161321. lajstromszámú szabadalom • Acetilén-származékokat tartalmazó kártevőírtószerek és eljárás a hatóanyag előállítására
3 sen alkalmasak. A növénygombák csoportjába ," pl. a Phytophthora infestans (burgonya szár- és gumórothadása) is beletartozik. A találmányunk szerinti készítmények növénybetegségek (pl. Phytophthora infestans, Botrytis cinerea, Corticium rolfsii, Tilletia tritici, Fusarium nivale, Erysiphe cichoracearum, Piriculara oryzae, Venturia inaequalis, Puccinia coronata és Peronospora viticola) ellen felhasználhatók. A készítmények azonban algák (pl. Scenedesmus, Oscillatoria és Chlorella-félék) ellen is hatásosak. A találmányunk szerinti készítmények hatásosan gátolják a gombák növekedését a fertőzött növények levelein és gyümölcsein (pl. burgonyanövényen). Különös előny, hogy a készít- *** menyek a kezelt növények növekedését nem befolyásolják, sőt a növények gyors és erőteljes növekedését figyeltük meg. A leszedett gyümölcsökön sem tapasztaltunk hátrányos hatásokat. A találmányunk szerinti fungicid készítmé- 2 ** nyéket a növényvédelemben szokásos módszerekkel alkalmazhatjuk. A hatóanyagot megfelelő oldószerben oldhatjuk, emulzióvá vagy diszperzióvá alakíthatjuk vagy megfelelő hordozóanyagra felvihetjük. A készítményekhez a 25 közömbös hordozó- vagy hígítóanyagokon kívül inszekticid, acaricid, baktericid és/vagy más fungicid szereket is adhatunk és ily módon széles hatásspektrumú növényvédőszereket készíthetünk. További hatóanyagként pl. az alábbi 30 vegyületek alkalmazhatók: 0,0-dimetü-S-(l,2--dikarbetoxietil)-ditiofoszfát, 0,0-di-etil-0-(p-nitro-fenil)-tiofoszfát, y-hexaklór-ciklohexán, 2,2-bisz-(p-etil-fenil)l,l-diklór-etán, p-klór-benzil-p-klór-fenil-szulfid, 2,2-bisz-(p-klór-fenil)-l,l,l, 35. -triklór-etanol, cink-etilén-bisz-ditiokarbamát, N-triklór-metil-tio-tetrahidro-ftálimid, kén stb. Poralakú készítmények előállításánál különféle poralakú közömbös hordozóanyagokat alkalmazhatunk (pl. kaolint, bentonitot, talkumot, 40 krétát, magnéziumkarbonátot vagy kovasavgélt). A hatóanyagokat a hordozóanyagokkal elkeverjük (pl. összeőrlés útján). Eljárhatunk olymódon is, hogy a közömbös hordozóanyagot a hatóanyag oldatával impregnáljuk, majd az ol- 45 dószert elpárologtatással, melegítéssel vagy vákuumszívatással eltávolítjuk. A poralakú készítményeket a védendő növényekre a szokásos beporzó készülék segítségével vihetjük fel. A. poralakú készítményeket nedvesítő- és/vagy disz- 50 pergálószerek hozzáadása útján vízzel könnyen nedvesedővé tehetjük és ily módon permetezhető vizes szuszpenziókat készíthetünk. Emuigeálható koncentrátumok előállítása cél- 55 jából pl. oly módon járhatunk el, hogy a hatóanyagot vízoldható sója alakjában emulgeálószerrel összekeverjük vagy közömbös oldószerben oldjuk és az emulgeátorral összekeverjük. A koncentrátumok vízzel történő hígításakor 60 felhasználásra kész emulziókat kapunk. A felhasználásra kész permetezőievek vagy beporzó készítmények hatóanyagtartalma 0,05—0,6 súly%, ; előnyösen 0,1—0,5 súly%, különösen előnyösen 0,1—0,25 súly% lehet. 65 4 Az (I) általános képletű vegyületek kártevőirtószerként is alkalmazhatók. A legtöbb ismert kár te vőir főszerrel ellentétben — melyek az állatokat kontakt- vagy gyomorméregként űzik el, bénítják meg vagy pusztítják el — az (I) általános képletű vegyületek az állati szervezet hormon-rendszerére hatnak. E vegyületek pl. rovaroknál az imágóvá történő átalakulást, a fejlődésképes tojások lerakását és a lerakott tojások fejlődését megzavarják. A generációs folyamat megszakad és az állatok közvetett módon elpusztulnak. Az (I) képletű vegyületek gerinces állatokkal szemben messzemenően ártalmatlanok, toxicitásuk 300 mg/kg testsúly értéknél nagyobb. Az (I) képletű vegyületek továbbá könnyen lebomlanak és ezért a felhalmozódás veszélye kizártnak tekinthető. Az (I) képletű vegyületeket kártevők és gombák irtására (pl. állatok, növények és raktárak kártevői ellen) biztonságosan alkalmazhatjuk. Az (I) általános képletű vegyületek gerinctelen állatok (különösen arthropódák és nematódák), előnyösen rovarok (pl. Tenebrio molitor, Tineola biselliella, Carpocapsa pomonella, Leptinotarsa decemlineata, Calandra granaria, Dysdercus cingulatus vagy Ephestia Kühniella) ellen alkalmazhatók. A kívánt hatás eléréséhez — mint azt a példákban részletesen igazoljuk — általában már 10—3—10 —6 g/cm 2 hatóanyagkoncentráció elégséges. A hatóanyagot pl. emulziók, szuszpenziók, beporzó készítmények, oldatok vagy aeroszolok alakjában alkalmazhatjuk kártevők irtására. A hatóanyagkoncentrátumok 80% mennyiségig terjedő hatóanyagtartalommal rendelkezhetnek; a koncentrátumokat felhasználás előtt hígítjuk. A felhasználásra kész permetlevek és beporzó készítmények hatóanyagtartalma 0,05—1 súly%, előnyösen 0,1—,07 súly%, különösen előnyösen 0,1—0,5 súly%. Bizonyos esetekben a védendő tárgyakat (pl. élelmiszereket, vetőmagvakat) a hatóanyaggal, ill. oldatával közvetlenül impregnálhatjuk. A hatóanyagot továbbá olyan formában is alkalmazhatjuk, melyből csak külső behatásra (pl. nedvességgel való érintkezéskor vagy az állati testben) szabadul fel. Az (I) általános képletű vegyületeket más ismert kártevőszerekkel együtt is alkalmazhatjuk. A találmányok szerinti növénygomba- vagy kártevőirtószerek hatóanyagaként felhasználható (I) általános képletű ketonokat a megfelelő alkoholokból oxidációval vagy a megfelelő savhalogenidekből fémacetilidekkel való reagáltatással állíthatjuk elő. Az előállítási ej árasokat a továbbiakban részletesen ismertetjük. Az (I) általános képletű vegyületek egyes képviselői új anyagok. Ezen új vegyületek a (IV) általános képletnek felelnek meg (mely képletben az R5 és R 6 csoportok közül az egyik hidrogénatomot, halogénatomot vagy propiniloxi-csoportot és a másik halogénatomot vagy propiniloxi-csoportot jelent, vagy R5 és R 6 együtt kis szénatomszámú alkiléndioxi-csoportot képeznek). 2
