161329. lajstromszámú szabadalom • Berendezés vulkáni üveges kőzetek (perlit) expandálására

161329 tátva. Egy további találmányi ismérv értelmé­ben a forró füstgáz bevezetésére szolgáló fúvó­ka egymásra merőleges szárakból álló, vízszin­tes szárával a tüzelőszerkezethez kapcsolt, füg­gőleges szárának tengelyével a duzzasztóké- 5 mence függőleges tengelyében elrendezett, a duzzasztókemence alatt fel-le mozgatható szer­kezetként van kialakítva. A találmány szerinti berendezés részletmeg­oldásait tekintve is számos új elemmel rendel- 10 kezik; ilyen például, hogy az adagolócsőben te­relőkúppal ellátott, fel-le mozgatható bolygató­tüske van elrendezve, hogy az adagolócső vége a duzzasztótér középső, a duzzasztás szempont­jából legkedvezőbb tartományában van elhe- 15 lyezve, és a kettős köpenyfal közötti térbe tor­kolló frisslevegőbevezető-csőcsonk a duzzasztó­kemence felső részén, az e térben felmelegedett levegőt kivezető csőcsonk pedig a duzzasztóke­mence alsó részén, a duzzasztókemencéhez tan- 20 genciálisan csatlakoztatva van elrendezve. A duzzasztókemence belső köpenyfala hőálló acél­ból, külső köpenyfala pedig kazánlemezből van kialakítva. A tüzelőszerkezet teleszkopikus lá­bai révén függőleges értelemben a fúvókával 25 együtt fel-le mozgatható. A duzzasztókemence alátámasztására a be­rendezésnek belül üreges, salaktérként is szol­gáló tartóhengere és azzal célszerűen egybeépí­tett kúpos átmeneti idoma van, mimellett az 30 átmeneti idom felső, belső keresztmetszete a duzzasztókemence alsó kilépőnyílásának a ke­resztmetszetével azonos, vagy annál kisebb. Elő­nyös a berendezésnek az a kiviteli formája, amelynél a kettős köpenyfal által alkotott tér- 35 bői kilépő meleg levegőnek a tüzelőszerkezetbe való vezetéséhez a meleglevegőkivezető-csonk a tüzelőszerkezet égéslevegőbevezető nyílásával van összekapcsolva. A fúvóka tűzálló anyagú fúvókakőből és azt 40 körülvevő acélköpenyből van felépítve; a tüze­lőszerkezet pedig gáz- vagy olajtüzelésű füst­gázgenerátorként van kialakítva. Végül egy lényeges találmányi ismérv értel­mében a tartóhenger kúpos átmeneti részének 45 belső felülete és a függőleges fúvókaszár fejré­szének külső felülete között a fúvóka függőle­ges értelmű fel-le mozgatásával változtatható méretű, a meddő kiengedésére szolgáló rés van kiképezve. 50 A találmány szerinti berendezés számos olyan előnyös új hatást biztosít, amelyekkel a jelenleg ismert megoldások nem rendelkeznek. Az eddig kizárólag lényegében vízszintes munkafolyamatban történt találmány szerinti 55 függőleges rendszerű berendezésben végrehaj­tott duzzasztási eljárással a felfelé áramoltatott füstgáz nemcsak hőtechnikailag kedvezőbb duz­zasztási körülményeket biztosít, mint az ismert olajégős megoldásnál, hanem a duzzasztótér kü- gg lönböző tartományaiban különböző füstgázse­bességek biztosításával a különböző fajsúlyú, nagyságú szemcsék legkedvezőbb körülmények közötti, tökéletes duzzasztására is lehetőség van; minden elemi nyersperlit szemcse ugyanis gg a mindenkori duzzasztási fázisának megfelelő sebességtartományban lebeg, mert amilyen mér­tékben a füstgáz hőtartalmát átveszi, fajlagos felülete növekszik és térfogatsúlya csökken, ez­zel a szemcse felfelé halad a duzzasztótérben, s végül teljes expandálása után nyomban kike­rül a duzzasztóberendezésből. Ezzel teljes egé­szében kiküszöbölődött az az eddig meg nem ol­dott probléma, hogy a nyers szemcseméretek eltérősége különböző duzzasztási fokot, ezzel heterogén összetételű duzzasztott szemcsehal­mazt eredményezett. Az expandált, még forró és lágy termék út­jában nincsenek merev felületekkel határolt iránytörések, így az eddig ismert szerkezeteknél e vonatkozásban jelentkező, a szemcséknek e felületeken való törése következtében fellépő minőségromlást is kiküszöböltük. A füstgázge­nerátor alkalmazása a nyílt lángot szolgáltató olajégők helyett tovább javítja a termék minő­ségét. Mivel a duzzasztótér felülete nincs tűz­álló samottanyaggal burkolva, hanem kettős kö­penyfalat alkalmaztunk, amely által alkotott térbe friss levegőt fúvatva, a belső tűzálló acél­köpenyt, vagyis a duzzasztótér határrétegét kör­ben a tangenciális levegőbevezetésnek köszön­hetően állandóan áramlással hűtjük, nem lép fel a duzzadó anyag falra ragadásának a jelen­sége, mert a belső lemezfal hőfoka, azaz a duz­zasztótér közvetlen határrétegének a hőfoka az expandálandó anyag lágyulási hőmérséklete alatt van. Mindeddig az ilyen duzzasztókemen­céket samottfallal burkolták, amelynek hőfoka gyakorlatilag megegyezett az expandálandó kö­zeg lágyulási hőfokával, és a még lágy, vagy lágyulási stádiumban lévő anyag könnyen fel­kenődött a falra, s odaragadt, „gyűrűsödött", ami komoly üzemzavarokhoz, minőségromlás­hoz vezetett. A kettős köpenyfalas, köpenyhű­téses megoldás további előnye a duzzasztótér­falazat élettartamának a megnövekedésében, valamint a felmelegedett hűtőlevegőnek a tü­zelőszerkezetbe égéslevegőként való bevezetése révén a magasabb hőhasznosítási fokban reali­zálódik. Az adagolószerkezettel, ha szükséges pneu­matikus úton, a nyers perlitet a legkedvezőbb duzzasztási tartományba lehet juttatni és ott szétteríteni; a javasolt szerkezettel az eldugu­lási veszély teljesen ki van küszöbölve. Rendkívül előnyösen, a geometriai formák megfelelő megválasztásával biztosítja a talál­mány szerinti duzzasztókemence a már említett változó füstgáz-sebességértékeket. Az alsó, fel­felé bővülő kúpos részben a sebesség egyre csökken, majd a felső hengeres részben gyakor­latilag állandósul. A duzzasztótérben a legmeg­felelőbb sebességi, következésképpen lebegteté­si és duzzasztási viszonyok biztosításához hoz­zájárul az a depressziós hatás is, amit az elveze­tőfejben eszközölt kifúvató"' hideglevegősugár hoz létre, amely — esetleg mesterségesen is le­hűtve — ugyanakkor hűti, „dermeszti" a duz­zasztott szemcséket azoknak a leválasztóberen­dezésbe jutása előtt, lényegesen csökkentve ez-3

Next

/
Oldalképek
Tartalom