161318. lajstromszámú szabadalom • Logikai és szekvenciális áramkörökből előnyösen integrált áramkörökkel felépített TV-szinkrogenerátor
161?. 9 menetű NEM-ÉS-kapu választja ki időben az impulzus kezdetét, vagyis az első félképnél a 7. sor, a második félképnél a 320. sor kezdetét. A kiválasztás a kapu segítségével a koincidencia elv felhasználásával történik, a frekvenciát az 5 X-jel (25 H, 50 Hz) határozza meg, és a többi jel bekapcsolásával egyre szűkebb időtartományt kapunk a jeleken kívüleső tartományok kizárásával. A folyamat grafikusan a 16—32. ábrákból könnyen követhető. 10 Mint látható a 25. ábrán, szükségünk van a helyes jelkikeveréshez egy 12,5 H szélességű 50 Hz ismétlődési frekvenciájú Z jelre is, amely nem szerepel a négy 5:l-es osztó (1, 2, 3 és 4) és a KI jelkikeverő egység jeltermékei között. 15 Ezért a 24 ÉS-kapu bemeneteire a 28. ábrán látható X jelet és a 24. ábrán látható, a harmadik 5:l-es (3) 3B kapcsain nyerhető jel negáltját kapcsoljuk, miáltal az ÉS-művelet következtében kimenetén megkapjuk a 25. ábrán látható 20 Z jelet. A 21 NEM-ÉS-kapu bemeneteire továbbá a 26. ábrán látható Y jel negáltját a második 5:l-es (2)2B kapcsán nyert jelet, valamint az 5 kimeneten kapott sorkioltó jel negáltját S-t (16. ábra) kapcsoljuk. Végeredményként a 21 NEM- 25 ÉS-kapu kimenetén pl. az első félképnél a 7. sor kezdeti pillanatával induló, a sorkioltó jel szélességével egyező szélességű, de 50 Hz ismétlődésű frekvenciájú impulzussorozatot kell kapnunk. A jelalakábrákból látható, hogy nem áll 30 olyan fázisú impulzussorozat rendelkezésre, amellyel a 21 NEM-ÉS-kaput vezérelve a második félkép idejében is elő tudjuk állítani a bemeneteken a jelek koincidenciáját. Ezért a 19 JK flip-f loppal egy segédjelet állítunk elő, amely 35 a 18. ábrán jelölt 1 B jel F időtartamára vezérjelet ad a 21 NEM-ÉS-kapu ötödik bemenetére. A 19 JK flip-flop olyan J és K valamint órajel-bemenettel rendelkező master-slave típusú flip-flop, amelynek Clear- és Preset-bemenetei is 4Q vannak. A teljesség kedvéért megadjuk a JK flip-flop ismert igazságtáblázatát: j K q _ 1 ° _ 1 1 í qn ahol q„ a flip-flop előző állapota. Az igazság- gfl táblázatot jelen esetben ki kell egészítenünk a Clear- és Preset-bemenetre vonatkozó igazságtáblázattal : Preset Clear Q Q Ö <r" T r— » 0 1 1 0 1 0 0 1 1 1 változatlan 60 A 19 JK flip-flop J, K és Clear-bemenetet statikusan a logikai 1 szintre kapcsoljuk (példánk szerint + 5 V-ra) az órajel-bemenetre az IS jelet, míg a Preset-bemenetre az ÍD jelet kötjük, így a fenti igazságtáblázatból és a 33—35. 55 18 10 ábrákból követhető, hogy a qí és a q^ kimeneteken a 36. és 37. ábrákon látható jeleket kapjuk, amelyek közül a q^ kimeneten lévő jel felhasználható a 21 NEM-ÉS-kapu vezérlése. Hasonló módon választja ki a 22 hatbemenetű NEM-ÉS-kapu a 9 H szélességű jel hátsó élét, vagyis az első félkép esetén a 15. sor végét, a második félkép esetén pedig a 328. sor végét. Ehhez a kapu bemeneteire a 25 H szélességű 50 Hz ismétlődési frekvenciájú X jelet, az 02 osztó 3 B, 2C, 2 B, TB kapcsain nyerhető jeleket és az S sorkioltó jelet kell kapcsolnunk. A kapott két kijelölő impulzussorozat segítségével a 9 H szélességű impulzusok előállítása a 23 JK flip-flop segítségével történik. A flip-flop, J, K és Preset-bemeneteire statikusan a logikai 1 szintet, míg a 21 NEM-ÉS-kapu kimeneti impulzusát a Clear-bemenetre és a 22 NEM-ÉS-kapu jeleit az ÓRA-bemenetre kapcsoljuk. Ekkor a már közölt igazságtáblázat és a 38—41. ábrákon látható jelalakok alapján beállítható, hogy a 20 kimeneten pozitív polaritással megkapjuk a 9 H szélességű 50 Hz ismétlődési frekvenciájú impulzussorozatot. A 23 J—K flip-flop sajátságaiból ered, hogy abban az esetben, ha bekapcsolás után a flip-flop nem a 40. és 41. ábrán ábrázolt alaphelyzetet venné fel, akkor a vezérlőjelek hatására egy periódus után automatikusan beáll ez az alaphelyzet és időben utána a kapcsolás kész a 9 H szélességű jel képzésére. (42. és 43. ábra.) Meg kell még említeni, hogy a 15. ábra kapcsolása elvi séma, a teljes rendszert (1. és 2. vagy 14. ábra) egybeépítve a logikai műveletekből kifolyólag még egyszerűsítések adódhatnak a választott megvalósítástól függően, ezen egyszerűsítések azonban szakértő számára kézenfekvőek, nem érintik a találmány lényegét. A találmány szerinti és fent leírt megoldások mind diszkrét áramköri elemekkel, mind integrált áramkörökkel megvalósíthatók. A ma használatos integrált 5:l-es osztó elemeknek általában a negált kimenetei nincsenek kivezetve, ezért a negált jeleket (pl. 2B^ 2C, stb.) egy-egy inverterrel kell előállítani. Példaként a 44. ábrán bemutatjuk az 1, 2, 3 és 4 egység 5:l-es osztók és a KI jelkikeverő egység technikailag megvalósított kapcsolását, mely megfelel a 2. ábra logikai sémájának, de emellett K2 jelkikeverő egység számára közvetlenül biztosítja a Z, Y segédjeleket is. Az 1, 2, 3 és 4 5:l-es osztókra jellemző, hogy a negált kimenetek nem állnak rendelkezésre, így azokat 26, 27, 28 és 29 inverterek segítségével biztosítjuk. A 7-es kimeneten az Y 7,5 H/50 Hz-es segédjelet 30, 32 és 34 kétbemenetű NEM-ÉS kapuk és 31, 33 és 35 inverterek alkalmazásával állítjuk elő, s közben nyerjük Z,z, X,X és Y segédjeleket is. További példaként a 45. ábrán bemutatjuk a K2 jelkikeverő egység technikailag megvalósított kapcsolását. Tekintve, hogy az 1, 2, 3 és 4 5:l-es osztók negált kimeneteket nem biztosítanak, ezért szükséges 36 és 37 inverterek alkalmazása. 5
