161168. lajstromszámú szabadalom • Berendezés elektrosztatikus képnek megfelelő feszültségváltozások létrehozására tűmatrixban

161168 11 12 rész mindenkori vezetőképességének értéke lé­nyegében magának a félvezetőanyagnak saját vezetőképességével egyenértékű, annak megfe­lelő. A 2. ábrán vázolt kivitel működés szem­pontjából teljesen hasonló az 1. és 5. ábrák szerinti kivitelekhez. Az ilyen berendezés előál­lítása azonban lényegesen egyszerűbb. A találmány szerinti berendezés 6. ábrán vá­zolt példaképpeni kiviteli alakja az optikai kép helyett latens elektrosztatikus kép alakjában betáplált kép feldolgozására alkalmas. Ez a ki­viteli alak a legegyszerűbb módon úgy kapha­tó, hogy az 1. ábrán vázolt kivitel 15 és 17 csíkjaira egy nem vezető 61 fedőréteget viszünk fel. A 61 fedőréteggel szemben legfontosabb követelmény, hogy nagyon jó szigetelő legyen és így egy töltésképet hosszú időn keresztül tudjon tárolni. Ezenkívül eléggé vékonynak kell lenni ahhoz, hogy a felvitt töltéskép révén lét­rehozott erőtér könnyen tudjon hatni az erőtér jelenlétében vezető fél vezetőanyagból levő 15 csíkokra. Egy e követelményeket kielégítő réteg állítható elő nagyon egyszerű módon azáltal, hogy néhány mikron vastag, sziliciumoxidból, sziliciumdioxidból, kalciumfluoridból vagy ha­sonlókból levő réteget viszünk fel a 15 és 17 csíkokra. A 6. ábrán vázolt kivitelnél a töltésképet köz­vetlenül alakítjuk ki a nem-vezető 61 fedőréte­gen, és a félvezetőanyagból levő 15 csíkok fény^ villamosan vezető tulajdonságait megfelelő mó­don változtatjuk. Bár a 6. ábrán vázolt kivitel­nél a már ismertetett cinkoxid-összetételt al­kalmazhatjuk, más anyagok, például kadmium­szulfid vagy számos más anyag is alkalmazható, amilyenek Walmark és Johnson már ismertetett publikációjának 9. oldalán vannak felsorolva. Maga a latens töltéskép a 61 fedőréteg felületé­re bármilyen megfelelő eljárással felvihető. Ha a felület egy megfelelő vákuumkamrában van, akkor az elektronokat közvetlenül is felvihetjük a felületre. A „TESI" rövidítés (transfer of elect­rostatic images) néven ismert töltésátvivő eljá­rások bármelyike is alkalmazható. Ezek az el­járások számos szabadalmi leírásból, így a 3 060 432 számú USA szabadalmi leírásból is­mertek és lényegében abból állnak, hogy a töl­tést felfogó felületek egy különleges kialakítá­sú elektróddal szemben helyezik el, amelyet azután olyan feszültségre hoznak, ami az elektród és a töltést felfogó felület között kiala­kított légrésben kisülést hoz létre. A 6. ábrán vázolt kivitel fontos előnyös tulajdonsága, hogy a 61 fedőréteg felületén kialakított töltéskép a ' tűmatrixban megfelelő feszültségeloszlást hoz létre, ami mindaddig megmarad, amíg maga a latens kép is meg van. Egyetlen latens elektro­sztatikus kép nagyszámú másolat vagy hasonló előállítására használható az 5. ábrával kapcso­latosan említett eljárás segítségével. A 11 sík­felületen a kép közvetlenül is előhívható, ez­után egy másolatlapra vihető át stb. A találmányt olyan példaképpeni kiviteli ala­kokkal kapcsolatban ismertettük, amelyeknél páronként elhelyezett, párhuzamos, közös síkot képező csíkok vezető tűkkel állnak kapcsolat­ban. A szakemberek azonban az ismertetett ki­viteli alakoktól sokféle módon eltérhetnek, e kiviteli alakokat sokféleképpen továbbképezhe-5 tik anélkül, hogy a találmány alapgondolatától eltérnének. A 7. ábrán egy olyan kiviteli alak részlete van metszetben feltűntetve, amely messzemenően azonos az 1. ábrán vázolt kiviteli alakkal, azonban ennél a szomszédos 15 és 17 10 csíkok nem képeznek közös síkot, hanem ezek egymáshoz viszonyítva olyan elhelyezésűek, hogy a berendezés felületén ferde bevágásokat képeznek. Ez a kialakítás egyes esetekben elő­nyös lehet, például akkor, ha egy bemenőkép ki­ll 5 alakításához egy merőleges optikai vetítést al­kalmazunk. A raszterszerű latens töltésképben ekkor nagyobb bontásra van lehetőség, mivel a 15 csíkok, elemek vetületei a berendezés ke­resztirányú síkján rasztervonalakat képeznek 20 és ezek a vetületek lényegesen keskenyebbek, mint maguk a 15 csíkok, ha ezek a síkhoz vi­szonyítva, amelyre vetítjük, szögben vannak el­helyezve. A találmány szerinti berendezés ha­sonló módon más alakban is kiképezhető, pél-25 dául sakktáblaszerű felosztással stb. 30 40 45 50 Szabadalmi igénypontok 1. Berendezés elektrosztatikus képnek megfe­lelő feszültváltozások létrehozására tűmatrixban, azzal jellemezve, hogy váltakozva egymás után következő, elektrosztatikus kép hatására vezető­képességét változtató félvezetőanyagú első csí-35 kokból (15) és állandó vezetőképességű második csíkokból (17) álló rétege (15, 17), az első csíkok (15) és a második csíkok közötti határvonalon (21) levő, e csíkokkal (15, 17) villamosan össze­kötött vezető tűkből (7) képzett mátrixa, vala­mint az első és második csíkok (15, 17) hossza mentén ezek határvonalával (21) párhuzamosan elhelyezett, áramforráshoz (25) kapcsolt villa­mos vezetői (19) vannak, továbbá a tűk (7) fe­szültségosztó (4. ábra) osztáspontjában vannak, amely feszültségosztó a második csíkban (17) levő állandó vezetőképességű áramútnak az el­ső csíkban (15) levő, az elektrosztatikus kép alakjától függően vezető áramúttal való sorba­kapcsolásából áll. 2. Az 1. igénypontban meghatározott beren­dezés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a rétegnek legalább első csíkjai (15) tároló félve­zetőanyagból, előnyösen cinkoxidból vannak. 55 3- Az 1. igénypontban meghatározott beren­dezés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy az első csíkok (15) fényérzékeny, villamos erőtér hatására vezetőképességét változtató félvezető­anyagból, a második csíkok (17) pedig nem-60 fényérzékeny anyagból vannak. 4. Az 1—3. igénypontok bármelyikében meg­határozott berendezés kiviteli változata, azzal jellemezve, hogy a váltakozva egymást követő csíkok (15, 17) helyett az egész réteg (45) tároló 65 félvezetőanyagból áll, és e rétegen (45) a máso-6

Next

/
Oldalképek
Tartalom