161128. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és gép villámzár előállítására

161128 3 4 nálvezetőket hordozó vezetőrudakből és csőala­kú vezetékből áll, amelynek alsó vége összekö­tött kapcsolóelem-sorozatot vezet a hurkolósza­kaszban egy előre meghatározott helyzetbe, a tűsor egyik végével szomszédosán, amely tűsor­nak legalább egy hurkolótűje a csőalakú veze­ték egyik odalán és a többi tű a másik oldalán van elhelyezve, ha a fonalfektetés irányában nézzük, és a vezetőrudak közül legalább az egyik úgy van elhelyezve, hogy fonalvezetője a csőalakú vezeték mögött leng és fekteti a fona­lat, míg legalább egy másik vezetőrúd úgy van elhelyezve, hogy fonalvezetőjét a csőalakú veze­ték előtt lengve fekteti a fonalat a csőalakú ve­zeték két oldalán elhelyezett tűkön keresztül,' és a fonalvezetőt a csőalakú vezeték alsó végén túl lendíti ki annak mindkét oldala felé. A találmány tárgyának egyik kivitelénél a csőalakú vezeték a gép vezetőrúd-mechanizmu­sához van kapcsolva, és a fonalvezetők lengő­mozgásával szinkronizálva a csőalakú vezeték alsó végén kívüleső pont körül leng a gép hur­kolótűi között. Előnyösén a csőalakú vezeték csaposán kapcsolódik a gép fonal vezetőjéhez. A találmány tárgyának másik kivitelénél a csőalakú vezeték a hurkolótűk mozgásának sík­jához képest rögzítve van és legalább az egyik fonal vezető vezetőrúd ja úgy működtethető, hogy a fonalvezetőt a csőalakú vezeték két ol­dalán elhelyezett tűk körül lengő és fonalfekte­tő mozgásban tartsa, mialatt a fonalvezetőt a csőalakú vezeték körül mozgatja. Á kapcsolóelem-sorozatot a hordozószalag külső hosszanti széle mentén egyvonalba eső fejrészeknél fogva hurkoljuk be, úgyhogy a fejrészek a hurkolt szalagtól elfelé néznek. Más változatban a fejrészek a hurkolt szalag felé es­nek, úgyhogy amikor a szalagot visszahajtjuk akkor rejtett elemekből álló villámzárat ka­punk, azaz ha egy jobbos és egy balos villámzá-, rat egyesítünk, akkor annak a kapcsolóelemei a villámzár egyik oldaláról nem láthatók. A találmány tárgyát részletesebben rajz alapján ismertetjük, amely a találmány szerinti villámzár előállítási eljárás megvalósítására al­kalmas gép példakénti kivitelét ábrázolja. Az 1. ábra a lánchurkológép egy részének vázlatos rajza nézetben. A 2. és 3. ábrák a hurkológép részeinek váz­latos oldal-, ül. felülnézetei a hurkolóciklus egyik fázisában. A 4. és 5. ábrák a 2. és 3. ábrákhoz hasonló nézetek a hurkolóciklus további fázisában. A 6—10. ábrák a 3. és 5. ábrákhoz hasonló felülnézetek a hurkolóciklus további fázisaiban. A 11. ábra a lánchurkológép más kivitele egy részének távlati képe. Amint az 1. ábrán látható, az első kivitelnél öt-vezetőrudas lánchurkológépet alkalmazunk a villámzár készítéséhez, amelynél a 10 tűlapra kanalas 11 tűkből álló tűsor van csúsztathatóan felszerelve. A 12 fonalvezetők vezérelhetően mozgathatók az Öt 13 vezetőrúd segítségével, amelyek a 16 tengelyre ékelt 15 konzolra rögzí­tett 14 tartóba vannak ide-oda mozgathatóan szerelve. A 16 tengely 17 középvonala körül lengő mozgást végez a 18 forgattyú és 19 össze­kötőrúd hatására. A 16 tengely, valamint a 15 konzol lengő mozgása a 12 fonalvezetőket a 17 középvonal körül lengeti. A hurkológépeknél ismert módon a rajzon nem ábrázolt orsókról 20 fonalat vezetünk a 12 fonalvezetőkön keresz­tül lefelé, a hurkolás alatt álló 21 szalaghoz. Az ábrázolt kivitelnél három sorozat 12a, 12b, 12c fonalvezetőt alkalmazunk a 21 szalag alapszer­kezétének elkészítéséhez. A műanyagszálból készült, tekercs alakú és belső 23 betétszállal ellátott 22 kapcsolóeleme­ket csőalakú 24 vezetéken keresztül tápláljuk be lefelé, pl. a rajzon nem ábrázolt kilincsmű­vel működtetett fogaskerék segítségével. A cső­alakú 24 vezeték teleszkópszerűen van kialakít­va, és nagyobb átmérőjű felső 25 és kisebb át­mérőjű alsó 26 csőből áll. A felső 25 csőnek a raj­zon nem ábrázolt zárt végű, tengelyirányú hor­nya van, amelybe az alsó 26 cső nyúlványa il­leszkedik, és ezáltal az alsó cső legalsó helyze­tét szabályozza. A 26 cső alsó vége a hurkoló­szakaszban a szalag hosszanti szélével szomszé­dos előre meghatározott helyzetben van, és így all tűkből álló sor egyik végével is szomszédo­sán helyezkedik el, úgyhogy az egyik tű a cső­alakú vezeték egyik oldalán, míg a többi tű a vezeték másik oldalán helyezkedik el, ha a fo­nalfektetés irányában nézzük. A csőalakú 24 vezetéket mozgató eszköz előnyösen a vezetőrúd és 12d fonalvezető, amelyhez a felső csőalakú 24 vezeték működőén van hozzákapcsolva 27 csap és U-alakú 28 összekötőtag útján. A cső­alakú vezeték ennek folytán az alsó 26 cső alsó vége közelében, de azon túl levő helyzet körül egy íven tud mozogni. A csőalakú 24 vezeték szomszédságában a 11 tűk helyzete lehetővé»te­szi, hogy a vezeték lengő mozgása során két tű között haladjon el. A gép szokásos platinái, amelyek máskülönben a csőalakú vezeték útjá­ba esnének, el vannak távolítva. A 12a, 12b és 12c fonalvezetőkön keresztül haladó fonalból készült szalag alapszövete bár­milyen megfelelő szerkezetű lehet, és a 22 kap­csolóelem-sorozatot a 12e fonalvezetőn keresz­tülhaladó 20e fonal erősíti a szalaghoz. A 20e fonalat független lehúzószerkezetről tápláljuk be, hogy a többi 20 fonalnál hosszabb fonalat lehessen lehúzni. Ha a 2. és 3. ábrákon ábrázolt, tetszőlegesen felvett alaphelyzetből indulunk el, akkor a hur­koló 11 tűk felemelt helyzetben vannak, és a csőalakú 24 vezeték és a 12e fonalvezető elülső helyzetben van. Ebből a helyzetből a csőalakú 24 vezeték és a 12e fonal vezető hátrafelé mozog a tűk között, a 4. és 5. ábrán ábrázolt helyzetbe, miközben a 12e fonalvezető a csőalakú 24 vezet­ték alsó végén túl leng. A csőalakú 24 vezeték teleszkópszerű kialakítása kiegyenlíti a cső moz­gása során a 27 csap és a 26 cső alsó vége kö­zötti változó távolságot. Ebben a helyzetben a 24 vezeték állva marad, és a 12e fonalvezető a vezeték és a tűk között fonalat fektetve a 6. ábrán ábrázolt helyzetbe kerül. 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom