161281. lajstromszámú szabadalom • Lőfegyver

1612»! 3 4 A találmány tárgya tehát olyan fegyver, amelynek elülső agyrésze a használója számára a fegyver beirányításához pontos érzetet ad. Következésképpen ez az elülső agyrész különö­sen jól alkalmazható olyan fegyvereknél, ame­lyeket nem felemelt helyzetből kívánunk hasz­nálni. Az elülső agyrész alsó oldala az elsütő billentyű érintkezőpontjával egy célvonalba van beállítva. Előnyösen az elülső agyrésznek négyszögletes keresztmetszetű alsó része és a cső két oldalán azzal párhuzamosan futó hosszanti hornyokkal ellátott felső része van. Amikor a fegyvert elsütik, az egyik kéz el­sütőujja az elsütő billentyű érintkezőpontján van és a másik kéz felülete átfogja az elülső agyrész alsó részének derékszögű részét és az első kéz ujjai az agyrész hosszanti hornyaiban fekszenek. Így az egyik kéz elsütőujja és a má­sik kéz felülete lényegében egy egyenesen fek­szik. Ez a használójának azt az érzést adja, hogy a fegyvert jól beállította, mert ez az egye­nes párhuzamos azzal az egyenes irány­nyal, amelybe a fegyver céloz. Miközben a használó az agy alsó részének derékszögű ré­szét és a hornyos felső részt megmarkolja neu­romuszkuláris érzékeit használja, hogy ezáltal még jobban megbizonyosodjék a fegyver beirá­nyításáról. Megállapítást nyert, hogy a fent le­írt elülső agyrésszel és lövéstechnikával nem felemelt helyzetben elsütött fegyver esetén sok­kal pontosabban lehet célozni, mint az eddig is­mert és alkalmazott fegyverekkel. A találmányt részletesebben a rajz alapján ismertetjük, amely a találmány szerinti lőfegy­ver példakénti kiviteli alakjait ábrázolja. Az 1. ábra a találmány szerinti elülső agy­résszel ellátott fegyver oldalnézete. A 2. ábra szokásos fegyver agyrészének met­szete. A 3. ábra a 2. ábra szerinti agyrész metszete, azután hogy azt az 1. ábrán ábrázolt agynak megfelelően átlakítottuk. Az 1. ábrán M—16-os fegyvert ábrázoltunk, amelyet úgy alakítottunk át, hogy a találmány szerinti elülső agyrésze van. A fegyver 1 csőből, elülső 2 agyrészből, felső 5 kézvédőből, 3 elsütő billentyűből és 4 vállrészből áll. A 2. ábra az M—16 fegyver szokásos agyrészét ábrázolja, amelynek jobb és baloldali kézvédője van. Ab­ból a célból, hogy a tökéletesített fegyvert lét­rehozzuk, eltávolítjuk a 7 jobboldali és 6 balol­dali kézvédőt és a 3. ábra szerinti elülső 2 agy­résszel és 5 kézvédővel helyettesítjük. Az elül­ső 2 agyrész az 5 kézvédő alatt az 1 csővel szomszédosán a helyére van ragasztva vagy szegecselve. Az elülső 2 agyrész 10 felső részébe az 1 cső két oldalán hosszanti 11 és 12 hornyok vannak bemetszve. Az elülső 2 agyrésznek 13 alsórésze derékszögű, előnyösen négyszögletes kereszt­metszetű. A 13 alsórész alja a fegyver hosszten­gelyével párhuzamosan futó 14 síkfelületként van kialakítva. A hosszanti 11 és 12 hornyok, valamint a 14 síkfelület az 1 csővel párhuza­mosan futnak. A 3 elsütő billentyűnek 15 érint­kezőpontja van. Az „érintkezőpont" kifejezés jelen esetben az elsütő billentyű azon pontját jelenti, amelyen a fegyver elsütésekor az elsü­tőujj felfekszik. Általában az elsütő billentyű ívalakú, amint ez az 1. ábrán is látható, és az érintkezőpont az ív középpontjának közelében fekszik úgy, hogy az elsütőujj az elsütő billen­tyű meghúzásakor nem tud arról lecsúszni. Az agy elülső 2 agyrésze úgy van méretezve, hogy a 14 síkfelület a 3 elsütő billentyű 15 érintke­zőpontjával egy célvonalba esik, azaz a 14 sík­felületbe eső képzeletbeli 16 vonal átmegy a. 15 érintkezőponton. A 13 alsórész előnyös mérete­zésénél a négyszög-keresztmetszet oldalainak mérete 31—38 mm. Természetesen az ettől elté­rő méretek is a találmány tárgykörébe tartoz­nak. Bár a találmányt önműködő M—16-os fegy­ver kapcsán ismertettük, minden fajta fegyver­nél, automatikus fegyvernél, géppisztolynál, pisztolynál, sötétes puskánál, golyós puskánál, lángszórónál, rakétafegyvernél, gránátfegyver­nél, gyakorlófegyvernél és játékfegyvernél egy­aránt jól alkalmazható. Bár a leírt kivitelnél az alsó rész négyszögletes keresztmetszetű, ter­mészetesen más alakú is lehet. A találmány minden olyan fegyvernél alkalmazható, amely­nek érintkezőponttal ellátott elsütő billentyűje van. összefoglalva, a találmány olyan lőfegyverre vonatkozik, amelynél a fegyver agyának elülső agyrésze úgy van kialakítva, hogy alsó része derékszögű keresztmetszetű és felső részében hosszanti hornyok vannak, amelybe a használó­jának ujjai benyúlnak mialatt a fegyvert elsüti. Az agyrész alsó felülete az elsütő billentyű érintkezőpontjával egy célvonalba esik. Szabadalmi igénypontok 1. Lőfegyver, amelynek csöve, érintkezőpont­tal ellátott elsütő billentyűje és a csőtorkolat és az elsütő billentyű között elhelyezett, a megfo­gásra szolgáló elülső agyrésze van, azzal jel­lemezve, hogy az elülső agyrész (2) alsó ol­dala hosszának legalább egy részén a csővel (1) párhuzamos síkfelületként van kialakítva és az érintkezőpont ezzel egy célvonalban (16) fek­szik. 2. Az 1. igénypont szerinti lőfegyver kiviteli alakja azzal jellemezve, hogy az elülső agyrész (2) felső részből (10) és alsó részből (13) áll és a felső részben az ujjak behelyezésére szolgáló hosszanti hornyok (11, 12) vannak. 3. Az 1. igénypont szerinti lőfegyver kiviteli alakja azzal jellemezve, hogy az elülső agyrésznek derékszögű négyszög keresztmetsze­te van, és az agy végig azonos keresztmetszetű. 4. Az 1. igénypont szerinti lőfegyver kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy az elülső agyrésznek négyzetes keresztmetszete van. 5. A 4. igénypont szerinti lőfegyver kiviteli alakja azzal jellemezve, hogy a négyzet­keresztmetszet oldalainak hosszúsága 31—38 mm. 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60

Next

/
Oldalképek
Tartalom