161263. lajstromszámú szabadalom • Addiciós polimereket tartalmazó bevonó készítmények

3 portnak megfelelő —O—-CO—C(R5)—CH(R 6 )­képletű részből. A (II) általános képletű molekularész jelenté­sét általában R5 és Re határozza meg, melynek előnyös jelentéseit az alábbi táblázatban foglal­juk össze: R5 H Rß H (II) akrilát H COOH maleát, fumarát H CO.NH2 maleamát Cl COÓH klór-maleát CH3 H metakrilát CH2COOH H itakonát CH2COOH COOH akonitát Az addíciós polimerek monomerjei az (I) álta­lános képletnek felelnek meg (ahol R, Rí, R2, R5 és R6 jelentése a fent megadott és R4 jelentése (II) általános képletű etilén-származék). Az (I) általános képletű polimerizálható mono­merek egyik előállítási eljárása szerint valamely megfelelő primer alkoholt a kívánt R4-kompo­nenst tartalmazó etilénszerűen telítetlen karbon­savval, karbonsavhidriddel vagy karbonsavész­terrel észterezzük vagy átészterezzük. Fumár­savat vagy maleinsav anhidridet pl. sáfrány­zsírsavak monoetanolamidjaival észterezve a megfelelő sav-észtert kapjuk — ez a fenti kép­letnek megfelelő telítetlen monomer. Metil­metakrilát sáfrány-zsírsavak monoetanolamid­jaival történő átészterezésekor (metanol-eltávo­lítás) ugyancsak a fenti képletnek megfelelő te­lítetlen monomer keletkezik. A primer alkoholokat pl. oly módon állíthat­juk elő, hogy valamely alkanolamint olyan kö­rülmények mellett észterezünk, hogy a primer hidroxi-csoport gyakorlatilag változatlan marad­jon és lényegében csak amid-csoportok alakulja­nak ki. A primer alkoholok továbbá valamely alkanolamin és zsírsav-metilészter átészterezési reakciójával is előállíthatók. Az etanolamin alkilénoxid és valamely primer amin vagy ammónia reakciójával állítható elő-A fenti szerkezeti képletben szereplő —(CH2)n csoport a felhasznált alkilénoxidtól függ. Így pl. etilénoxid felhasználása esetén —CH2—CH2— csoportot viszünk be. | olyan—(CH2)n -képletű csoport, melyben n = 2(. Amennyiben 1,2-pro­pilénoxidot alkalmazunk, a —CH(CH3 )—CH-cso­portot alakítjuk ki | olyan —(CH2 ) fl -képletű cso­port, melyben n = 3|. 2,3-butilénoxid felhaszná­lása esetén a —CH(CH3 )—CH(CH 3 )-csoportot visszük be | olyan —(CH2)n -képletű csoport, melyben n = 4|. Könnyen előállítható és polimerizálható mono­merek esetében R4 valamely akrilát, maleát, fumarát, metakrilát, vetgy itakonát-gyök és n=2. Azt találtuk, hogy az (I) általános képletű monomerek igen sok képviselője általában a szo­kásos addiciós-polimerizációs körülmények kö­zött kielégítő mértékben homopolimerizálható vagy kopolimerizálható. A polimerizációhoz ko-161263 4 monomerként előnyösen pl. az alábbi vegyülete­ket alkalmazhatjuk: aromás helyettesített etilén-származékok, pl. sztirol, a-metil-sztirol és „vinil-toluolok"; 5 vinilacetát; és akrilsav és metakrilsav kis szénatomszátaú al­koholokkal képezett észterei (pl. metil-, etil- és n-butilészterek). A homopolimerizációt vagy kopolimerizációt *0 általában a szokásos addiciós-polimerizációs módszerekkel végezhetjük el szabad gyökös ini­ciátorok (pl. benzoilperoxid vagy azodiizobutiro­nitril jelenlétében). Bizonyos esetekben azonban egyes megfigyelt 15 mellék-reakciók visszaszorítása céljából a reak­ció-hőmérséklet felső határának csökkentése kí­vánatos. Az addíciós polimerek (III) általános képletű monomer gyököket tartalmaznak (mely képlet-20 ben n, Rí, R 2 , R5 és R$ jelentése a fent megadott). A fenti polimereket bevonó készítményekben filmképző polimerként alkalmazva, azoknak leg­alább 5 súly% (III) képletű szerkezeti egységet kell tartalmazniuk. A fenti típusú polimereket a megfelelő etilén­szerűen telítetlen monomer közvetlen polimeri­zációján vagy kopolimerizációján kívül közvetett módszerrel is előállíthatjuk. A közvetlen vagy közvetett módszerrel előállított polimerek lénye­gében azonos szerkezettel rendelkeznek. A fenti polimert közvetett módszerrel oly mó­don állíthatjuk elő, hogy valamely, az Rí-gyököt szolgáltató telítetlen karbonsavat tartalmazó monomer egyidejű polimerizációja mellett a te­lítetlen sav karboxi-csoportjait a kívánt primer alkohollal reagáltatjuk- így pl. valamely na­gyobb szénatomszámú alkil-monoalkanolamidot, polimerizálható komonomert (pl. sztirolt) és eti­lénszerűen telítetlen savanhidridet szabad gyö­kös iniciátor jelenlétében reagáltatva kompetitív módon az alkoholamid telítetlen savval képezett észtere és e monomer a komonomerrel alkotott kopolimerje keletkezik. 4g Eljárhatunk oly módon is, hogy az R? kom­ponenst szolgáltató telítetlen karbonsavat tar­talmazó polimert vagy kopolimert elkészítjük és a kívánt alkohollal utólag észterezzük. A polimereket pl. oly módon állíthatjuk eíő, hogy (IV) képletű monomer gyököket tartalmazó 50 savas polimert készítünk és a kívánt alkohollal történő, legalább részleges utólagos észterezés­nek vetjük alá. A legalább részleges utólagos észterezéshez al­kalmas savas polimerek homopolimerizációval . vagy kopolimerizációval történő előállításához savas monomerként vagy ezek anhidridjeként pl. akrilsavat, metakrilsavat, maleinsavat, fu­mánsavat és itakonsavat alkalmazhatunk. Ko­monomerként előnyösen pl. akrilsav- vagy 60 metakrilsav alkilésztereit, diizobutilént, sztirolt és vinil-toluolokat használhatunk. Amennyiben Rí jelentése telítetlen szénhid­rogén-lánc (pl- linoleil-lánc) a lánc telítetlensége a találmányunk szerinti monomerek szokásos 85 szabad-gyökös polimerizációját gátolhatja és ala-2

Next

/
Oldalképek
Tartalom