161197. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés dielektromos anyagú munkadarabok folyamatos nagyfrekvenciás melegalakítására, hegesztésére és darabolására

NÉ: AR RSASAG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS Bejelentés napja: 1968. XI. 25. Közzététel napja: 1972. II. 28. Megjelent: 1973. VI. 30. (SU-391) 161197 Nemzetközi oszlály: B 29 c 27/04 Feltaláló: Susánszky Gyula oki. villamosmérnök, Budapest. Tulajdonos: Eljárás és berendezés dielektromos anyagú munkadarabok folyamatos nagyfrekvenciás melegalakítására, hegesztésére és darabolására A találmány dielektromos anyagú munkadarabok nagyfrekvenciás melegalakítására, hegesztésére és darabolására szolgáló eljárás és berendezés. A találmány szerinti eljárás, ill. berendezés segítségével dielektromos anyagú, pl. 5 műanyagból való lemezek, fóliák, szövetek és ezekhez hasonlók hevítése, különböző jellegű deformálása, hegesztése, sajtolása, hegesztővágása, darabolása végezhető. Az ilyen feladatokra szolgáló ismert eljárá- 10 sok és berendezések révén egy lépésben vagy egymás után szakaszosan végrehajtott műveletekkel biztosították a munka elvégzését. Ezek az ismert megoldások rúdelektródát vagy rúdelektródák rendszerét alkalmazták, ill. tártai- 15 mázták. Az ismert megoldásoknak egyik igen jelentős hátránya, hogy nagyobb megmunkálási felület esetén a szerszámok és az egész berendezés nagyméretű és — a megkívánt pontossági követelmények miatt — igen drága. Továb- 20 bi hátránya az ismert megoldásoknak, hogy a rúdelektródák nagy működési felülete miatt nagy teljesítményű generátort igényelnek. Az ismert megoldások szakaszos jellege miatt a munkafolyamat mellékidői igen tekintélyesek 25 a tulajdonképpeni effektív műveleti időhöz képest. Ezek a mellékidők a munkadarabok ki- és berakásához, az egyes műveleteknél a munkadarabok beállításához, a berendezés be- és kikapcsolásához stb. szükségesek. A mellékidők 30 1R1197 jelentős mennyisége folytán az ismert gépek kihasználási foka igen rossz. A felsorolt hátrányos körülmények miatt felmerült olyan megoldások szükségessége, amelyek értelmében a dielektromos hevítés melletti megmunkálást görgő alakú, hengeres vagy általánosságban forgástest alakú elektródák között végzik. Az ilyen megoldásokkal a fenti rúdelektródák alkalmazását jelentő ismert megoldások hátrányainak nagy része elkerülhetők lennének. Az ilyen — tehát forgástest alakú munkaelektródákat alkalmazó — eljárások és berendezések azonban újabb problémákhoz, hátrányos körülményekhez vezettek, amelyeknek megoldása, kiküszöbölése mind ez ideig nem sikerült. Ilyen hátrányos, sőt legtöbbször káros körülmény a koronakisülés által a munkadarabon vagy abban okozott sérülés. A koronakisülés az ismert megoldásoknál a következő okok folytán következik be. A forgástest alakú elektródák munkadarabbal érintkező palástrészeinek közvetlen szomszédságában levő, a munkadarab és az elektróda palástja közötti térben a villamos térerősség a munkadarabban üzem közben előálló térerősségnek a többszöröse. Ha a gazdaságosság érdekében a munkadarabnak a forgástest alakú elektródák közötti haladási sebességét — tehát a műveleti sebességet — fokozni kívánjuk, akkor az elektródák közötti munkadarabszakaszban olyan nagy térerősséget