161131. lajstromszámú szabadalom • Kapcsolási elrendezés villamos feszültséggel leképezhető két mennyiség hányadosával arányos villamos jel előállítására és kijelzésére
MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ^-^ ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY Bejelentés napja: 1970. III. 11. (MA—2081} Közzététel napja: 1972. II. 28. Megjelent: 1973. I. 31. 161131 Nemzetközi oszt. G 01 d 1/16 G 01 r 19/10 J>H,ifU M Feltaláló (k): Eppeldauer György oki. villamosmérnök, Budapest MTA Műszaki Fizikai Kutató Intézet, Budapest Kapcsolási elrendezés villamos feszültséggel képezhető két mennyiség hányadosával arányos villamos jel előállítására és kijelzésére 1 A találmány tárgya kapcsolási elrendezés olyan mennyiségek hányadosának meghatározására és — regisztrálható — kijelzésére, melyek villamos feszültségekként leképezhetők. Ilyen célra számos, eltérő elven működő elrendezés ismeretes, melyek közül egyszerű és megbízható működésmódjukkal kitűnnek többek között az ^. ábrán vázolt kapcsolás szerinti megoldások. Hl Mint az ábrán látható, az elrendezés két Vj Ks V2 erősítőt tartalmaz, melyek erősítési tenyere zője szabályozható. Az erősítők belső felépítése egyező. A második V2 erősítő a szabályozótagot tartalmazó zárthurkú szabályozólánc részét alkotja, s e lánc beavatkozó] el-kimenete egyaránt csatlakozik mind az első Vi erősítő, mind a második V2 erősítő szabályozójel-bemenetére. így a két erősítő erősítésének mértéke mindig együttfut, mégpedig a második V2 erősítő kimenőjelének függvényében. A szabályozólánc beállítása olyan, hogy az üzemi tartományon belüli tetszőleges U2 bemenőjel hatására az Us kimenőjel rögzített értéket vesz fel, az erősítési tényező tehát ennek megfelelően alakul. Minthogy a két erősítő erősítése együttfut, az Ui bemenőjel hatására az első Vi erősítő kimenetén jelentkező Uki kimenőjel — lévén az U« kimenőjelre normáivá — egyértelműen arányos a két bemenőjel hányadosával. Ez a jel kerül a — nem ábrázolt — kijelző áramkörre. Ujabban speciális rendeltetésre ismertté vált 10 15 20 25 30 egy kapcsolási elrendezés, Review of Scientific Instruments, 33. k., 12. szám, 1435—1440 oldal, melyben az előbb ismertetett működési élv megtartása mellett csak egy erősítőt alkalmaznak. A?, összehasonlítandó mennyiségeket itt impulzusseregekkel képezik le. A Vi erősítőre — amint az a 2. ábrán látható — itt CH szaggató áramkör ütemével szinkronfutó, bonyolult felépítésű impulzustechnikai D demodulator csatlakozik, melynek két kimenete közül az egyik VI vágó- és integráló fokozat, valamint F aluláteresztő szűrő lánckapcsolásán át a Vi erősítő szabályozó jel-bemenetére van visszacsatolva, míg a másik kimenet csatlakozik a — nem ábrázolt — kijelző áramkörre. A D demodulator szinkronizáló bemenetére a CM szaggatójel-multivibrátor egyik kimenete csatlakozik, a CM szaggatójel-multivibrátor másik kimenete és a ZM zéró-referencia jel multivibrator kimenete áz elektronikus CH szaggató áramkör (chopper) egy-egy bemenetére csatlakozik. E CH szaggató áramkör két jelbemenetére csatlakozik az összehasonlítandó Ui és U2 bemenőjel. A kapcsolási elrendezés működése a 2. ábra alapján a következő: a CH szaggató áramkör kimenetén szuperpozíciós impulzussereg jelenik meg, melyben az alacsonyabb P2 szint az U2 bemenőjel mértékével, a magasabb Pt szint pedig az Ui bemenőjel mértékével arányos. Ez a szuperpozíciós impulzussereg kerül a Vi erősítő jelbemenetére. A 161131
