161101. lajstromszámú szabadalom • Eljárás kardenolid- és bufadienolid-3-[2',3'-didezoxiglikozidok] előállítására

161101 8 (Kofler-Blokk), aceton/metilénklorid/éterbőT átkristályosítva az o. p. = 258—260 C°. Jellemző IR-sávok helye (KBr-ban) = 3515 (csúcs), 2740, 1775, 1750 (váll.), 1735, 1710, 1620, 1240, 1030, 990 cm-1

. A 4'-acetátcsoport elszappanosításához 1,53 g fenti terméket 50 ml metanolban feloldunk és 3,4 ml vízben oldott 468 mg káliumkarbonáttal elegyítjük. A reakciókeveréket 25 percen át visszafolyató hűtő alatt forraljuk, majd vízbe öntjük, kloroformmal extraháljuk, az extraktról a kloroformot vákuumban ledesztilláljuk és a maradékot éterből kristályosítjuk. 1,23 g K-sztrofantidin-3-L-[2', 3'-didezoxi-ramnozid]-ot kapunk, melyet aceton/metilénklorid/éterből átkristályosítunk. O. p. = 241—244 C° (Kofler-Blokk). Jellemző IR-sávok helye (KBr-ban): 3480, 2740, 1775, 1730, 1615, 1025, 985 cm"1

. 5. példa: 1,74 g K-sztrofantidin-3-L-[2', 3'-didezoxi_/j2' (3')_4'_(0-metil)-ramnozid]-ot 135 ml etanolban oldunk és ezt az oldatot 800 mg Pd/ CaCOs (10 %-os) és 60 ml etanol előre hidrogénezett szuszpenziójához adjuk és légköri nyomáson 25 C°-on hidrogénezzük. 1 mólekv. H2 felvétele után a hidrogénezés befejeződik. A katalizátort kiszűrjük és a szűrletet vákuumba bepároljuk. A visszamaradó habot izopropiléterrel nedvesítve kristályosítjuk. 1,05 g pszeudokristályos K-sztrofantidin-3-L-[2', 3'-didezoxi-4'-(0--metil)-ramnozid]-ot kapunk, melynek olvadáspontja 126—128 C° (Kofler-Blokk). A jellemző IR-sávok helye (KBr-ban): 3490, 2750, 1775, 1740, 1710, 1620, 1090, 1070, 1025, 985 cm-1

. A kiindulási vegyületek előállítása: a) 10 g K-sztrof antidint 70 ml abszolút tetrahidr of uránban oldunk és ezt az oldatot 15 ml L-ramnal-3', 4'-diacetáttal, valamint 20 csepp foszforoxikloriddal elegyítjük. A reakcióelegyet 5 órán át 20—25 C°-on keverjük, majd nátriumhidrogénkarbonátot feleslegben tartalmazó vízbe öntjük és kloroformmal extraháljuk. A kloroformos extraktot vízzel mossuk és nátriumszulfáton szárítjuk. Az oldószert ledesztillálva olajat kapunk, melyet szilikagélen („Merck" oszlopméret 3x25 cm) először 1,5 1 benzollal, majd 4 1 éterrel, mint eluálószerrel kromatografáljuk. Az éteres eluátumról az oldószert ledesztilláljuk. A maradékot izopropiléterrel kezelve 11,2 g amorf K-sztrofantidin-3-L-[2', 3'-didezoxi-zí2' <

3

'>-ramnozid-4'-acetát]-ot kapunk a következő jellemző IR-sávokkal (KBr-ban felvéve): 3500 (csúcs) 2750, 1775, 1740, 1715 (váll), 1230, 1030, 1005 (váll) cm-1

. b) A 4'-acetátcsoport elszappanosítása céljából 168 ml metanolban oldott 5,2 g K-sztrofantidin-3-L-[2', 3'-didezoxi-zJ2

