161092. lajstromszámú szabadalom • Eljárás oligomicin A előállítására

MAGTÁR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY Bejelentés napja: 1971. I. 13. Közzététel napja: 1972. II. 28. Megjelent: 1974. II. 28. (GO—1154) 161092 Nemzetközi osztályozás: C 07 d 9/14 Feltalálók: Tulajdonos: Ott István biológus, 15%, Stverteczky Györgyné dr., 15% Daróczi Iván, 25%, Gyógyszerkutató Intézet, dr. Gánti Tibor, 15%, oki. vegyészmérnökök; dr. Horváth István, 15%, Budapest dr. Richter János, 5%, oki. vegyészek; Bittera Vilmos, 5%, Tölgyesi László, 5%, vegyésztechnikusok, Budapest Eljárás oligomicin A előállítására A találmány tárgya eljárás kísérő komponen­sektől gyakorlatilag mentes oligomicin A előál­lítására mikrobiológiai úton, ahol a mikroorga­nizmust 24—32 C°, előnyösen 26—30 C° hőmér­sékleten, aerob körülmények között tenyésztjük, 5 majd az oligomicin A-t a micéliumról izoláljuk és ezt követően átkristályosítjuk. Világszerte folyik hatékony anyagok kutatása baktériumok és gombák okozta fertőzések gyó- io gyítására. A gombák ellen hatékony antibio­tikumok egy része baktériumokra is hat, más csoportjuk alig, vagy egyáltalán nem. Ez utób­biakhoz sorolható a rutamicin, a peliomicin, az osszamicin, a venturidicin és az oligomicin. A 15 gombaellenes antibiotikumok ezen csoportján belül az oligomicin mitokondriális szinten gá­tolja az oxidatív foszforilációt és a kapcsolt fo­lyamatokat (LARDY, H. A., JOHNSON, D. és McMURRAY, W. C: Arch. Biochem. Biophys. 20 78, 587 [1958]; CHAPPEL, J. B. és GREVILLE, G. D.: Nature 190, 502 [1961]; NEUBERT, D. és LEHNINGER, A. L.: Biochem. Biophys. Acta 62, 556 [1962]). Többek között Aspergillus, Blastomyces, Gib- 25 berella, Glomerella és Streptomyces fajok ellen hatékony. Az utóbbi időben nematódákkal és növényi betegségekkel szemben is használható­nak találták (LEBEN, C, TSAO, P. H. és KEIT, G. W.: Phytopathology 4,6 333 [1956]; ZAU- 30 MEYER, W. J.: Phytopathology 47, 539 [1957]; SZKOLNIK, M. és HAMILTON, J. M.: Plant Disease Reporter 41, 289 [1957]). Gyógyszerként történő alkalmazása mellett az oligomicin specifikus hatása miatt alkalmas a sejtanyagcsere vizsgálatára. Az oligomicint ter­melő Streptomyces diastatochromogenes fer­mentációs terméke nem egységes. Előállítását először Smith és munkatársai írták le (SMITH, R. M., PETERSON, W. H. és McCOY, E.: Anti­biotics and Chemotherapy 4, 952 [1954]). Később három komponenst izoláltak, amelyeket A-val, B-vel és C-vel jelöltek (VISSER, J.: Improve­ments in the Production and Isolation of Oli­vomycin. M. Sc. Thesis, University of Wisconsin [1955]). A különböző előéletű organizmusok kü­lönböző paraméterek mellett a három kompo­nenst különböző arányban, de mindig együtt termelik, és azok elválasztása költséges kroma­tográfiás módszerekkel történik. (VISSER, J., WEINAUER, D. E., DAVIS, R. C, PETERSON, W. H., NAZAREWITZ, W. és ORDAY, H.: J. of Biochem. and Microbiol. Techn. and Engi­neering II/l, 31/1960 MARTY, E. .: The Chro­matographic Seperation and Biological Proper­ties of the Oligomycins. M. Sc. Thesis, Univer­sity of Wisconsin [1957]). Az oligomicinnek teljes szerkezete eddig nem ismert. A semleges, C-bŐl, H-ből és O-ből álló 161092

Next

/
Oldalképek
Tartalom