161116. lajstromszámú szabadalom • Gáztisztítási eljárás

MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ^r^ ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS Bejelentés napja: 1969. X. 9. NDK-beli elsőbbsége: 1968. X. 9. (WP 26 d/135.266) Közzététel napja: 1971. XII. 27. Megjelent: (IE—367) 161116 Nemzetközi osztály: C 10 k 1/12 Feltalálók: Dr. Schingnitz Manfred mérnök, Lipcse, Franke Günter oki. mérnök, Markkleeberg, Gall Reinhard mérnök, Halle, NDK-beli lakosok Tulajdonos: VEB Ingenieurtechnisches Zentralbüro Mineralöle und organische Grundsoffe cég, Bohlen, NDK Gáztisztítási eljárás A találmány oly gáztisztítási eljárás, amely a széndioxidnak különféle gázokból, mint földgázból, városi gázból, szintézis gázokból stb. történő eltávolítására alkalmas. Ismeretes, hogy a széndioxid-szennyezést tartalmazó gázokból a széndioxid oly módon távolítható el, hogy a gázt gázmosótornyokon vezetik keresztül és ezekben elnyelőszereket vezetnek ellenáramban, amelyek a tisztítandó gázból az eltávolítandó szennyezést lekötik. Ilyen elnyelőszerként oly sók Vizes oldatait alkalmazzák, amelyek valamely erős bázis és valamely gyenge sav ionjait tartalmazzák, mint pl. a nátriumkarbonát, káliumkarbonát, káliumfoszfát, nátriumfenolát stb. vizes oldatait. Az ilyen oldatok előnyös tulajdonsága a nagy abszorpcióképesség, hátrányuk azonban, hogy az abszorpciósebessé^ gük viszonylag csekély. Megkísérelték már az abszorpciósebesség megnövelését a széndioxidnak a gázokból káliumkarbonát-oldatok segítségével történő eltávolítása során; erre a célra kétféle eljárást alkalmaztak: 1. az elnyelető-oldathoz savakat, pl. arzénessavat, arzénsavat, tellurossavat, tellursavat, szelénessavat, foszforsavat, dimetilaminoecetsavat stb. vagy ezek anhidridjeit adják; ilyen adalékként oly savak alkalmazhatók, amelyeknek a disszociációs állandója kisebb, mint a szénsavé az első disszociációs fokozatban; 2. az elnyelető-oldathoz aktívátorokat adnak; erre a célra primer vagy szekunder aminocsoportot tartalmazó vegyületeket, pl. glikokollt, monoetanolamint, dietanolamint, va-5 lamint mono- és diizopropanolamint javasoltak. Az ilyen alkanolaminok aktívátorként a káliumkarbonát-oldathoz való adása esetén az alkanolamin illékonysága miatt az abszorbeáll-10 tatási hőmérsékletet 40 C° és 60 C° között kell tartani. A szintézisgáz korszerű eljárásokkal, a gőz-reformáláson alapuló módszerekkel történő előállítása során azonban technológiai szempontokból kívánatos, hogy a széndioxid abszorbeál-15 tatása 80 C° és 100 C° közötti hőmérsékleten történjék. Ha ilyen hőmérsékleten alkalmazzuk az említett alkanolaminokat aktivátorként, akkor azok illékonysága miatt számottevő veszteségekkel kell számolni. További hátrány, hogy ezek 20 az alkanolaminok kémiailag igen érzékenyek az oxigén-nyomokkal és a széndioxiddal szemben; ez az instabilitásuk további veszteségek forrását képezi, minthogy az alkanolaminok egy része folyamatosan reagál a széndioxiddal és irrever-25 zibilis módon olyan vegyületeket képez, amelyek már nem hasznosíthatók. Ezért a jelenleg alkalmazott ilyen fajta eljárások, mint pl. az ismert Benfield-eljárás alkalmazása több szempontból is hátrányokkal jár. 30 A találmány célkitűzése az volt, hogy a szén-161116