésekből származó termékek minőségének. Ezek az anyagok kedvezőbb tulajdonságokkal rendelkeznek, mint azok a termékek, amelyek a szénhidrogénfrakciók fúvatása és a lágyszurok kokszosítása során keletkeznek. Azt találtuk továbbá, hogy mind a nagy kéntartalmú ásványolajok desztillációs maradékainak propános aszfaltmentesítése során kapott extraktum, mind az említett extraktumnak a nyomelemekben szegény szénhidrogénfrakcióval tetszés szerinti arányban, előnyösen 1 : 2 arányban alkotott keveréke jól használható kiindulási anyagként a termikus ill. termokatalitikus bontáshoz. éxtraktumot vagy a nagy kén- és nyomelemtartalmú ásványolajok szénhidrogénfrakciójából és extraktumából álló keverékeket ismert bontási katalizátorok jelenlétében fo-5 lyadékfázisban, egy rögzített vagy fluid ágyas reaktorban termokatalitikus hasításnak vetjük alá. A betáplált anyagot egy csőkemencében 350 és 510 C° közötti, előnyösen 400 és 450 C° közötti hőmérsékletre me-10 legítjük 0—60 kp/om2

, előnyösen 20—50 kp/cm2

nyomáson, majd a reaktorba vezetjük. A 320—360 C°, előnyösen 330—350 C° 15 forrponttartományú bontási termékeket a túlnyomás megszüntetésével vagy desztillációs úton elválasztjuk, és a maradékot egy ismert kokszosítási eljárással, így pl. a szakaszos fúvatásos és kamrás eljárással vagy 20 a félfolyamatos Fluid—Coking eljárással feldolgozhatjuk. Optimális minőségű és menynyiségű koksz előállítása szempontjából előnyösen a félfolyamatos késleltetett kokszosítási eljárást választjuk. 25 A forró maradékot egy csőkemencében 30—60 kp/cm2

nyomáson 450 és 520 C° közötti, előnyösen 460 és 510 C° közötti hőmérsékletre melegítjük, és az áramlási sebessé-30 get úgy választjuk meg, hogy elkerüljük a kokszlerakódást az előmelegítő csövekben. A forró maradékot közvetlenül a felmelegítés után a kokszolótornyokba vezetjük, ahol 3 és 15 kp/cm2 közötti, előnyösen 5 és 10 kp/cm

2 35 közötti nyomáson kokszosítjuk, A kokszosításhoz kiindulási anyagként felhasználható anyag kéntartalmát még a termikus, ill. termokatalitikus hasítás előtt hidrogénező finomítás útján olyan mértékig 40 csökkenthetjük, hogy a magasabb forráspontú bontási termék kokszosítása során kis kéntartalmú elektródkoksz keletkezzék. A desztilláció útján kapott, nyomelemek- 45 ben szegény, de nagy kéntartalmú 240—550 C° forráspontú szénhidrogénfrakciót, a propános aszfaltmentesítéssel előállított éxtraktumot vagy a nagy kén- és nyomelemtartalmú ásványolajok szénhidrogénfrakció- 50 jából és extraktumából álló keverékeket csőkern encében 400 és 530 C° közötti, előnyösen 420 és 450 C° közötti hőmérsékletre melegítjük 0 és 60 kp/cm2

közötti, előnyösen 20 és 50 kp/cm2

közötti túlnyomáson. A kapott 55 terméket egy reakcióedénybe vezetjük, ahol 1 és 60 perc közötti, előnyösen 10 és 40 perc közötti ideig az említett hőmérsékleten és nyomáson tartjuk. 60 A kokszhozamot oly módon növelhetjük, hogy a desztilláció útján kapott, nyomelemekben szegény, azonban nagy kéntartalmú 240—550 C° forráspontú szénhidrogénfrakciót, a propános aszfaltmentesítéssel kapott 65 Az így kapott koksz igen kis mennyiségű nyomelemet tartalmaz, kéntartalma azonban jelentős mértékű, ezért kéntartalmát az ismert elektrotermikus kéntelenítő eljárással, 1600 és 1800 C° közötti hőmérsékleten, előnyösen 1700 C°-on csökkentjük. Az elektrotermikus kéntelenítést elkerülhetjük, ha a desztilláció során kapott 240 és 550 C° közötti forráspont-tartományú szénhidrogénfrakciót, a propános aszfaltmentesítéssel kapott éxtraktumot vagy a nagy kenés nyomelem tartalmú ásványolajok szénhidrogénfrakciójából és extraktumából álló keveréket a termikus, ill. termokatalitikus bontás előtt csekély mértékű bontás mellett hidrogénező finomítással kéntelenítjük 40 és 300 kp/cm2 közötti, előnyösen 70 és 150 C° közötti nyomáson, 330—450 C°, előnyösen 350—430 C° hőmérsékleten és 0,2—5,0 v/v.h, előnyösen 0,5—3,0 v/v.h kontakt terheléssel. A találmányt az alábbi kiviteli példával világítjuk meg közelebbről, Kiindulási anyagként szovjet ásványolajból származó 350 és 500 C° közötti forráspontú vákuumdesztillációs szénhidrogénfrakciót használunk. A kokszhozam növelése