161356. lajstromszámú szabadalom • Eljárás antigén anyag és élő vírusvakcína előállítására a Marek-féle baromfibetegség vírusából

161356 9 10 ként. Négy héttel később mind a vakcinázott, mind a kontroll csirkéket virulens vírust tartal­mazó sejtekkel fertőzzük. A vírus szóródására végzett vizsgálatok. Beoltott HPRS RIR csirkék egy csoportját ugyanebbe a törzsbe tartozó fogékony csirkék csoportjával 18 hétre közvetlen érintkezésben és egy további fogékony csoporttal közvetett érint­kezésben tartottunk. Mindhárom csoportból á 9., 11. és 18. héten vért vettünk, és a vérmintá­kat ellenanyagok jelenlétére vizsgáltuk. A 18. héten a beoltás után minden Csirkéből vért vet­tünk, és vérük fehérvérsejtüledékét a vakcina­vírus jelenlétére vizsgáltuk. Az észlelt eredmé­nyeket a következő táblázat szemlélteti: Szóródási kísérletek Közvetetten érintkezett Közvetett kontroll A csirkék száma 15 8 14 Ellenanyagra pozitív a 11. és 18. héten 7 0 0 Vírusos izolálás 4 0 0 Stabilitási vizsgálat A HPRS 16 törzs stabilitásának meghatározá­sára a HPRS 16 törzs 39. passzázsával egynapos korban oltott csirkék közül a 15. héten 7 vir­émiás csirke véréből izoláltuk a vírust. A vér­minták fehérvérsejtüledékét lehűtöttük, és be­oltottuk a HPRS RIR törzshöz tartozó 15 egy­napos csirkébe. Ezek a csirkék a 18. hétig tartó megfigyelési idő alatt klinikailag egészségesek maradtak. A csirkék közül kettőnek a vérára­mából izolált vírustörzsekben az A-antigénnek az attenuált vírusra jellemző hiányát észleltük. 2. példa Izolálás és attenuálás „Specifikus kórokozóktól mentes" tenyészál­lományban, amelyet izoláltan tartottak, és amely leukózi&, baromfi-encefalomielitisz, fertőző bron­chitisz, baromfipestis, fertőző laringotracheitisz, CELO és GAL vírus, valamint Mycoplasma gal­lisepticum és S. pullorum ellen ható ellenanya­goktól mentes volt, négyhetes csirkék veséjéből csekély természetes patogenitású Marek-féle ví­rustörzset izoláltunk. A veséket tripszineztük, és a vesesejteket az 1. példában leírtak szerint Earle-féle oldat — laktalbumin tenyésztő-folyadékában tenyésztet­tük. Mikroszkópos vizsgálattal a Marek-féle be­tegségre jellemző mikroplakkok képzésével járó citopatikus hatást észleltünk. A vírust ezután 12 alkalommal passzáltuk csirkevese szövettenyé­szetekben a 3. tápfolyadékban, 12 alkalommal csirkeembrió fibroblasztokban a 3. tápfolyadék­ban és további 12 alkalommal kacsa fibroblaszt tenyészetekben a 3. tápfolyadékban. Az így nyert vírustörzset géldiffúziós próbában meg­vizsgáltuk, és megállapítottuk, hogy ez elvesz­tette ,,A"-antigénjét. Patogenitási kísérletek a) Anyai ellenanyagokat tartalmazó, a fogé­kony „Sykes 50" vonalhoz tartozó 50 egynapos csirkét izomba oltottunk egyedenként 104 ' 5 plak-képző egység attenuált Frant-törzsű ví-10 15 20 25 30 35 russaL Ezek az állatok 11 hónapón át nem mu­tattak klinikai tüneteket. Termékeny tojásokat tojtak, amelyekből több mint szazat kikeltet­tünk, és a csirkéket felneveltük, és figyeltük, nem jelénnek-e meg rajtuk klinikai tünetek* A beoltott csoport hét állatából vett szövettani mintákban nem találtunk a Marek-féle beteg­ségre utaló elváltozásokat. b) Hasonló kísérletet végeztünk anyai ellen­anyagokat tartalmazó, a fogékony „Sykes 50" vonalhoz tartozó 20 egynapos csirkével, amelye­ket egyedenként 103 plakk-képző egység vírus­sal oltottunk be; az előbbihez hasonló eredmé­nyeket észleltünk. c) Az anyai ellenanyagokat tartalmazó, gene­tikailag fogékony HPRS vörös Rhode Island csirkék egy csoportját egyedenként 104 plak­képző egységnyi vírussal oltottuk be. Ezek a csirkék az oltást követő 12 hét múlva klinikai­lag egészségeseknek bizonyultak. d) Ellenanyagoktól mentes barna; Leghorn csirkék 10—10 egyedből álló négy csoportját egyedenként kb. 104 plakk-képző egység vírus­sal oltottuk. Ezek 6 héten át klinikailag egész­ségesek maradtak, és levágásuk után nem ész­leltünk rajtuk kórbonctani elváltozásokat» Immunogenitási kísérletek , a) A „Sykes 50" vonalhoz tartozó egynapos csirkék 27 egyedből álló csoportját beoltottuk a 36. passzázsból származó vírus egyedenként 104 plakk-képző egységével. 10 nappal később az ol­tott csoportra és egy-egy 27, illetve 25 csirké­ből álló kontroli-csoportra ráfertőztük a HPRS 16 vírustörzs 7. passzázsának egyedenként 150 plakk-képző egységét. A 6 hónappal • később megállapított mortalitás a következő volt: Csoport: Oltott Kontroll , Kontroll A csirkék száma: 27 27 25 40 Az elhullott ''"'..' . ,. ';';. csirkék száma: ' 5 27 * 21 Az eredmények azt mutatják, hogy az oltott csoport védett volt, és az állatok jelentős része túlélte a beoltassál végzett ráfertőzést: b) Egy további kísérletben a „Sykes 50" vo­nalhoz tartozó csirkék egyenként 20 egynapos egyedből álló csoportját az attenuált Frant és HPRS 16 vírustörzsek különböző adagjaival ol­tottuk. Ezeket a csirkéket nem vakcinázott kont­rollokkal egyetemben 20 nappal későbben ráfer­tőztük a HPRS 16 törzs nem attenuált változata 102 plakk-képző egységnyi egyedi adagjának izomba, történt oltásával. Az összes állatot 5 hó­nap múlva leöltük, és kórbonctani elváltozások­ra vizsgáltuk. Az eredmények a következők voltak: 45 50 55 60 65 Adag plakk-képző eg* ség egyedenként: Frant attenuált HPRS 16 attenuált törzs törzs 9xl0! 9x10' 9x10 3xl0 2 3x10 A csirkék száma 20 Elváltozásokat mu- • tató csirkék száma 2 20 20 20 20 20 10 5 15 5 12 20 8 5

Next

/
Oldalképek
Tartalom