161145. lajstromszámú szabadalom • Eljárás spiro (5H-dibenzo[a,d] cikloheptén-5- : 1'-N- alkil-izoindolin) -származékok előállítására

161145 3 alumínium-hexoxid, alumínium-ciklohexoxid, alumínium-benzoxid és alumínium-fenoxid. Ezek a katalizátorok általánosan ismertek a gyakorlatban. Előállításuk megtalálható az irodalomban. A katalizátor mennyisége az alkalmazott katalizátor tulajdonságaitól függően különböző. Jelen eljárásunkban a katalizátor mennyisége általában 0,1 és 8 súly% között változik az imidazol vegyületre vonatkoztatva. Á reakció kivitelezéséhez az imidazolt összekeverjük 1—10 mól, célszerűen 3—8 mól karbamáttal, tiokarbamáttal és a keveréket, oldószerrel vagy anélkül, kb. 100—150 C°-rá melegítjük. Az oldószert mint segédeszközt alkalmazzuk a reakció hatásfokának megjavítására. Alkalmasak a közömbös szerves oldószerek, mint a toluol, benzol és hasonlók. A reagáló vegyületeket célszerűen az oldószerben keverjük össze. A kapott keveréket, amely tehát imidázolból, karbamátból és adott esetben oldószerből áll, erőteljesen keverjük, miközben 1—10 súly%-nyi katalizátort adunk hozzá (a reagensekre vonatkoztatva) és a reakcióelegyet 100—300 C°-ra melegítjük. A reakció elősegítése érdekében egyes esetekben a reakcióelegyből eltávolíthatjuk az illékony melléktermékeket. Ezt kétféle úton érhetjük el. Első esetben a reakcióelegyen egy közömbös gázt buborékoltatunk át lassú áramban, a másik eljárás szerint az oldószerrendszert a visszafolyatás hőmérsékletén tartjuk, miközben az illékony melléktermékek eltávoznak. A reakció beindulása után 1—3 órával friss katalizátort adunk a reakcióelegyhez és a reakciót további 1—5 óráig folytatjuk. A végtermék elválasztása úgy történik, hogy a reakcióelegyhez olyan oldószert adunk, amelyben az anyag oldhatatlan. Ez az oldószer adott esetben víz lehet. Amikor a reakcióelegyhez vizet adunk, a végtermék kristályos formában kiválik és könnyen elválasztható az anyalűgtól. A találmány szerinti eljárást az alábbi példákkal világítjuk meg közelebbről az oltalmi kör korlátozása nélkül. 10 15 20 25 30 35 40 45 1. példa l-metil-5-nitro-imidazol-2-il-metil-karbarnát. 3,14 g (0,02 mól) l-metil-2-hidroxi-metü-5-nitro.-imidazolt adunk 5,34 g (0,06 mól) etil-karbamáthoz, majd 0,44 ml (0,91 mólos oldat) toluolos alumínium-izopropoxid oldatot. A reakcióelegyet egy desztilláló feltéttel ellátott gömblombikban melegítjük 156 C°-on kb. 25 percig. Ezután a reakcióelegyet szobahőmérsékletre hűtjük és 20 ml vizet adunk hozzá. A keletkező csapadékot kiszűrjük és vízzel majd dietiléterrel mossuk. 0,83 g l-metil-5-nitro-imidazol-2-il-metil-karbamátot kapunk, amely átkristályosítás után 165—166 C°-on olvad. 2. példa 1-(1 -metil-5-nitro-imidazol-2-il)-etü-karbamát. 21,3 g l-metil-2-(l-hidroxi-etil)-5-nitro-imidazolt és 45 g fenilkarbamátot 50 ml benzolban melegítünk, majd hozzáadunk 0,05 g alumínium-metoxidot. A reakcióelegyet erős keverés közben 110 C°-on melegítjük két órán át, miközben nitrogént vezetünk át lassú áramban. Két óra után a reakcióelegyet lehűtjük. A végtermék 1--(l-metil-5-nitro-imidazol-2-il)-etil-karbamát. Olvadáspontja 157—159 C°. Hozam: 7 g. Szabadalmi igénypontok 1. Eljárás a (II) általános képletű l-metil-5--nitro-imidazol-2-il-(rövidszénláncú)-alkil-karbamátok előállítására — ahol R hidrogénatomot vagy rövidszénláncú alkil-csoportot jelent —, azzal jellemezve, hogy valamely (I) általános képletű l-metil-2-hidroxi-(rövidszénláncú) alkil-5-nitro-imidazolt — ahol R jelentése a fenti — egy (III) általános képletű karbamát-vegyülettel reagáltatunk — ahol R2 rövidszénláncú alku- vagy fenil-csoportot jelent — alumínium-alkoholát átészterező katalizátor jelenlétében. 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy átészterező katalizátorként alumínium-izopropoxidot vagy alumínium-metoxidot használunk. 1 lapon 3 képlet A kiadásért felel: a Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó igazgatója. Nyomda Zalaegerszeg 72 4758 — Ftlelfs vezető: Széniről Ervin. 2