161355. lajstromszámú szabadalom • Villamos kisülési lámpa, előnyösen nagynyomású kisülési lámpa

MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS Bejelentés napja: 1969. X. 23. NDK-beli elsőbbsége: 1968. X. 24. (WP 21/135.574) Közzététel napja: 1972. március 28. Megjelent: 1973. VI. 30. (NA—850) 161355 Szabadalmi osztály: Nemzetközi osztály: H 01 j 61/04 Feltaláló (k): Dr. Amlong Uwe Jens oki. fizikus, Berlin, , Dr. Erbs Harry oki. fizikus, Berlin, Heller Jürgen oki. fizikus, Königswusterhausen, Német Demokratikus Köztársaság Tulajdonos: Kombinat VEB NARVA cég, Berlin, Német Demokratikus Köztársaság Villamos kisülési lámpa, előnyösen nagynyomású kisülési lámpa 1 A találmány tárgya villamos kisülési lámpa, előnyösen nagynyomású kisüléses lámpa, amelynek elgőzölgő adalékanyaga a lámpa üzemének időtartama alatt a kisülési edényen keresztül tud hatolni. 5 Kisüléses lámpák, — ezek között is olyan nagynyomású kisüléses lámpák, melyeknek gyújtógáztöltete és meghatározott világítóanyaga van, mely világítóanyag a kisülési edény felmelegítésekor elgőzölög és fényhatást idéz elő, 10 — már ismertek. A gázkisülés alkalmával elektromos töltéshordozók képződnek, amelyek külső elektromos tér hatása következtében a burkolóedényen keresztül a környezetbe jutnak. Külső villamos te- 15 rek adva vannak azzal, hogy a nagy energiát képviselő kisülés hatására a közelben levő fémtárgyakból elektronok lépnek ki (ilyen közeli fémtárgy lehet például maga a lámpatest is) ezek az égőbe kerülnek és annak külső felüle- 20 téré negatív töltést visznek. Ez a jelenség különösen olyan lámpáknál jelentős, amelyeknél a kvarcégő fémhalogéneket, például nátriumjodidot tartalmaz. Az égési idő folyamán pozitív nátriumionok vándorolnak — a térhatás követ- 25 keztében — kifelé, miáltal az égőben jódfelesleg képződik, amely a jód elektronegatív magatartása következtében a lámpa meggyújtása és az égés instabilitása miatt keletkezik, de jelentős égési feszültségemelkedést idéz elő- Ismére- 30 tes, hogy ennek a hatásnak kiküszöbölésére a tartóval ellátott lámpákat merevítés nélküli kivitelben készítik, s ebben a konstrukcióban maga az égő szolgál tartóelemül. A visszamenővezeték lehetőleg az égőtől távol van elhelyezve. Ennél a szerkezeti kialakításnál mindenesetre hátrányos a viszonylag csekély mechanikai szilárdság — szemben a jelenleg ismert szerkezeti megoldásokkal — ezenkívül ez a szerkezeti elrendezés nem teszi lehetővé azt, hogy kedvező hőmérsékleti egyensúlyt biztosító, kis átmérőjű tartórudat alkalmazzunk. Éppen ezért az ilyen és hasonló lámpákhoz olyan merevítőszerkezetet szoktak alkalmazni, amelyeknél az égőhöz közel fekvő fémrészek valamilyen szigetelőanyaggal vannak bevonva. Ilyen anyag lehet az üveg, kvarcüvegkerámia stb. Ezeket a lámpákat a térhatás következtében létrejövő részecske-áthatolás miatt nem lehet a szokványos lámpákkal azonos módon üzemeltetni. Az evakuált külső henger kisebb hőszigetelésével szemben a belső hengert ezért közömbös gázzal, például argonnal szokás tölteni. Az átszivárgás megakadályozása itt csak szűk határok között lehetséges. Kísérletképpen a fémrészeket kívülről olyan potenciál alá szokták helyezni, hogy több elektron már nem válhat le. Ez az eljárás szériagyártásnál azonban nem vihető keresztül-A találmány szerinti megodás révén azt acélt kívánjuk elérni, hogy nátriumionoknak és egyéb, 161355