161329. lajstromszámú szabadalom • Berendezés vulkáni üveges kőzetek (perlit) expandálására

MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY Bejelentés napja: 1969. V. 07. (KE—854) Közzététel napja: 1972. III. 28. Megjelent: 1973. VI. 30. 161329 Nemzetközi osztály. C 04 b 43/00 C 04 b 21/00 X {•"UMSs*^ Feltaláló: Keszthelyi József, oki. gépészmérnök, Budapest Tulajdonos: ÉM. Könnyűbeton- és Szigetelőanyagipari Vállalat, Budapest Berendezés vulkáni üveges kőzetek (perlit) expandálására 1 A duzzasztott perlit és hasonló jellegű kis térfogatsúlyú anyagok építőipari felhasználása egyre nagyobb jelentőséget nyer, mert ezekkel az anyagokkal könnyű, jó hő- és hangszigetelő és viszonylag szilárd építőelemeket, szigetelő idomtesteket stb. lehet előállítani. Ilyen kis térfogatsúlyú anyagok, pl. duzzasztott perlit gyártása a vulkáni üveges kőzetek azon tulajdonságán alapszik, hogy a bennük kötött állapotban jelenlevő kristályvíz 1000—1150 °C hőmérsékleten gőz formájában távozik, s közben a piroplasztikus állapotban levő vulkáni üveges kőzetanyagot eredeti térfogatának mintegy tízszeresére duzzasztja, expandálja. Az expandálási művelethez a kőzet-alapanyagot az anyagi tulajdonságai által meghatározott, a duzzasztáshoz megfelelő szemcse-összetétel biztosítására őrléssel elő kell készíteni. A duzzasztott perlit előállításának két fő fázisa a duzzasztás és leválasztás. A duzzasztás művelete jelenleg közel vízszintes tengelyű duzzasztókemencében történik egy speciális olajégő segítségével, amely a kemence felső torkolatában van elhelyezve, és hosszú, a kemencén végigfutó lángot szolgáltat. A nyers perlitőrleményt ebbe a lángba hullatják, s ez a láng kb. 4,0 m-es úton magával ragadja a nyersanyagot; eközben megy végbe a duzzadás (a nyers perlitszemcsék „kipukkadása"); ezután függőleges iránytöréssel kerülnek a már felduzzadt perlit-10 15 20 25 30 szemcsék egy tűzálló falazatú aknába, ahonnan ismét vízszintesen haladnak tovább. Az anyag itt még lágy, de megkezdődik a dermedése, amely a leválasztó-rendszerben fejeződik be, ahonnan végül az anyagot elszívják és részlegesen lehűtik. A fenti módon üzemelő jelenleg ismert berendezések számos hátrányos tulajdonsággal rendelkeznek. Így a kezelés teljesen empirikus alapon történik, az automatizáláshoz szükséges paraméterek meghatározhatatlanok, így automatizált gyártásra nincs is lehetőség. A duzzasztóberendezés működtetése a kezelő személy, vagy személyek szubjektív megítélésére van bízva; ennek következtében a nyert duzzasztott anyag minősége egyenetlen, a duzzasztás nem azonos mértékben következik be az eltérő anyagminőségű szemcsetömeg egyedi szemcséiben; maradnak nem megfelelő mértékben expandált, következésképpen nagyobb térfogatsúlyú szemcsék is a duzzasztott anyagban, illetve az elérhető átlagos duzzasztott szemcsenagyság sem éri el a lehetséges maximumot, ami viszont azt jelenti, hogy a duzzasztási művelet eredményeképpen nem kapjuk meg az anyag lehetséges térfogatsúly-minimumát. Ezt a hátrányt ugyan előzetes osztályozással igyekeznek legalább részben kiküszöbölni, azonban a probléma gyakorlati megoldását ez az előzetes osztályozás messzemenően nem eredményezi. 181329