161360. lajstromszámú szabadalom • Hidromechanikus szerszámzáróegység feldolgozó gépekhez, főleg fröccsentő gépekhez

161360 10 A tartógerendák kúposán kivitelezett tarto­mánya a részben a mozgatható, kinyomóoldali szerszámfelfogólapon belül, részben azon kívül elrendezett, osztott hüvelyhez van kapcsolva, ül. ezekkel áll összeköttetésben. A zárt szer­számhelyzetnél egy hidraulikus feszítőkészülék útján szorítókapcsolat jön létre az osztott hüve­lyek, valamint a tartógerendák között, úgy hogy a szerszám zárt helyzetben megtartható. Ennél hátrányként jelentkezik, hogy a tartó­gerendák kúpossága miatt az azokkal együtt­működő osztott hüvelyek teljes kiterjedésükben hajlító igénybevételnek vannak kitéve, s ennek megfelelően nagymértékben kopnak, elhaszná­lódnak. Ezenkívül az erőátadó, ill. -átvevő ele- i5 mek kúpos kialakítása miatt a fellépő erők messze meghaladják a normál erőket, melyeket azután csak egészen nagy anyagigényű konst­rukciós megoldással lehet egyensúlyozni. Ismeretes ezenkívül egy olyan szerszámzáró- *" egység, axiális irányban mozgatható kinyomás­oldali, és helybenmaradó fúvókaoldali szerszám­felfogólappal, valamint tartógerendákkal, ame­lyek a helybenmaradó fúvókaoldali szerszám­felfogólapba benyúló végeiken egy, a szerszám- ^5 zárás erőszükségletét biztosító, egyirányú mű­ködésű hidraulikus dugattyút hordanak, mely­nek folytatásaként egy további, kisebb átmérő­jű, egyszeres működésű hidraulikus dugattyú van elrendezve, a szerszámnyitó-erő létrehozá- 30 sához. A szerszámzáró-, ül. nyitó dugattyúk en­nél a megoldásnál mindenkor egy rövid! öketű hidraulikus munkahengerben vannak vezetve, mely egyszer a helybenmaradó fúvókaoldali szerszámfelfogólapon belül, másszor azon kívül 35 van elrendezve. A géptartógerendák a szerszám­felfogólapokkal való érintkezés nélkül vannak az azokra felerősített, egyoldali működésű du­gattyúk útján a hengerekben vezetve. A szer­számnyitóerőnek a zárt szerszámra való átadá- 40 sa céljából egy járulékos készülék van a szilár­dan helybenmaradó véglappal és az axiális irányban mozgatható, kinyomásoldali szerszám­felfogólappal összekötve. Az ilyen konstrukciójú szerszámzáró egységek- 45 nek az a hátrányuk, hogy a viszonylag önálló be­rendezés következtében a nyitóerők átadása, ill. átvétele aránylag hosszú és bonyolult folyama­tot kíván meg. A fröccsentőgép üzeme során a viszonylag nagy záróerők következtében a szer- 50 számfelfogólapokban deformáció lép fel, amely a helybenmaradó fúvókaoldali szerszámfelfogó­lapnál hátrányosan hat ki a szerszámzáróerőket létrehozó és átadó elemekre is. Azáltal, hogy a mozgatott, a záróerőket felvevő géptartógeren- 55 dákkal összekötött dugattyúk vezetése a teljes palástfelületükkel a záróhengerekben történik, a géptartógerendákban a fellépő húzófeszültsé­gek mellett még hajlífőfeszültségek is létrejön­nek, amelyek a géptartógerendák tartósságát 60 hátrányosan befolyásolják. A géptartógerendá­kon elrendezett és a záróhengerekben megveze­tett dugattyúk egyrészt a terhelés által a szer­számfelfogólapban keletkező hajlító mozgásnak, másrészt a géptartógerendák viszonylag egye- 65 nesvonalú mozgásainak is ki vannak téve. Ez a már említett hajlítófeszültségekhez még hoz­zájön és a tartógerendák túlságos megterhelé­sét, valamint a dugattyú- és hengerfelületek ko­pását idézi elő. Ezenkívül a különböző irányú mozgások hátrányos hatást fejtenek ki a tömí­tőelemekre is, ami viszont tömítési hibákhoz és megnövekedett mennyiségű résolajhoz vezet. Továbbá az a konstrukció viszonylag magas rá­fordítást kíván a megmunkálási költségek szem­pontjából, mivel a szerszámfelfogólapokat kö­szörült hengerfuratokkal kell ellátni. Ehhez járul még a továbbiakban az öntött szerszámfelfogólap minősége, amely azoknál az igényeknél, amelyeket a köszörült hengerfura­tokkal szemben támasztani kell, könnyen selejt­hez vezethetnek. Ugyancsak hátrányos tulaj­donságként jelentkezik ezen záróegységeknél az is, hogy az erőátviteli szerveknél szükségessé váló szerelési munkákat csak alátámasztó és emelőkészülékek igénybevételével lehet elvé­gezni. Az összes idáig említett záróegységeknél to­vábbá közös hátrányként kell kiemelni, hogy legalábbis az egyik szerszámfélről egyik oldal­ról, valamint a képlékenyítőberendezés részéről a másik oldalról való hőátadás következtében, amely a helybenmaradó fúvókaoldali szerszám­felfogólapra hat, az erőlétrehozó szervek kör­nyezetében nem kívánatos olaj melegedést, s ez­által a nyomóközeg viszkozitásának csökkené­sét, vagyis megnövekvő résolajveszteséget ered­ményez. A szerszám összezárásához a gyorsmeneti hengerben mozgó dugattyú a mozgatható szer­számfelfogólappal van összekötve. A gyorsme­neti henger emellett a gépállványon kívül, a helybenmaradó támasztólapon, vagy a befúvó­oldali szerszámfelfogólapon van elrendezve. Eb­ből az a hátrány adódik, hogy a gép szerkezeti mérete a gyorsmeneti henger hosszával megnö­vekszik, nagy H henger a dugattyúrúddal zárt szerszám és viszonylag kicsiny munkalöket ese­tén a szerszámfelfogólap alakváltozása követ­keztében hajlító feszültségeknek, valamint a fröccsentőegység hőkisugárzásának van kitéve. A találmány célja az ismert szerszámzáróegy­ségeknél előforduló hátrányok kiküszöbölése, a hajlító és súrlódási igénybevétel révén előálló viszonylag nagymértékű kopások csökkentése a szerszámzáró-erőket létesítő elemeknél, továbbá bogy a dugattyú és hengerfuratok megmunká­lási költségeit megtakarítsuk, s létrehozzunk egy olyan hidromechanikus szerszámzáróegysé­get, amely a lehető legkisebb költségfelhaszná­lással kielégítő üzembiztonságot mutasson, va­lamint veszteségidők nélkül dolgozik, ugyanak­kor maximális élettartammal rendelkezik. A találmány tehát azt a feladatot oldja meg, hogy létrehoz egy hidromechanikus szerszámzá­róegységet feldolgozógépekhez, különösen fröcs­csentőgépekhez, ahol az erőt és mozgást létesítő szervek, ugyanúgy, mint az erőt és mozgást át­vivő szervek úgy vannak egymáshoz képest el­rendezve, hogy ezen szervek egymást működé-2

Next

/
Oldalképek
Tartalom