161325. lajstromszámú szabadalom • Pirimidin-származékokat tartalmazó kártevőírtószerek és eljárás a hatóanyag előállítására

161325 10 9. példa 25 súly% 1. táblázat 8. sz. vegyületéből és 75 súly% xilolból álló, finoman porlasztott folyékony készítményt állítunk elő. 5 10. példa A növényekre vagy más felületekre beporzással közvetlenül felvihető por-készítményt állítunk elő, mely 1 súly% 1. táblázat 5. sz. vegyületet és 99 súly% talkumot tartalmaz. 10 1 1. példa 25 súlyrész az 1. példa szerint előállított vegyületet, 65 súlyrész xilolt és 10 rész alkil-aril-poliéter-alkoholt („TRITON" X—100; a „TRI- 15 TON" szó védjegy) megfelelő keverőberendezésben összekeverünk. 12. példa Folyadékokban könnyen diszpergálható pori- 20 tott készítményt állítunk elő az alábbi komponensek megadott arányban történő összeőrlése útján: súlyo/o 1. táblázat 7. Dispersol T Kaolin sz. vegyülete 50 5 45 100 2 3. példa Folyadékokban (pl. vízben) könnyen diszpergálható szemcsés készítményt oly módon állíthatunk elő, hogy az alábbiakban felsorolt komponensek közül az első négy anyagot víz; jelenlétében összeőröljük, majd a nátriumacetátot bekeverjük. A keveréket szárítjuk, majd a kívánt szemcsenagyság elérése céljából 44—100 nagyságnak (brit szabvány szerint) megfelelő lyukbőségű szitán átpréseljük. súly»/,, 1. táblázat 5. sz. vegyülete 50 Dispersol 12,5 Goulac 5,0 Kálciumdodecilbenzolszulfonát 12,5 Nátriumacetát 20,0 100,0 súly% 1. táblázat 4. sz. vegyülete Ásványolaj Kaolin 80 2 18 100 25 30 35 40 45 14. példa Az alábbi komponensek összekeverése útján 50 magok kezelésére felhasználható készítményt állítunk elő. 55 1 5. p éld a gQ Szemcsés készítményt állítunk elő oly módon, hogy a hatóanyagot oldószerben oldjuk, a kapott oldatot horzsakő-szemcsékre permetezzük és az oldószert elpárologtatjuk. A szemcsék öszszetétele a következő: g5 1. táblázat 2 sz. vegyülete Horzsakő-szemcse 16. példa súlyo/p 5 95 100 Az alábbi komponenseket a megadott arányban összekeverjük és őröljük: sú]y0/o 1. táblázat 3. sz. vegyülete Goulac Víz 40 10 50 100 Az (I) képletű vegyületek többfajta rovarkártevővel szemben kifejtett toxicitását az alábbiakban ismertetésre kerülő kísérletekkel határozzuk meg. A vegyületeket 0,1 súly% hatóanyagot tartalmazó folyékony készítmények alakjában alkalmazzuk, melyeket oly módon állítunk elő, hogy a hatóanyagot 2 térfogatrész acetonból és 2 térfogatrész etanolból álló oldószer-elegyben oldjuk. Az oldatot a kívánt hatóanyag-koncentráció eléréséig 0,01 súly% »LE>SAPOL" NX (a „LISSAPOL" szó védjegy) nedvesítőszert tartalmazó vízzel hígítjuk. A kísérletek egyes részleteit a felhasznált rovartól függően változtathatjuk (lásd 2. táblázat), a kísérlet lényege azonban minden esetben a következő: bizonyos számú rovart megfelelő közegben (mely gazda-növény vagy rovar-táplálék lehet) tartunk és a rovart, a közeget vagy mindkettőt a készítménnyel kezeljük. A rovarok pusztulását a kezelés után 1—3 nappal meghatározzuk. Az eredményeket a 2. táblázatban foglaljuk össze. A táblázat első oszlopában a felhasznált vizsgálandó vegyületet tüntetjük fel. A további oszlopokban a rovar nevét, a gazda-növényt vagy közeget, valamint a kezelés és a rovarok pusztulásának meghatározása között eltelt napok számát adjuk meg. Az értékelést az alábbi, 0—3-ig terjedő skála alapján végezzük el: 0 = 30%-osnál kisebb pusztulás 1 = 30—49%-os pusztulás 2 = 50—90%-os pusztulás 3 = 90%-osnál nagyobb pusztulás. Valamennyi kísérletnél 1000 rész hatóanyag 1,000 000 rész oldat koncentrációjú oldatot alkalmazunk, kivéve az Aedes aegypti rovar esetében, mikor is 10 rész hatóanyag 1,000 000 rész oldat koncentrációjú oldat kerül felhasználásra. A 2. táblázat jelölései a következők: V. = vegyület száma (I. táblázat) I = Calandra granaria (gabona zsizsik), búzaszem, 3 nap. II = Pieris brassicae (fehér káposztalepke lárva), káposztalevél, 24 óra. III = Aedes aegypti (moszkitó lárva), víz, •—. IV = Aphis fabae (fekete levéltetű), tótbab, 2 nap. V = Megoura viciae (zöld levéltetű), tótbab, 2 nap. 5