161157. lajstromszámú szabadalom • Lemezes sugárzó fűtőtest
5 161157 6 mantyú segítségével kötjük össze tömítőgyűrű közbeiktatásával. Hegesztésre tehát nincs szükség. A 4. ábrán ábrázolt 7 szelep egycsöves fűtéshez alkalmazható. A szelep kiképzéséből egyértelműen adódik, hogy a hátsó 2 lap mindig üzemel, és csak az elülső 1 lap szabályozható, ill. zárható. Az 5. ábrán a 7 szelepet ábrázoltuk akkor, ha azt kétcsöves fűtésekhez alkalmazzuk. Ebben az esetben a 16 orsót hosszabbra készítjük, hogy átnyúljon a hátsó 2 lapba szerelt 14 szeleptestbe, és a rászerelt 17 szeleptányér, ill. mögé szerelt 18 ütköző alátét segítségével az 1 és 2 lapok kettős szabályozhatóságát, ill. a fűtés szükség szerinti parciális vagy teljes elzárását biztosítja. Az alumínium 1, 2 lapok felületi kiképzése olyan, hogy a sugárzásos hőleadás csak azokon a helyeken van kihasználva, ahol az a hőteljesítmény növelését szolgálja. Így az első 1 lapnak a fűtendő helyiség felé eső oldala felületileg kezelt (festett. vagy eloxált), míg a hátsó 2 lap natúr alumínium. Ennek megfelelően az első lap „c" sugárzási együtthatója 4,5, míg a hátsó lapé 0,3—0,6, tehát az első lap maximális sugárzással fűti a helyiséget és közvetve a hátsó lapot. A hátsó 2 lap a külső falszerkezet felé csak minimális hőmennyiséget sugároz és az első lap felé ugyancsak minimális a sugárzásos hőleadása. Ez elsősorban egycsöves fűtések esetében igen kedvező, mert az első 1 lap lezárása esetén a hátsó 2 lap azt felmelegíteni nem tudja. A két 1, 2 lap, valamint a'hátsó 2 lap és a külső fal között kialakuló kürtő azonban biztosítja a fűtőteljesítmény szempontjából maximális konvekciós hőleadást. A párhuzamosan felszerelt két 1 és 2 lap közül egycsöves fűtés esetén a hátulsó 2 lap különféle nagyságra választható, mégpedig, az elülső 1 lap felületének 15%-tól (lásd 3a ábra) 100%-ig (lásd 3b ábra). 10 15 20 25 30 35 40 Kétcsöves fűtés esetében a két 1 és 2 lap mérete mindenkor azonos. A találmány szerinti lemezes sugárzó fűtőtest a következőképpen működik: A fűtési csőhálózatról érkező fűtőközeg a 3 elosztóba jut, és az ebbe beépített 7 szelep 17 szeleptányérjának nyitása esetén, ill. a nyitástól függő mértékben ezt a fűtőközeget a 9 szelepház 11 részében levő 10 furatok az érkezési irányra merőlegesen és sugarasan szétosztják. A 17 szeleptányér önmagában ismert kialakítása biztosítja az egyenletes szabályozás lehetőségét. A 14 szeleptestet a 15 ellenanya segítségével már előzőleg megfelelő mélységre beállítottuk, ezáltal a nyitás mértékét meghatároztuk. Az 5 összekötő csöveken a 4 gyűjtővezetékbe került lehűlt fűtőközeg a gyűjtővezetékekbe beépített 8 közdarabokon keresztül távozik a fűtőtestből. Szabadalmi igénypont Lemezes sugárzó fűtőtest, amely két lapból áll, és ezek mindegyikében elosztó és gyűjtővezeték, valamint ezeket összekötő vezetékek vannak kialakítva, azzal jellemezve, hogy az egyik lap (1) elosztó (3) vagy gyűjtő vezetékében (4) kialakított nyílásba (6) olyan önmagában ismert folyamatos szabályozószelep (7) van beépítve, amelynél a szelepházban (9) a beáramló folyadék irányára merőleges, sugárirányú furatok (10) vannak, a szelepház (9) külsején pedig a furatokkal (10) ellátott rész (11) kétoldalán egy-egy kötőelem van, amelynek segítségével a szelep nyílásba (6) van rögzítve, a másik lap (2) elosztó (3) vagy gyűjtő vezetékébe (4) kialakított nyílásba (6) pedig közdarab (8) van a szelephez hasonló módon beépítve, és a szabályozószelep (7) a közdarabbal (8) tömítetten van összekötve, végül az elülső lapnak (1) a fűtendő helyiség felé eső oldala festett vagy eloxált, a hátulsó lap (2) fűtőfelületének nagysága pedig az elülső lap fűtőfelületének 15— 100%-a között választható. 6 ábra 3 rajz, A kiadásért felel: a Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó igazgatója Nyomda Zalaegerszeg 72 4759 — Felelős vezető: Szendrői Ervin 3
