161116. lajstromszámú szabadalom • Gáztisztítási eljárás

MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ^r^ ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS Bejelentés napja: 1969. X. 9. NDK-beli elsőbbsége: 1968. X. 9. (WP 26 d/135.266) Közzététel napja: 1971. XII. 27. Megjelent: (IE—367) 161116 Nemzetközi osztály: C 10 k 1/12 Feltalálók: Dr. Schingnitz Manfred mérnök, Lipcse, Franke Günter oki. mérnök, Markkleeberg, Gall Reinhard mérnök, Halle, NDK-beli lakosok Tulajdonos: VEB Ingenieurtechnisches Zentralbüro Mineralöle und organische Grundsoffe cég, Bohlen, NDK Gáztisztítási eljárás A találmány oly gáztisztítási eljárás, amely a széndioxidnak különféle gázokból, mint föld­gázból, városi gázból, szintézis gázokból stb. történő eltávolítására alkalmas. Ismeretes, hogy a széndioxid-szennyezést tar­talmazó gázokból a széndioxid oly módon távolít­ható el, hogy a gázt gázmosótornyokon vezetik keresztül és ezekben elnyelőszereket vezetnek ellenáramban, amelyek a tisztítandó gázból az eltávolítandó szennyezést lekötik. Ilyen elnyelő­szerként oly sók Vizes oldatait alkalmazzák, amelyek valamely erős bázis és valamely gyenge sav ionjait tartalmazzák, mint pl. a nátrium­karbonát, káliumkarbonát, káliumfoszfát, nát­riumfenolát stb. vizes oldatait. Az ilyen oldatok előnyös tulajdonsága a nagy abszorpcióképesség, hátrányuk azonban, hogy az abszorpciósebessé^ gük viszonylag csekély. Megkísérelték már az abszorpciósebesség megnövelését a széndioxidnak a gázokból káliumkarbonát-oldatok segítségével történő eltávolítása során; erre a célra kétféle eljárást alkalmaztak: 1. az elnyelető-oldathoz savakat, pl. arzénes­savat, arzénsavat, tellurossavat, tellursavat, szelénessavat, foszforsavat, dimetilamino­ecetsavat stb. vagy ezek anhidridjeit adják; ilyen adalékként oly savak alkalmazhatók, amelyeknek a disszociációs állandója kisebb, mint a szénsavé az első disszociációs foko­zatban; 2. az elnyelető-oldathoz aktívátorokat adnak; erre a célra primer vagy szekunder amino­csoportot tartalmazó vegyületeket, pl. gliko­kollt, monoetanolamint, dietanolamint, va-5 lamint mono- és diizopropanolamint java­soltak. Az ilyen alkanolaminok aktívátorként a ká­liumkarbonát-oldathoz való adása esetén az al­kanolamin illékonysága miatt az abszorbeáll-10 tatási hőmérsékletet 40 C° és 60 C° között kell tartani. A szintézisgáz korszerű eljárásokkal, a gőz-reformáláson alapuló módszerekkel történő előállítása során azonban technológiai szempon­tokból kívánatos, hogy a széndioxid abszorbeál-15 tatása 80 C° és 100 C° közötti hőmérsékleten történjék. Ha ilyen hőmérsékleten alkalmazzuk az említett alkanolaminokat aktivátorként, akkor azok illékonysága miatt számottevő veszteségek­kel kell számolni. További hátrány, hogy ezek 20 az alkanolaminok kémiailag igen érzékenyek az oxigén-nyomokkal és a széndioxiddal szemben; ez az instabilitásuk további veszteségek forrását képezi, minthogy az alkanolaminok egy része folyamatosan reagál a széndioxiddal és irrever-25 zibilis módon olyan vegyületeket képez, amelyek már nem hasznosíthatók. Ezért a jelenleg alkal­mazott ilyen fajta eljárások, mint pl. az ismert Benfield-eljárás alkalmazása több szempontból is hátrányokkal jár. 30 A találmány célkitűzése az volt, hogy a szén-161116

Next

/
Oldalképek
Tartalom