161168. lajstromszámú szabadalom • Berendezés elektrosztatikus képnek megfelelő feszültségváltozások létrehozására tűmatrixban

3 más után következő, erőtér jelenlétében vezető félvezetőanyagból levő, elektrosztatikus kép hatására vezetőképességét változtató első csíkokból és állandó vezetőképességű második csíkokból álló rétege, az első csíkok és második csíkok közötti határvonalon levő, e csíkokkal elektromosan összekötött vezető tűkből képzett mátrixa, továbbá az első és második csíkok hossza mentén ezek határvonalával párhuzamosan elhelyezett, áramforráshoz kapcsolt elektromos vezetői vannak, és hogy a tűk feszültségosztó osztáspontjában vannak, amely feszültségosztó a második csíkban levő állandó vezetőképességű áramútnak az első csíkban levő, az elektrosztatikus kép alakjától függően változóan vezető áramúttal való sorbakapcsolásából áll. A találmány szerinti berendezés más jellemzője, hogy a rétegnek legalább első csíkjai tároló félvezetőanyagból, előnyösen cinkoxidból vannak. A találmány további jellemzője, hogy az első csíkok fényérzékeny, erőtér jelenlétében félvezető anyagból vannak, a második csíkok pedig nem-fény érzékeny ek. A találmány jellemzője az is, hogy az egész réteg tároló félvezetőanyagból áll, és hogy e réteg második csíkjain fényt átbocsátó fedőcsíkjai vannak. A találmány jellemzője végül, hogy az első és második csíkokból képzett rétegen elektrosztatikus képet felfogó, nem-vezető fedőréteg van. Az erőtér jelenlétében vezető félvezetőanyagból levő csíkokban képalakban való megvilágításnál az ezekre felvitt töltést elvezetjük, úgyhogy e csíkok összeségében egy az optikai képnek megfelelő töltésképet hozunk létre, amely e csíkokban vezetőképesség-változásokat hoz létre. Ezeknek a képalaktól függő vezetőképesség-változásoknak következtében a matrix tűin a szomszédos csíkpárok tűi közötti feszültségosztó hatás eredményeként olyan feszültségek lépnek fel, amelyek eloszlása az optikai kép alakjának felel meg. A találmányt részleteiben a rajzokon vázolt példaképpeni berendezéskivitelekkel kapcsolatban ismertetjük. Az 1. ábra a találmány szerinti berendezés egyik példaképpeni kiviteli alakjának vázlatos metszete, illetve perspektivikus nézete. A 2. ábra az 1. ábrán vázolt berendezés egy kiviteli alakja, amelynél az erőtér jelenlétében vezető félvezetőréteg egységként van kialakítva, és amelynél a fényérzékeny és nem-fényérzékeny csíkokra való szükséges felosztást meghatározott csíkoknak fénytől való elzárása révén értük el. A 3. ábra az 1. ábrán vázolt berendezés egy részének nagyított méretarányú metszete. A 4. ábra a találmány szerinti berendezés hatását érzékeltető elektromos helyettesítő kapcsolási vázlat. 1168 4 Az 5. ábra a találmány szerinti berendezés révén nagyszámú másolat készítésére szolgáló módszert érzékeltető vázlat. A 6. ábra a találmány szerinti berendezésnek 5 olyan példaképpeni kiviteli alakját mutatja, amely főként nem-optikai bemenő képek átalakítására alkalmas. A 7. ábra az 1. ábrán vázolt berendezés egy az 1. ábrától eltérő kiviteli alakját szemléltető 10 részletmetszet. A rajzokon vázolt példaképpeni kiviteli alakoknál a tűmatrix vezető tűin elektromos feszültség képzésére egy erőtér jelenlétében vezető félvezetőréteget alkalmazunk. Az ilyen erő-15 tér jelenlétében vezető félvezetőrétegeknek általában az a tulajdonsága, hogy a rétegrészek vezetőképessége elektromos erőtér hatása révén változtatható. Bár a találmány szerinti berendezéshez bármilyen erőtér jelenlétében vezető fél-20 vezetőréteg alkalmazható, mégis egy példaképpeni kiviteli alakot egy erőtér jelenlétében vezető félvezetőréteggel láttunk el, amely ezenkívül a felvitt töltést tartani tudja és ezt a ráeső fénytől függően elvezeti. Az ilyen tulajdonsá-25 gokkal rendelkező anyagokat a leírás további részében „tároló félvezető"-nek nevezzük és később még részletesen ismertetjük. A találmány egy példaképpeni kiviteli alakjánál olyan képbeadó felületet alakítottunk ki, 30 amely páronként egymás mellett levő csíkokból áll, amely pároknál az egyik csík egy tároló félvezető anyagrétegből, a második csík pedig egy állandó ellenállású anyagrétegből áll. A felület töltése és a töltést követően egy optikai 35 képpel való megvilágítása után az első típusú csíkok összességében egy a megvilágító képnek megfelelő töltéskép jön létre. A képszerű eloszlású töltésminta egy elektromos erőtér forrásául szolgál, amely a félvezetőanyag részeiben veze-40 tőképesség-változásokat okoz, mégpedig az elektromos erőtér nagyságától függően. A tűmatrix tűi az első és második fajtájú csíkok közötti határolóvonalnál vannak és e csíkokkal elektromosan össze vannak kötve. Ha e csíkok 45 között elektromos potenciál, illetve feszültség jön létre, akkor a tűmatrix egy tűje elektromosan egy feszültségosztó osztáspontján van, amely feszültségosztó egy második típusú csík által képzett vezető áramútnak — melynek ves0 zetőképessége állandó — és egy a rajta levő töltésnek megfelelően vezetőképes, első típusú csíkban levő vezető áramútnak sorbakapcsolásából áll. A különböző tűkön levő elektromos feszültséget az első típusú csík vezetőképessége 55 határozza meg, ami viszont az e csíkon levő töltéseloszlás és ezáltal az optikai bemenő kép révén jön létre. Az 1. ábrán a találmány alapgondolatát tartalmazó kiviteli alakot tüntettük fel. A 3 lemez elsősorban szigetelőként, továbbá tartó alapként szolgál. E célra bármilyen eléggé szilárd, jó szigetelő, például üveg is alkalmazható. A 3 lemezben szabályos távolságokra vezető 7 tűket 6r helyeztünk el, amelyek mátrixot képeznek. E 2