161271. lajstromszámú szabadalom • Tiolkarbamátokat tartalmazó gyomírtószer
161271 metil-N-etil-N-biciklo[3,3,0]oktil-tiolkarbamát, fpo,! 100—102 "C, n^o 1,5272; etil-N-etil-N-biciklo[3;3,0]oktil-tiolkarbamát, fp.o,i 142—145 "C, n25 D 1,5213; n-propil-N-etil-N-bicikloi[3,3,0]oktil-tiolkarbamát, fp.o,4 133 °C, n25 D 1,5176; izopropil-N-etil-N-biciklo[3,3,0]oktil--tiolkarbamát, fp.o,3 122 °C, n^o 1,5155. Rt Ha a megfelelő R2 / NH képletű szekunder aminokat— ebben a képletben Rt és Ra a fenti jelentésűek —, széndiszulfiddal és egy R3-Hal képletű halogeniddal •— ebben a képletben R3 a fenti jelentésű és Hal előnyösen bróm-, klórvagy jódatomot jelent — az irodalomból ismert eljárások szerint reagáltatjuk, akkor a megfelelő ditiokarbamátokat kapjuk, például: izopropil-N-etil-N-biciklo[3,3,0]oktil-ditiokarbamát, fp.0,25 140—146 °C, n25D 1,5721; ni€tál-N-etU-N^bickla[3^3j0]oktü-1 ditiokaflbainát, fp.0,2 142—148 °C, n25 D 1,5905; izopropil-N-etil-N-triciklo[5,2,l,02 ' 6 ]decil-ditiokarbamát, tfp.0,3 176—184 °C, mPD 1,5815; etil-N-etil-N-biciklo[2,2,l]heptü-ditiokarbamát, fp.0,4 154—156 °C, n25 0 1,5864. A találmány szerinti gyomirtószerek oldatok, emulziók, szuszpenziók vagy porozószerek alakjában alkalmazhatók. Az alkalmazási formák teljesen az alkalmazási célhoz igazodnak,' és fontos követelmény, hogy a hatóanyag finom eloszlását biztosítsák. Közvetlenül permetezhető oldatok előállítására permetező folyadékként szénhidrogéneket, például tetrahidronaftalint és alkilezett naftalinokat használunk. Vizes permetleveket emulziókoncentrátumokból, pasztákból vagy nedvesíthető porokból víz hozzáadásával készíthetünk. Emulziók előállítására a hatóanyagokat magukban vagy. oldószerben feloldva, nedvesítő vagy diszpergálószerekkel, vízben vagy szerves oldószerben homogenizáljiuk. A hatóanyagból, eimulgálo- vagy diszpergálószerből és esetleg oldószerből vízzel hígítható koncentrátumok is előállíthatók. Porozószereket keveréssel vagy a hatóanyagnak szilárd hordozóanyaggal történő összeőrlésével állítunk elő. A következő példák a találmánv szerinti vegyületek jó gyomirtó hatását szemléltetik. 1. példa: 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 Poa annua, Lolium perenne, Echinoehloa crus-galli, Chenopodium album és Urtica urens magokat vetettünk. Ezután a talajt hektáronként 500 liter vízben diszpergált 2 kg etil-N-atil-N-triciklo[5,2,l,02 . 6 ]decil-tiolkarbamáttal (G), és összehasonlításul 2 kg etil-N-etil-N-ciklohexiltiolkarbamáttal (H) kezeltük. 3—4 hét múlva megállapítottuk, hogy a G hatóanyagot a Beta vulgaris és a Spinacia oleracea ugyanolyan jól tűri, mint a H hatóanyagot, és jobb gyomirtó hatású. Az eredményeket a következő táblázat szemlélteti: Hatóanyag G H Haszonövények Beta vulgaris 0 0 Spinacia oleracea 0 0 Gyomnövények Digitaria sanguinalis 100 80 Poa annua 100 80 Lolium^ perenne 100 80 Echinoehloa crus-galü 95 80 Chenopodium album 80 60 Urtica-urens 80 65 Növényházban agyagos homoktalajjal töltött 5 cm átmérőjű kísérleti cserepekben Beta vulgaris, Spinaciá oleracea, Digitaria sanguinalis, 65 0 = nincs károsodás 100 = teljes pusztulás 2. példa: Egy megművelt parcellát Beta vulgaris, Beta vulgaris var. sacch., Chenopodium album, Urtica urens, Echinoehloa crus-galü, Lolium multifknium, Alopeeuirius- myosuroides és Avena fatua magokkal vetettünk be. Közvetlenül ezután az így előkészített talajt hektáronként 500—500 liter vízben diszp.-rgált 1,5 kg etil-N-etil-N-biciklo[2,2,l]heptil-tioIkarbamáttal (F) és összehasonlításul 1,5 kg etil-N-etil-N-ciklohexiltiolkarbamáttal (H> kezeltük. 4 hét múlva megállapítottuk, hogy a Beta vulgaris var. säcch. ugyanolyan jól tűrte az F hatóanyagot, mint a H hatóanyagot, de az előbbi jobb gyomirtó hatású volt. Az eredményeket a következő táblázat szemlélteti Hatóanyag F H Haszonövények Beta vulgaris Beta vulgaris var. sacch. Gyomnövények Chenopodium album Urtica urens Echinoehloa crus-galli Lolium multiflorum Alópecurus myosuroides Avena fatua 0= nincs károsodás 1-00 '== teljes pusztulás 0 0 0 0 95 50 100 60 100 70 100 85 100 80 80 40 2
