161354. lajstromszámú szabadalom • Eljárás halál időpontjának utólagos megállapítására

161354 őrző voltmérő, amelyek segítségével az egyenáramú feszültségforrás, előnyösen akkumulátor vagy elem kapcsairól levehető feszültség ellenőrizhető- A készülék bekapcsolt állapotát jelzi a 2 indítókapcsolón keresztül az egyenáramú feszültségforrás kapcsaira kötött másik 12 ellenőrző lámpa. Az 1 vibrátor 13 meghúzótekercse közvetlenül az egyenáramú feszültségforrás másik 5 kapcsára van kötve. A 13 meghúzó tekerccsel sorba van *•" kapcsolva a 14 nyugalmi érintkező, amely egyrészt a 7 transzformátor primer tekercseinek egyik kivezetésére, másrészt a 15 morze érintkezőn és a 2 indítókapcsolón keresztül az egyenáramú feszültségforrás egyik 3 kapcsára csatla- ^ kőzik. A 7 transzformátor primer tekercsének másik kivezetése egy másik 16 morze érintkezőn keresztül a 4 fokozatkapcsolóhoz van kötve. A berendezés bekapcsolása a 2 indító kapcsolóval történik. A 19 meghúzótekercs meghúz és 20 az összes érintkezőket ellenkező állapotba viszi át. A 14 nyugalmi érintkező kinyit, egyúttal nyitja az áramkört is, ennek következtében a 13 meghúzótekercs elenged és az összes érintkezőt ellenkező állapotba viszi át. A 13 meghúzó- 25 tekercs ismét meghúz és a vibráció mindaddig folytatódik, amíg a 2 indító kapcsoló zárt állapotban van. A 7 transzformátor primer tekercsén megjelenő impulzusokat megfelelő áttétellel a szekunder tekercs kimenetén megjelenő 30 kívánt feszültségű impulzusokká alakítja át. Az eljárás a következőképpen alkalmazható: Közvetlenül a halál után az egyes izomcso- 35 portok igen intenzív mozgást mutatnak, az ingerelt izomcsoport közeli és távoli környezetében elhelyezkedő izomcsoportok is egyidejűleg összehúzódnak. A végtagok izomzata is intenzíven reagál, egyes izomcsoportok ingerlése meg- 40 felelő végtagmozgást is eredményez. Ilyen jellegű izomreakciók — intenzitásukban természetszerűen fokozatosan csökkenve — a halált követő 1,5—2 óráig észlelhetők. Intenzív végtagmozgások az egész test terüle- 45 tén a halált követően 20—30 percig válthatók ki, majd ezt követően két óráig észlelhetők az ingerelt terület környezetében levő izomcsoportok összehúzódása. A 2. órától kezdődően ingerléskor végtagmoz- 50 gások már nem jelentkeznek és fokozatosan megszűnik az ingerelt izomcsoport környezetében levő izmoknak reakciója is, azonban az ingerelt terület izomrostjainak összehúzódása a bőrön át még szabad szemmel jól észlelhető. 55 Ilyen erősségű reakció legfeljebb 4—5 óráig váltható ki. A továbbiakban az ingerelt területnek megfelelően egyes izomrost kötegek összehúzódása észlelhető. Ilyen típusú reakció váltható ki a szemhéjak izomzatán a halált köve- go tőén legfeljebb 8 óráig. Gyakorlati megfigyeléseink szerint az ingerelhetőség először a végtagok izomzatán, ezt követően az arc izomzatán szűnik meg, a legtovább ingerelhető a szemhéjizomzat. g5 Gyakorlatilag legcélszerűbb az elektromos ingerelhetőséget az arcizomzaton vizsgálni- Ezzel kapcsolatosan az alábbi módszert javasoljuk: 1. Az elektródákat a homlokra 2. A külső szemzugoknak megfelelően 3. A jobb, illetve a bal szem területére 4. Az arc jobb, illetve bal felére 5. Száj zugoknak megfelelően 6. Az áll csúcsterületén helyezzük el. Az ingerelhetőség természetesen nem független egyéb körülményektől sem. így pl. az ingerelhetőség függ 1- attól, hogy a test mely részén vizsgáljuk 2. a halál okától 3. a környezeti hőmérséklettől. Igazolható, hogy 1. az ingerelhetőség először a végtagok izomzatán, ezt követően az arcizomzaton szűnik meg, s legtovább ingerelhető a szemhéjizomzat, 2. azoknál a halálnemeknél, amikor a halált megelőzően izomgörccsel járó állapotok jönnek létre, a vázizomzat elektromos ingerelhetőségének időtartama nagymértékben leszűkül (sztrychnin-, nikotinmérgezés). Azokban az esetekben pedig, ahol a halált megelőzően izommunka nem szerepel, az ingerelhetőség időtartama megnyúlik, helyesebben időtartam-beszűkülés nem észlelhető. Ugyancsak nem észlelhető lényeges változás az időtartam vonatkozásában elvérzéses és központi idegrendszeri sérüléses halálnem esetén sem, 3. különböző hőmérsékleti viszonyokat figyelembe véve 0 °C alatt néhány fokkal és + 24,0 °C között az értékek lényegesen nem változnak, míg 38,5 °C külső környezeti hőmérséklet mellett az elektromos ingerelhetőség időtartama lényegesen beszűkül. Különösen jól alkalmazható a találmány szerinti eljárás a halált követő első órákban, amikor egyéb jellegű supravitális, ül- az úgynevezett háláljelenségek alapján a halál időpontjának megállapítása csak nagy hibahatárokkal lehetséges, Ha a vizsgálatok során van erre lehetőség, szóbakerülhet a folyamatos megfigyelés is. Ilyenkor a vizsgálatot 15—20 perces időközökben megismételjük és a halált követő 6—8 órában igen pontos adatokat nyerhetünk a halál időpontjára vonatkozólag. Szabadalmi igénypont Eljárás a halál időpontjának a vázizomzat halál beállta utáni ingerelhetőségének felhasználásával történő utólagos megállapítására, amely során az ingerelt izomcsoporton keresztül villamos áramköröket zárunk azzal jellemezve, hogy 2