161159. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés szerves szennyeződést tartalmazó szennyvizek biológiai tisztítására

161159 7 8 A találmány szerinti, fent ismertetett eljárás foganatosítására például a 3. ábra szerinti, vázlatos felülnézetben ábrázolt berendezés szolgálhat; a berendezésben lejátszódó vízmozgások érzékeltetésére az egyes vezetékre az áramlásirányokat jelző nyilakat is berajzoltuk. Az 1. ábra szerinti technológiai vázlat hivatkozási számait értelemszerűen megtartva, a nyersvízbevezető vezetéket 1, a fakultatív medencét 2, az úszó-tagra erősített, előnyösen központos elhelyezésű mesterséges levegőztetőszerkezetet 3, iá medencensort alkotó aerob medencéket pedig 4a—4b hivatkozási számmal jelöltük. Amint látható, a 2 fakultatív medencét a 4a—4b aerob medencék koncentrikus gyűrűkben veszik körül. Az egyes medencéket a jelen esetben a rézsűs 9 töltések választják el egymástól, amelyek szilárd burkolólapokkal vannak borítva; alkalmazhatók természetesen egyéb mérnöki szerkezetek, pl. monolit vagy előregyártott betonfalak is. A 2 fakultatív medencét a félgyűrű alakú, azonos nagyságú 4a és 4b medencékből álló aerob medence-sor veszi körül, amelyeket a továbbiakban I aerob medence-sornak nevezünk. Az I aerob medence-sort egy további, összességében gyűrű alakú II. aerob medence-sor veszi körül, amely összesen hat, egyenlő nagyságú 4c—4h medencéből áll. A 2 fakultatív medence üzemvízmélysége pl. 3,0 m, az I aerob medencesor mélysége 1,3—1,8 m, a IL aerob medencesor mélysége pedig 1,0—1,5 ni lehet. E medencék térfogatát úgy kell megállapítani, hogy a víz a 2 medencében az össz-tartózkodási időtartamnak átlag 5%-át, az I. aerob medence-sorban 50%-át, a II aerob medence-sorban pedig 45%át kitevő hányadáig tartózkodjék. Az 1 nyersvízvezeték a 2 fakultatív medencébe annak alsó harmadába torkollik, és a vége a medence geometriai középpontjában helyezkedik el. A 6 szivattyúközpont a 9 töltésbe a 4a és 4b medencéknek az 1 nyersvízvezeték felőli találkozási pontjánál van beépítve. A 6 szivatytyúközpont két recirkuláltató szivattyú-egységet tartalmaz. Ezek 11a és 11b szívócsövei a korrózióálló anyagból, pl. üvegszálerősítésű poliészterből készült 10a és 10b úszókon yannak rögzítve, ami biztosítja, hogy tölcsérszerűen kiképzett csővégeik változó üzemvízszint esetében is a 2. ábra szerinti, a fotoszintézis intenzitása szempontjából optimális mélységben helyezkedjenek el a 4a és 4b aerob medencék mindenkori vízszintje alatt, vagyis hogy onnarv a legkedvezőbb oldott oxigéntartalmú vizet lehessen a 2 fakultatív medencébe recirkuláltatni. A r'ecirkuláltatás a 7a és 7b vezetékeken a 4a és 4b aerob medencékből külön-külön történhet a 2 fakultatív medencébe, ahol e csővégek diffuzofszerű kialakítása következtében felfelé irányuló áramlás jön létre; a 7a és 7b vezetékek előnyösen a 2 fakultatív medence alsó harmadában, a medence középpontjában torkollnak be; a 7a és 7b recirkuláitató vezetékek nyomócsövekként vannak kialakítva. A 2 fakultatív medencéből a szerves szennyeződéstől nagyrészt lebontott szennyvíznek a 4a, 4b áerob medencékbe való visszavezetése a 12 szintszabályozó és vízelosztó aknán, és megfelelő 13a és 13b tolózárakkal ellátott 8a, 8b vezetékeken keresztül történik, a medencék fenékmenti tartományában. Az I aerob medence-sor 4a és 4b medencéjéből a már nagymértékben megtisztult és oxigéndús felszínközeli vízréteget a II aerob meden. ce-sor 4e és 4f medencéibe lehet vezetni, mégpedig e medencék alsó, fenék-közeli tartományában, a tölcsérszerű végekkel rendelkező 14a és 14b vezetékeken át, amelyekbe a 15a és 15b tolózárak vannak beépítve. A 4a medencében a mobil 14a cső vége a 16a úszószerkezetre van függesztve, ami változó üzemvízszint esetén is biztosítja a 4a medencéből a felszín alatti 30— 40 cm-es — legkedvezőbb — mélységből a vízkivételt; ezzel azonos a 14b cső kialakítása és elhelyezése is. A II aerob medence-sor egyes tagjai között — jobb áttekinthetőség kedvéért a rajzon csak a 4f és 4g, valamint a 4e és 4f medencék vonatkozásában tüntettük fel — ugyancsak mobil 17 átvezetőcső van elhelyezve, amelynek végeit a 18 és 19 úszók tartják. A 4e és 4f medence közötti 17 vezetékbe ezenkívül a 20 tolózár is be van építve. Ezen túlmenően az I aerob medence-sor 4a és 4b medencéi között is elhelyezhetünk tolózáras 17 átvezetőcsövet vagy -csöveket, ugyancsak úszókra függesztve. A 4a, 4b medencéket a vízbevezetés felőli oldalon a 22 csővezeték köti össze, amelybe a 23 tolózár van beépítve, és a 24, 25 úszókon vannak a csővégek félfüggesztve. A vízbevezetéssel ellentétes oldalon a 4b aerob medence a 27 tolózárral ellátott fix 26 csővezetéken át a II aerob medence-sor 4c medencéjével van összekötve. A II aerob medence-sor vízszintszabályozása és a tisztított szennyvíz elvezetése a 21 ürítőaknán át történik. A 3. ábra szerinti berendezés üzemeltetése az alábbiak szerint történik: Az önmagában isrríert mechanikai ülepítési fázison már átesett nyers szennyvíz (a mechanikai ülepítőt nem ábrázoltuk) az 1 csővezetéken át a 2 fakultatív medencébe kerül, ahol a kezdeti biokémiai oxidációhoz szükséges oldott oxigénmennyiség főként az aerob medencékből történt recirkuláltatás, és/vagy a 3 mesterséges levegőztetőszerkezet működtetésének eredményeként rendelkezésre áll. A nyers szennyvíz a 2 fakultatív medencében célszerűen minimálisan két napig tartózkodik, ez az időtartalom természetesen a klimatikus és egyéb helyi adottságoktól, szennyvízkonoentrációtól stb. függően változó. A 2 fakultatív medencéből ezután a 12 vízelosztó aknán keresztül a 13a, 13b tolózárakkal ellátott 8a, 8b vezetékeken az I aerob medence-sor 4a, 4b medencéibe vezetjük azok alsó, fenékközeli tartományában. Ez a vízátvezetés történhet a 4a és 4b medencék közül csak az egyikbe, vagy egyszerre mindkettőbe attól függően, hogy a berendezést sorosan vagy párhuzamosan 30 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 4