161262. lajstromszámú szabadalom • Eljárás benzoil-cianidok hidrazon-származékainak előállítására

3 alkil-csoportot, vagy 3—4 szénatomos alkenilvagy alkinil-csoportot képvisel. A kiindulási anyagok ismert vegyületek. Oldószerként vizet vagy szerves oldószereket, előnyösen vízzel elegyedő szerves oldószereket alkalmazhatunk. A szerves oldószerek pl. a következő áliyagök lehetnek: alkoholok, így metanol, etanol és izopropanol, éterek, így dioxán, és tetrahidrofurán, valamint erősen poláros oldószerek, így dimetil-formamid, dimetilszulfoxid és acetonitril. A reakciósebesség megnövelése érdekében az elegyhez savakat, pl. salétromsavat, sósavat vagy kénsavat adhatunk. A reakció hőmérséklete széles határok között változhat. Általában —20 és 100 C° közötti, előnyösen 0—20 C°-os hőmérséklettartományban végezzük a reakciót. A találmány szerinti eljárás megvalósítása során előnyösen ekvimoláris mennyiségű kiindulási anyagokat reagáltatunk. Egyes esetekben a hidrazon-származékokat fölöslegben is alkalmazhatjuk. A reakció sáv távollétében is végbemegy, előnyösen azonban katalitikus, vagy annál nagyobb mennyiségű sav jelenlétében dolgozunk. A reakcióelegy feldolgozását szokásos módon végezzük. A következőkben a második reakciólépést ismertetjük. A kétlépéses reakció első lépésében olyan (III) általános képletű kiindulási anyagokat alkalmazunk, amelyekben Y2, és adott esetben R3 hidrogénatomot jelent. A reakció első lépését a fent ismertetett módon hajtjuk végre. Az alkilezést szokásos módon, alkrlhalogenidekkel, pl. metiljodiddal, etiljodiddal, metilbromiddal vagy etilkloriddal, vagy di-alkil-kénsavészterekkél, pl. dimetilszulfáttal, előnyösen semleges vagy savas közegben, 0—100 C°-os hőmérséklettartományban, oldószer, pl. víz', metanol vagy etanol jelenlétében végezzük. A találmány szerint előállítható vegyületek igen erős herbicid hatást fejtenek ki, és így a gyakorlatban gyomirtószerl-ént alkalmazhatók. Gyomnövény kifejezésen általános értelemben minden olyan növényfajtát ériünk, amely nem kívánatos helyen növekszik. A találmány szerint előállított vegyületek a felhasznált mennyiségtől függően teljes vagy szelektív herbicid hatást fejtenek ki. A találmány szerint előállítható vegyületeket pl. az alábbi növényfajták kezelésére használhatjuk fel: kétszikűek, így mustár (Sinapis), zsázsa (Lepidum), ragadós galaj (Galium), tyúkhúr (Stellaria), kamilla (Matricaria), gombvirág (Galinsoga), libatop (Chenopodium). csalán (Urtica), aggófű <-Senecio), gyapot (Gossypium), répa (Beta), murok (Daucus), bab (Phaseolus), burgonya (Solanum), kávé (Coffea); ill. egyszikűek, így komócsin (Phleum), perje (Poa), csenkesz (Festuca), eleuzin (Eleusine), muhar (Setaria), kurta perje (Lolium), rozsnok (Bromus), kakaslábfű (Echinochloa), kukorica (Zea), rizs (Oryza), 161262 4 zab (Avena), árpa (Hordeum), búza (Triticum), köles (Panicum), cukorrépa (Saccharum). A hatóanyagokat előnyösen szelektív herbicid anyagként használjuk fel. A vegyületek igen jó 5 szelektivitást fejtenek ki gyapoton, babon és gabonaféléken, pl. búzán és kukoricán mind kikelés előtt, mind kikelés után. A vegyületek különösen hatékonyak az igen nehezen pusztítható Echinochloa irtásában. 10 A hatóanyagokat szokásos készítményekké, pl. oldatokká, emulziókká, szuszpenziókká, porokká, pépekké vagy granulákká alakíthatjuk. A készítményeket szokásos módon állíthatjuk elő pl- úgy. hogy a hatóanyagokat higítóanyagok-15 kai, azaz folyékony oldószerekkel és/vagy szilárd hordozóanyagokkal, és adott esetben felületaktív anyagokkal azaz emulgeáló és/vagy diszpergálószerekkel elegyítjük. Ha higítószerként vizet alkalmazunk, az elegyhez okiásközvetítőként pl. 20 egyéb szerves oldószereket is adhatunk. Folyé» kony oldószerként előnyösen aromás vegyületeket, pl. xilolt és benzolt, klórozott aromás vegyületeket, pl. klórbenzolt, paraffinokat, pl. kőolajfrakciókat, alkoholokat, pl. metanolt és but-25 anolt, erősen poláros oldószereket, pl. dimetilformamidot és dimetilszulfoxidot, vagy vizet alkalmazhatunk- A szilárd hordozóanyagok pl. a következők lehetnek: természetes kőzetporok, így kaolin, agyag, talkum és kréta, valamint 30 szintetikus porkészítmények, így nagydiszperzitású kovasav és szilikátok. Emulgeálószerként előnyösen nem-ionos és anionos anyagokat, így polioxietilén-zsírsavésztereket, polioxietilén-zsíralkoholésztereket, pl. alkilaril-poliglikolétereket, 35 alkilszulfonátokat és arilszulfonátokat, diszpergálószerként célszerűen lignint, szulfit-szennylúgot és metilcellulózt alkalmazhatunk. A találmány szerint előállítható hatóanyagokat egyéb ismert hatóanyagokkal együtt is elkészít-40 hetjük. A hatóanyagokat önmagukban, a korábban említett készítmények formájában, vagy az azokból előállított, használatra kész oldatok emulziók, szuszpenziók, porok, pépek vagy gra-45 nulák alakjában használhatjuk fel. A hatóanyagokat szokásos módszerekkel, pl. beporzással, öntözéssel, permetezéssel vagy elárasztással juttatjuk a kezelendő területre. _0

A felhasznált hatóanyagmennyiség az elérni kívánt hatástól függően széles határok között változhat. Általában 0,25—20 kg hatóanyag/hektár, előnyösen 0,5—10 kg hatóanyag/hektár mennyiségeket alkalmazunk. 55 A felhasználásra kész készítmények hatóanyagtartalma általában 0,005—0,5 súly%, előnyösen 0,008—0,1 súly%. A. példa 60 Kikelés előtti herbicid hatás vizsgálata Oldószer: 5 súlyrész aceton, Emulgeálószer: 1 súlyrész alkilarilpoliglikoléter. 1 súlyrész hatóanyagot a fent megadott meny-65 nyiségű oldószerrel elegyítünk, az elegyhez emui-