' <

3

'>-ramnozid-4'-acetát]ot 15 ml vízben oldott 1,6 g káliumkarbonáttal elegyítünk és a reakciókeveréket 25 percig viszszafolyató hűtő alatt forraljuk, majd 1,5 1 nátriumkloridtartalmú vízbe keverjük és kloroformmal extraháljuk. A kloroformot ledesztilláljuk és a visszamaradó habot izopropiléterrel megnedvesítjük. 4,4 g amorf K-sztrofantidin-3-L-[2', 3'-didezoxi-z)2

' <

3

'>-ramnozid]-ot kapunk, 5 tág olvadásponthatárral (150—155 C°). A jellemző IR-sávok helye (KBr-ban): 3470, 2750, 1775, 1735, 1710 (váll), 1620, 1020, 990 cm—1

. c) 2 g K-sztrofantidin-3-L-[2', 3'-didezoxidF <3

')-ramnozid]-ot 50 ml 1,2-diklóretánban 10 feloldunk és az oldatot 40 ml metiljodiddal és 2 g ezüstkarbonáttal elegyítjük. A reakcióelegyet több órán át visszafolyató hűtő alatt forraljuk a desztillátumból történő vízelvonás közben, majd szűrjük és bepároljuk. A maradékot éter-15 rel kristályosítjuk. Az O-metil-származék olvadáspontja 136—139 C°. 20 25 40 45 6. példa: 1,3 g (19-karboximetilen-periplogenin-5ß-lakton)-3-L-[2', 3'-didezoxi-zl2' <

3

'>-ramnozid-4'-acetát]-ot 100 ml etanol és 20 ml tetrahidrofurán elegyében oldunk, az oldatot 600 mg Pd/CaCO;i (10%-os) és 60 ml etanol előre hidrogénezett szuszpenziójához adjuk és légköri nyomáson, 26 C°-on hidrogénezzük. 50 ml H2 felvétele után a hidrogénezés befejeződik. A katalizátort kiszűrjük és a szűrletet vákuumba bepároljuk. A maradék olajat éterből kicsapjuk és szűrjük. 1,23 g amorf (19-karboximetilén-periplogenin-5ß-lakton)-3-L-[2', 3'-didezoxi-ramnozid-4-acetát]-ot kapunk, mely 170—180 C°-on olvad (Kofler-Blokk). A jellemző IR-sávok helye (KBr): 3490, 1775, 1750—1710 (széles), 1620, 1240, 1030, 995 cm-1. A 4'-acetátcsoport elszappanosítása céljából 1,15 g fenti terméket 38 ml metanolban oldunk és ezt az oldatot 2,6 ml vízben oldott 320 mg káliumhidrogén-karbonáttal elegyítjük. A reakciókeveréket 25 percig visszafolyató hűtő alatt forraljuk, majd vízbe öntjük, kloroformmal extraháljuk, a kloroformot vákuumban ledesztilláljuk és a maradékot éterrel nedvesítjük. A kapott csapadékot aceton/éter keverékéből átcsapjuk. 742 mg (19-karboximetilén-periplogenin-5ß-lakton)-3-L-[2', 3'-didezoxi-ramnozid]-ot kapunk. O. p. = 200—204 C°. A jellemző IR-sávok helye (KBr-ban): 3470, 1775, 1740—1705 50 (széles), 1620, 1025, 980 cm-1

. 7. példa: 2 g (19-karboximetilen-periplogenin-5ß-lak-55 ton)-3-L-[2', 3'-didezoxi-zl2' <

3

'>-4-(0-metil)-ramnozid]-ot 130 ml etanolban és 20 ml tetrahidrofuránban oldunk, ezt az oldatot 900 mg Pd/CaC03

(10%-os) és 60 ml etanol előre hidrogénezett szuszpenziójához adjuk és légköri nyo-60 máson 25 C°-on hidrogénezzük. 1 mólekv. H2 felvétele után a hidrogéneződés befejeződik. A katalizátort kiszűrjük és a szűr letet vákuumba bepároljuk. A maradék habot izopropiléterrel kristályosítjuk. 1,58 g amorf (19-karboximeti-65 len-periplogenin-5ß-lakton)-3-L-[2', 3'-didezoxi-4