161288. lajstromszámú szabadalom • Kártevőírtószer és eljárás annak előállítására

3 161288 4 gáznemű mérgező anyagokat fejlesztünk, az jellemzi, hogy ez a kártevőirtószer az elbontható vegyületeket porózus, formázott szálas anyaggal, mint hordozóval együtt tartalmazza. A találmány szerinti kártevőirtószer szálas anyagként előnyösen szövetet, hurkolt kelmét, cérnát, nemezt, gyapjút, cellulózból vagy cellulóatartalmú anyagból készített kartonpapírt, üvegszálakat, salakgyapotot, azbesztszálakat, műanyag-^szálakat, facsiszolatot, vagy a felsorolt anyagokból kettőt vagy többet tartalmazhat. A találmány szerinti kártevőirtószer finomeloszlású elbontható vegyületeikként olyan anyagokat tartalmaz, melyek foszforhidrogént és/vagy ciánhidrogént fejlesztenek. Ilyen jellegű elbontható vegyületekként elsősorban kalciumcianid, magnéziumfoszfid, alumíniumfoszfid vagy a felsorolt vegyületekből kettőnek vagy többnek a keveréke jöhet számításba. Az elbontható vegyületeket finomeloszlású anyagként használjuk, főleg 1 és 1000 /n részecskeátmérővel. A kártevőirtószer az elbontható vegyületeket egészen 70 súly% mennyiségig tartalmazhatja. Bizonyos célokra szükséges,, hogy a kártevőirtószer az elbontható vegyületeket valamely hajtóanyaggal keverve tartalmazza. Ilyen hajtóanyagként elsősorban ammoniumbikarbonat nátriumbikarbonát, ammóniumkarbamát vagy a felsorolt anyagokból kettőnek vagy többnek a keveréke jöhet számításba. Annak érdekében, hogy az elbontható vegyületeknél a gázfelszabadulást lassítsuk, ezen részecskéit víztaszító tulajdonságú anyaggal, mint pl. műgyantával, sztearinnal, sztearáttal vagy kemény parafinnal vonhatjuk be. Számos esetbén célszerű, ha a kártevőirtószer a szálas anyag rögzítésére alkalmas kötőanyagot is tartalmaz, hogy ily módon a szálak jobb kapcsolatát biztosítani lehessen. Ilyen jellegű kötőanyagként karbamid használható. Műanyagok, mint polivinilklorid, poliuretán, poliészter vagy polisztirol is megfelelő kötőanyag a kívánt célra. Adott esetben a kártevőirtószer még egy habosító anyagot, mint azodikarbonamidot és/vagy a kötőszerhez lágyítót is tartalmazhat. Bár az 1531 677 sz. francia szabadalmi leírásból már ismertté vált; hogy fém foszfidokat poliészterekből, poliuretánokból, polivinilkloridból vagy hasonlókból készült szilárd műanyag masszákba ágyazzanak, taz ily módon előállított kártevőirtószereknél azonban a gázfelszabadulás olyan lassú, hogy ezek a gyakorlati felhasználásra nem alkalmasaik. Emellett a gázfelszabadulás során a műanyag szerkezete fellazul és így por alakú maradék keletkezik. A találmány szerinti kártevőirtószer két vagy több egymással összekötött különböző alakzatból, mint lapokból, sávokból, csíkokból vagy hasonlókból állhat, melyek ún. szendvics-szerkezetet alkotnak, ennél a kialakításnál célszerűen a külső rétegek olyan szálas anyagból állnak, mely az. elbontható vegyületeket nem tartalmazza, mivel ily módon az idomtestekből történő gázfeVzabadulás során a porképződés gyakorlatilag teljesen kiküszöbölhető. A találmány szerinti kártevőirtószer lényeges alkotórészét képező porózus, szálas anyag arra 5 szolgál, hogy a környezeti levegőnek és az abban levő nedvességnek az elbontható vegyületek részecskéihez való behatolását biztosítsa, hogy ily módon a szabályozott és gyakorlatilag tökéletes gázfelszabadulás létrejöhessen. 10 A találmány tárgya továbbá a fentiekben ismertetett kártevőirtószer előállítására alkalmas eljárás is. A találmányt az jellemzi, hogy iners, illékony folyadékban az elbontható vegyületekből szuszpenziót létesítünk, mely adott esetben 15 hajtóanyagot, víztaszító tulajdonságú anyagot, kötőanyagot és lágyítószert tartalmaz. A szuszpenziót a szálas anyaggal egyesítjük és az iners, illékony folyadékot elvonás és/vagy elpárolog-20 tatás útján eltávolítjuk. Iners, illékony folyadékként előnyösen lakkbenzint, rövidszénláncú alifás alkoholt vagy dxiklóretilént használunk. Iners, illékony folyadékban létesített szuszpenzió helyett folyékony polimerizálható keverék-25 ben létesített szuszpenziót is használhatunk, ez a keverék a polimerizációs folyamat során előnyösen poliésztert vagy poliuretánt képez. Az eljárás megvalósítása során oly módon járhatunk el, hogy egy előalakított szálas anya-30 got, pl. sávot, lapot, csíkot, kockát, golyót a szuszpenzióval átitatunk vagy rétegezünk. A rétegezéshez szolgáló szuszpenzió adott esetben sűrítőszert, így pl. finomeloszlású sziliciumdioxidot (aerosil) vagy cellulóz rostokat • tartal-35 mázhat. Adott esetben a szálas anyag finom eloszlásban bevezethető a szuszpenzióba is, majd az így kapott keveréket önmagában ismert módon formáljuk. Minden esetben célszerű a szálas anyagot a feldolgozás előtt szárítani, nehogy a benne lévő nedvesség idő előtt reak-40 cióba lépjen az elbontható vegyületekkel. Célszerű továbbá a találmány szerinti eljárást vízmentes környezetben végrehajtani. Ezeknél az eljárásoknál figyelemmel kell- lenni arra is, hogy az összes alkalmazott kiegészítő anyag 45 vízmentes legyen és ne befolyásolják hátrányosan a szálas anyag porozitását. A találmány szerinti eljárás alkalmazásával olyan kártevőirtószerek is előállíthatók, melyek két vagy több egymással összeerősített lapból sávból, csíkból vagy hasonlóból állnak. A találmány szerinti eljárás kártevőirtószerek előállítására folyamatosan is végrehajtható, így pl. a hordozóként szolgáló szálas anyagból készült szalagot folyamatosan állíthatjuk elő, vagy egy készlet orsóról hengeríthetjük le, ezt a szalagot a szuszpenzióval folyamatosan vonjuk be réteggel vagy itatjuk át, folyamatosan szárítjuk vagy kocsonyásítjuk, adott esetben egy vagy több azonos vagy más szalaggal összeil-60 lesztve rétegeljük és összeerősítjük, majd a kész végterméket a kívánt méretnek megfelelő darabokra szabdaljuk, egymás fölé helyezzük és kötegekké fogjuk össze vagy adott esetben bizonyos távolságokban perforálva tekerccsé 65 göngyölítjük fel. A készre alakított kártevőirtó-