161125. lajstromszámú szabadalom • Variábilis épületszerkezet, főleg középmagas és magas lakó- és cellás rendszerű középületek létesítésére

13 A homlokzatok vertikális, hálós vagy horizontális tagolása az azonos méretű 7a. födémlemezeknek az orrfalak végeihez viszonyított elhelyezésével alakítható ki, attól függően, hogy a födémlemezek külső függőleges síkja az orrfalak 5 külső függőleges síkjánál beljebb, azzal egy síkban, vagy annál kijebb kerül és a célszerűen egyedi tervezésű 9 loggia mellvéd elemek a kívánt homlokzati tagolásnak megfelelően kerülnek elhelyezésre. 10 A loggiák és zárterkélyek egyéb megoldással esetleg térelemként is kialakíthatóak. A fentiekben ismertetett térbeli vázszerkezet részei statikai rendeltetés szerint a következő rendszerbe sorolhatók: 15 az la—le. és a 2a—2b. falak elsőrendű szerkezeti elemek, mivel a függőleges és vízszintes erők felvételét biztosítják. A 3a—3b. belső és külső harántirányú falak 20 másodrendű szerkezeti elemeknek tekinthetők, mivel csak a vertikális erők felvételére, illetve a vízszintes érők továbbítására alkalmasak. A 7 födémelemek ugyancsak másodrendű szerkezeti elemeknek minősülnek, mivel a tér- 2

5 béli rendszer vízszintes irányú merevségét biztosítják, illetve a vízszintes irányú erőket továbbítják és természetesen felveszik és a falaknak adják át saját súlyuk terhét, illetve a hasznos terheket is. „ A 4a—4b. diafragmák harmadrendű tartószerkezeti elemek, mivel rendeltetésük csak a vázszerkezet függőleges irányú merevítése, illetve a vízszintes erők átvétele. A 8 jelű orrfalak vagy egyéb homlokzatképző 35 elemek negyedrendű tartószerkezeti elemek, mivel csak lokális terheléseket vesznek fel és teherátadó szerepük van. A 2. ábra egy paneles technológiával készülő 2 alapegységből álló épületet mutat be szerelés 40 közben, izometrikus rajzon. A találmány szerinti vázszerkezet-alapegység minden falszerkezete előregyártott vb.-panelekből készíthető el, természetesen a csomópontok, ill. elemkötések helyszíni nedves kapcsolattal való — olyan ki-. 45 alakításával, hogy a függőleges és vízszintes csomópontokban elhelyezett vasalás a folytonossági követelményt kielégítse. Az ábrán látható, hogy a falpanelek szerkezeti rendeltetésüktől függően a már részletezett elvek szerinti nyílá- 50 sokkal törhetők át, ami egyik alapfeltétele a belső flexibilitásnak. Az ábrán a már ismertetett la^-7. hiv. számmal jelölt alapvető szerkezetek mellett több, olyan elemet is feltüntettünk, amelyek az „a" és „b" méretek által determinált 55 mértékrendekhez nem kötöttek, így funkciójuk csak a 2. ábra alapján, további magyarázat nélkül is nyilvánvaló. Megjegyezzük, hogy a 3b. külső harántfalak és a 4b. külső diafragmák — az ábrán jól láthatóan — hőszigetelő réteggel @0 vannak ellátva, amit külső felületükhöz közel egy második, a kontúrvonallal párhuzamos vonal jelöl. Mind a gyártás, mind az igények figyelembevételével a rendkívül nagyszámú lehetséges 65 14 mértékrend közül az alábbit választottuk ki, mint optimális, konkrét, a tervezés alapjául szolgáló mértékrendet: a hosszirányú középfőfalak, valamint a keresztirányú középfőfalak és harántirányú falak közötti sáv szélessége a = 4,80 m. A belső falak és belső diafragmák vastagsága b = 0,20 m. A külső harántirányú falak és külső diafragmák vastagsága c = 0,24—0,30 m. A födémek vastagsága 0,16—0,18 m, a szintmagasság pedig 2,70 vagy 2,80 m. Az épületek főhomlokzattal párhuzamos hosszirányú főfalai és a homlokzati falak között a falközök mérete a szélső mezőkben 4,20 vagy 6,60 m, a jobb és baloldali második mezőben 6,60 m, a középső mezőben pedig 6,60 m vagy 9,00 m (középen diafragmával megosztva). A homlokzati lépcsőzés mérete ebből adódóan minden esetben 2,40 m. A lépcsőkar szélessége 1,40 m. (la., lb. és 2. ábrák.) A külső és belső vasbeton fal- és födémpanelek természetesen a rendeltetésüknek megfelelő épület fizikai követelményeket (hőszigetelés, hangszigetelés stb.) is kielégítik. A feltüntetett méretek figyelembevételével a vázrendszer statikai szerepét — hazai, ill. általában közép-európai időjárási és földrajzi viszonyok mellett — 20—22 szintig tudja betölteni. A leírt vázszerkezet-alapegység akár paneles, akár táblás, ill. térzsaluzatos, vagy magrendszerű (Skarne) technológiával kialakítható. A találmány szerinti vázszerkezet-alapegységgel készült épületek előnyei, különösen paneles technológia esetén szembetűnőek, hiszen a koordinált méretekkel kialakított vázszerkezet, ill. alaprajzi rendszer és az egyetlen fesztáv a sablonszerkezeteket és általában az elemgyártást rendkívüli mértékben leegyszerűsíti, ugyanakkor a vázszerkezet-alapegységből kiindulva gyakorlatilag tetszőleges számú variációt valósíthatunk meg aránylag kisszámú járulékos elemmel. Ezek a vizes térelemek, a hangszigetelt szerelőaknák, a mobil lakáselválasztó és válaszfalak, a lakáselválasztó- vagy válaszfalként is funkcionáló beépíthető szekrények és egyedi tervezésű loggia mellvéd elemek, valamint a falak síkján kívül a képlécekre szerelt villamos vezetékhornyok és a loggiákra nyíló variabilis tolóajtók. A variációs lehetőségeket, és a találmánnyal létrehozható építmények minden irányú flexibilitását az alábbiakban érzékeltetjük. A tömegformálás és homlokzatképzés variabilitását, ill. flexibilitását a 3a—10b. ábrák szemléltetik. A 3a—3e. ábrákból — amelyek természetesen a gyakorlatilag számtalan variációs lehetőség közül csak kiragadott példák — kitűnik, hogy az adott vázszerkezet-alapegység alkalmazásával milyen sokféle lehetőség van az épületkontúrok, azaz a homlokzatsíkok gyakorlatilag számtalan variációban létrehozható kialakítására. A 3f. ábra kapcsán a találmány szerinti vázszerkezet-alapegységgel kialakítható épületegységek, ill. szekciók rendszerbe foglalási sémáját ismertetjük, amely a különböző variációs lehetőség-fajták elektronikus számítógépre is kődol-7