161073. lajstromszámú szabadalom • Műanyagalapú készítmény papír- és papíralátétes műanyagtapéták ragasztásához és eljárás a készítmény előállítására

3 161Ó73 4 adagolásával kísérelték meg a csiriz minőségét javítani. Az 1219 870 számú NSZK szabadalom szerint a keményítő alapanyagú folyékony ragasztószerek minőségjavításához fenol-formaldehid-gyanta kóndenzátum hozzáadását javasolják. Az 1212 10-2 számú NSZK szabadalom értelmében a keményítő alapú ragasztóanyagot alkálifoszfátokkal módosítják. Az 1 024 882 számú angol szabadalom szerint a keményítő alapú csirizes ragasztók bomlásának megakadályozására alkálifém sztannátok adagolását javasolják. Az 1 024 881 számú angol szabadalomban az előbbi célra ammónium-cirkóniumkarbonátot adagolnak. A keményítő alapú ragasztók fentiekben javasolt minőségjavítása ellenére az eredeti tulajdonságokból következő hátrányok részben ugyan csökkenthetők, teljes mértékben azonban nem szüntethetők meg. A keményítő alapú ragasztók felhasználásánál a gyors romlás veszélye miatt a felhasználást néhány órán belül biztosítani kell. A papír- vagy papíralátétes műanyagtapéták ragasztóanyagaként újabban műanyag ragasztókat kíséreltek felhasználni. Az ún. oldószeres műnyag ragasztók azonban a papírtapéták ragasztásához alkalmatlanok. Megállapítható az, hogy a ragasztóipar más felhasználási területein jól bevált folyékony vagy-oldószeres gyantát tartalmazó ragasztók a papírkárpitok ragasztásához nem váltak be. A folyékony, szintetikus gyanták, különösen az oldószeres műgyanta ragasztók hátránya, hogy a papírtapéta anyagát nem puhítják és nem nedvesítik kellően, az anyagot roncsolják, a felületen átütnek és a tapétára vitt festékanyagot elbontják. A tapéták felületre történő helyezésekor utólagos igazítás vagy illesztés nem lehetséges. A tapéta és a ragasztó szakító- és nyírótapadó-szilárdsága között fennálló jelentős különbség miatt a tapétázás ráncosodik, szakadozottá válik. Műanyagbevonatú, papíralátétes mosható tapéták esetében ragasztás után bekövetkező oldószer párolgás miatt fellépő hólyagosodás jelent komoly problémát. Hasonlóképpen nem váltak be a papírtapéták ragasztására a vízoldható és vizes-diszperziós műgyanta ragasztók sem. A vízoldható fenol-, karbamid- melamin-műgyanta bázisú ragasztók hátránya, hogy egyrészt konzisztenciájuk a ragasztáshoz nem megfelelő másrészt ragasztó hatásukat csak hő- vagy savas katalizátorok behatására fejtik ki, ez a tapétázásnál nehezen biztosítható és lehetőség szerint kerülendő. A vizes diszperziós műgyanta ragasztók ezen kívül kellemetlen átható szagúak, a tapéta anyagán átütnek, így pl. a polivinilacetát alapú vizes-diszperzió papírtapéta ragasztó anyagaként önmagában nem alkalmazható. Ennek fő oka az, hogy ragasztási ideje rövid, száradás után pedig olyan nagy mértékű a ragasztó zsugorodása, hogy a tapéta anyagát károsítja. Savas kémhatása miatt megtámadja a tapéta festékanyagát is. Gyors száradása és kontakt ragasztóhatása miatt- nem alkalmas önálló alkalmazásra tapéta ragasztásához. A találmány célkitűzése olyan jó minőségű tapéta-ragasztó előállítása, amellyel a felsorolt ra' 5 gasztóanyagok hátrányai elkerülhetők, általánosan alkalmazható és olcsó. A találmány szerinti készítmény papír- és papíralátétes műanyag tapéták ragasztásához azzal jellemezhető, hogy 100 súlyrész vízre számítva 10 finoman elosztott állapotban 8,6—9,6 súlyrész egyéb sókat is tartalmazó karboximetil-cellulóznátriumból, 3,25—4,25 súlyrész diszpergált polivinilacetátból, 0,8—1,2 súlyrész aktivált bentonitból és legalább 0,05 súlyrész füngicid szerből 15 áll. A készítmény karboximetil-cellulóznátrium komponense célszerűen a viszkóz-műselyemgyártás melléktermékeként képződött termék, amely 1 rész karboximetil-cellulóznátriumra szá-20 mítva 0,7—0,85 súlyrész glikolsavas nátriumot, egyéb nátriumsókat, mint nátriumkloridot és nátriumkarbonátot tartalmaz. Ezt a komponenst felhasználás előtt vízben történő duzzasztás után kolloid-malomban kezelve vízben, feloldjuk. 25 A készítmény aktivált bentonit komponense 1 :10 arányban vízben szuszpendált, egy értékű kationnal aktivált por alakú bentonit, főként nátriumbentonit, amelyet felhasználás előtt kolloid-malomban eloszlatunk. 30 A készítmény fundicid komponense pentaklórfenolnátrium, 8-oxikinolin vagy diklórfenol. A készítmény komponenseinek súlyaránya pontosan betartandó, ez a végtermék minősége szempontjából rendkívül fontos, mivel a készít-35 meny összes előnyét csak a komponensek megadott súlyaránya mellett lehet elérni. A találmány szerinti papír- és papíralátétes műanyag tapéták ragasztásához felhasználható készítmény előállítása azzal jellemezhető, hogy 40 az előbb definiált összetételű karboximetil-cellulóznátrium sóból homogén oldatot készítünk, ehhez célszerűen 1 :1 arányban vízzel hígított polivinilacetát vizes diszperziót adunk, az előzetesen vízben duzzasztott, aktivált bentonitból 45 készült tixotrop zagyot az előbbi keverékhez, adagoljuk, végül a füngicid szer vizes oldatát hozzáadva az egyes komponenseket elkeverjük, majd a készítményt nagy fordulatszámú, célszerűen 6000—20 000 fordulatszám/perc teljesítmé-50 nyű vibrációs kolloid-malomban homogenizáljuk. A találmány szerinti készítmény mind könnyű és nehéz papírkárpit, mind papíralátétes mosható műanyag tapéták ragasztásához felhasználha-55 tó. Előnyei az ismert szerekhez képest a következők: 1. Ipari méretben, könnyen hozzáférhető nyersanyagból, olcsón előállítható. 60 2. Konzisztenciája, tixotrop tulajdonsága lehetővé feszi a könnyű és nehéz tapéták ragasztását, a ragasztószer könnyen, pl. korongkefével felhordható. 3. A befedendő falfelületre felhordott ragasztó 65 elősegíti a ráhelyezett tapéta közvetlen ragasztás 2