161234. lajstromszámú szabadalom • Eljárás 2-(5-nitro-2-furil)-tieno [3,2-d] pirimidinek előállítására

Abban az esetben, ha Z a II általános képlet­ben halogénatomot képvisel, hidrogénhalogtaMtet megkötő szer jelenléte szükséges. A reaktíét elő­nyösen szerves oldó- vagy szuszpendálószerben 20 és 150 °C között hajtjuk végre. Hidrógénhálögeníclet megkötő szerként egy szervetlen vagy tercier szerves bázis moláris mennyisége vagy a felhasznált III általános kép­letű amin moláris feleslege alkalmas. A reakció különösen egy poláris szerves oldó- 10 szerben, például egy alkoholban, dimetilforma­midban, dimetilszulf oxidban, l-metil-2-pirroli­dinonban vagy hexametilfoszforsavtriamidbäli hajtható végre. b) Egy IV általános képletű vegyületet — eb* ben a képletben Rí a fenti jelentésű, és R" jelen­tése azonos R fent megadott jelentésével anilino­vagy fenilalkilaminocsoport kivételével — egy nitrálószerrel, például salétromsavval, salétrom­sav-kénsav eleggyel vagy salétromsav-ecetsavan­hidrid eleggyel reagáltatunk. Ha az R" jelű csoport szabad hidroxil- vagy aminocsoportokat tartalmaz, akkor ezeket a sza­bad csoportokat a reakció előtt ismert módon védőcsoportokkal, például acilcsóporttal kell el­látni. Nitrálás után ezek a védőcsoportok adott esetben ismét lehasíthatok. A nitrálást általában 0—30 °C-on hajtjuk végre. Olykor iners oldó-, illetve hígítószer al­kalmazása ajánlatos. c) Egy V általános képletű vegyületet — eb­ben a képletben R és Rí a fenti jelentésűek — egy salétromossavas sóval poláris oldószerben reagáltatunk. Salétromossavas sókként előnyösen alkáli- vagy földalkáümtritek használhatók, polaris oldósze­rekként például alifás szerves savak, mint az ecetsav, vagy más poláris oldószerek, mini a di­metilformatnid és dimetilszulfoxid jöhetnek szá­mításba, A reakciót általában 0 és 120 °C között hajtjuk végre. d) Egy VI általános képletű vegyületét — eb­ben a képletben R és Rí a fenti jelentésűek — ásványi sav jelenlétében salétromsava« sóval rea­gáltatunk. A reakciót erős sav, például tömény kénsav je­lenlétében hajtjuk végre, ez célszerűén oldószer­ként is szolgái A reakcióhőmérséklet -^20 és 4-50 °C, előnyösen 0 és 20 °C fe&zött legyén. Sa­létromsavas sóként főképp az alkáli- és földal­kálinitrátek jönnek figyelembe. Ha az R jelű csoport szabad amino- vagy hidroxilcsoportökat tartalmaz, akkor ezeket a reakció előtt ismert módon védőeseportokkal» például aeilesopoftok­kal, látjuk el, A reakció befejeztével ezek a védő­csoportok adott esetben ismét lehasíthatok. e) Azokhoz az I általános képletű vegytiíetek­hezy amelyek képletében R adett esetben 1 vagy 2 klóratommal szubsztituált acilaminoósopor­tot jelent, egy VII általános képletű vegyület — ebbe» a képletben RÍ a feati jelentésű — acile­zésével jutthat-öök. Az aeilgssést például egy sáv­kloriddal vagy sivanhidriddél hajthatjuk végre az acilezőszer fOrráspöBtjéig terjeáő hőmérsékle­ten. Az I általános képletű vegyületek szervetlen­vagy (szerves savakkal szokásos módon átalakít­hatók fiziológiailag elviselhető savaddíciós sóikká. E célra savként számításba jönnek pél­dául a sósav, hidrogénbrómid, kénsav, borkősav, adípiíisav, fumársav, maiéinsav, citromsav. Azok a II képletű vegyületek, amelyek kép­letében Z halogénatoffiöt jelent, 5-nitrofúrán-2--iminokarbonsavészternek [lásd W. R. Sherman, A. V. Esch: J. med. Chem. 8, 25 (1065)] 3-amino­-tiofén-i2-karbonsavészterrel (lásd 1 055 007 számú Német Szövetségi Köztársaság-beli szabadalmi le­írás) való reagáltatásával, majd a keletkezett 2-(5-nitro-2-furil)-4-hidroxi-tiéílótSi2'4ÍplriAii­íHnttiek például föszföröxihalogenidekkel, foszfor» pentahalogenidekkel vagy tionilhalogenidekkel való hálogénezésévél állíthatók elő. A IV általános képletű kiindulási vegyületek előállítására furán-2-imino-karbonsavésztereket' [lásd A. Pinner: Chem. Ber. 25, 1416 (1802)] 3^­-amino-tiofén-2^karbonsavészterekkel 2^(2^fUril)­-4-hidroxi-tieno[3,2-d]pirimidinekké alakítunk át, majd ezeket halogénezőSzérekkel, például fösz­föröxihalogenidekkel, átalakítjuk a megfelélő 2-(2-furil)-4-halogén-tienó[3,2-d]pirimidinékké, Az utóbbi vegyületekből végül egy R"H általános képletű aminnal — ebben a képletben R" a fenti jelentésű — a IV általános képletű kiindulási ve­gyületekhez jutunk. Azok a II képletű vegyületek, amelyek képle­tében Z szabad vagy szubsztituált merkaptocso­portot jelent, előállíthatók például a megfelelő-4-halogén-tieno [3,2-d] pirimidinnek tiokarbamid­dal való reagáltatásával és az ezt adott esetben követő alkilezéssel, például káliumalkohöláttal. Az V általános képletű kiindulási vegyületek sztöchíometrikus mennyiségű brómnak IV általa* nos képletű vegyületekre való behatására kelét* kéznek. 40 A reakciót előnyösen szerves oldószerben és hidrogénhalogenidot megkötő szer jelenlétébén 0 és SO °C közötti hőmérsékleten hajtjuk végrev Szerves oldószerként akár iners oldószerek* mint az 1,2-diklőretán, akár poláris oldószerek^ mint a jégecet, használhatód Hidrogénhalogéní* det megkötő szerként például vízmentes nátrium* acetát alkalmas. A Ví általános képletű kiindulási vegyületek előállítására például egy 5-karbalköxi-fürán-<S* -nitrílt égy 3-áimno-tiofén-2*-karbonsavészterr@I reagáltatunk, majd az így kapott vegyületet pél*­dául föszforoxikloriddal halogénezzük, egy meg-­felelő RH általános képletű aminnai reagáltatjuk, és ä terméket végül egy sav, például sósav jelen­létében élszappanosítjuk, A Vlí általános képletű kiindulási vegyületek* hez II általános képietű vegyületeknek ammó­niával való reagáltatásával juthatunk. Az I általános képletű vegyületeknek értékes farmäkodinamikai tulajdonságaik vannak. Külö*­riösén hatásosak Gram-pozitív és Gram-nega-tív baktériumok, továbbá gombák és Trich&mórtasv -fajok, például Trichomonas vaginalis ellen. A baktériumellenes hatásvizsgálatokat agaur*­-diffúziós próbával és sorozathígításos próbával 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom