161053. lajstromszámú szabadalom • Eljárás 2,3-dihidro-5-(trifluormetil)-1H- dibenzo- [2,3:6,7] tiepino [4,5-e] pirrol-származékok előállítására

5 161053 6 sav, oxálsav, borostyánkősav, fumársav, malein­sav, benzoesav, szalicilsav, fenilecetsav, mandu­lasav vagy embonsav alkalmazhatók. A találmány szerinti eljárással előállítható új hatóanyagok — mint ezt fentebb már említettük — orális, rektális vagy parenterális úton adha­tók be. A hatóanyagok adagolása függ a beadás módjától, a kezelendő ember vagy állat fajtájá­tól, korától és egyéni állapotától. A szabad bázis vagy valamely gyógyszerészeti szempontból al­kalmazható só napi adagja melegvérű állatok esetében 0,1 mg/kg és 10 mg/kg között lehet. Az adagolási egységek, mint drazsék, tabletták, vég­bélkúpok vagy ampullák, előnyösen 2—100 mg hatóanyagot tartalmazhatnak, Orális beadás céljaira szolgáló adagolási egy­ségekben az (I) általános kópletű vegyület vagy annak gyógyszerészeti szempontból elfogadható sója előnyösen 1—90% mennyiségi arányban le­het jelen. Az ilyen adagolási egységek előállítása céljából a hatóanyagot pl. valamely szilárd por alakú vivőanyaggal, mint tejcukorral, répacu­korral, szorbittal, mannittal, keményítőfélékkel, mint burgonyakeményítővel, kukoricakeményí­tővel vagy amilopektinnel, továbbá laminávia­porral vagy citrusvelő-porral, cellulóz-származék kokkal vagy zselatinnal keverjük össze, adott esetben simítószerek, mint magnézium- vagy kalciumsztearát vagy polietilénglikolok hozzá­adásával, és az így kapott keveréktől tablettá­kat vagy drazsémagokat sajtolunk. A drazséma­gokat pl. tömény cukoroldattal vonjuk be, amelyhez még pl. talkum, arabmézga és/vagy ti­tándioxid is adható; alkalmazhatunk azonban bevonószerként valamely illékony szerves oldó­szerben vagy oldószerelegyben oldott lakkot is. A említett bevonóanyagokhoz színezékeket is adhatunk, pl. a különböző hatóanyag-adagok megjelölése céljából. További orális adagolási egységekként össze­tolható zselatinkapszulák vagy zselatinból és va­lamely lágyítószerből, mint glicerinből készített lágy zárt kapszulák is készíthetők. Az összedug­ható kapszulák a hatóanyagot előnyösen szem­csézett alakban, pl. valamely töltőanyaggal, mint kukoricakeményítővel és/vagy simítószerrel, mint talkummal vagy magnéziumsztearáttal kombinálva tartalmazhatják, adott esetben sta­bilizátorok, mint nátrium-metabiszulfit (Na2S2-O5) vagy aszkorbinsav kíséretében. A lágy kap­szulákban a hatóanyagot célszerűen valamely erre alkalmas folyadékban, mint folyékony poli­etilénglikolokban oldott vagy szuszpendált alak­ban alkalmazzuk, adott esetben ugyancsak sta­bilizátorok kíséretében, Rektális alkalmazásra szolgáló adagolási egy­ségekként pl. végbélkúpok jönnek tekintetbe; ezek a hatóanyagot valamely zsír-alapanyagban eloszlatva tartalmazzák. Alkalmasak erre a cél­ra továbbá a zselatin-rektálkapszulák is, ame­lyekben a hatóanyag polietilénglikol kíséretében alkalmazható. Parenterális, különösen intramuszkuláris be­adás céljaira ampullázott készítményeket állí­tunk elő, amelyek a hatóanyagot előnyösen va­lamely vízben oldódó só alakjában, célszerűen 0,5—5% koncentrációban, vizes oldatban tartal­mazzák, adott esetben ilyen célra alkalmas sta-5 bilizátorok és pufferanyagok kíséretében. A tabletták, drazsék, kapszulák, végbélkúpok és ampullázott készítmények előállítási módját közelebbről az alábbi előírások szemléltetik: 10 a) 250 g 2-etil-2,3-dihidro-5-(trifluormetil)­-lH-dibenzo[2,3 : 6,7] tiepino [4,5—c]pirrol-me-tánszulfonátot 175,80 g tejcukorral és 169,70 g burgonyakeményítővel alaposan összekeverünk. a keveréket 10 g sztearinsav alkoholos oldatával 15 megnedvesítjük és szitán átnyomva szemcsésít­jük. Megszárítás után a szemcsés anyagokhoz 160 g burgonyakeményítőt, 200 g talkumot, 2,50 g magnéziumsztearátot és 32 g kolloid szilícium­dioxidot keverünk, majd ebből a keverékből 20 10 000 db, egyenkint 100 mg súlyú és 25 mg ha­tóanyagtartalmú tablettát sajtolunk. A tablettá­kon kívánt esetben osztóhornyokat is képezhe­tünk a finomabb adagolás megkönnyítése érde­kében. 25 b) 100 g 2-etil-2,3-dihidro-5-(trifluormetil)­-lH-dibenzo[2,3 : 6,7]tiepino[4,5—c]pirrol-me­tánszulfonát, 175,90 g tejcukor és alkoholban ol­dott 10 g sztearinsav felhasználásával a fentebb leírt módon granulátumot készítünk, ehhez meg-30 szárítás után 56,60 g kolloid szilíciümdioxidot, 165 g talkumot, 20 g burgonyakeményítőt, vala­mint 2,50 g magnéziumsztearátot keverünk és e keverékből 10 000 drazsémagot sajtolunk. A dra­zsémagokat azután egy 502,28 g kristályos répa-35 cukor, 6 g sellak, 10 g arabmézga, 0,22 g színezék és 1,5 g titán dioxid felhasználásával készült tö^ meny sziruppal vonjuk be és megszárítjuk. Az így kapott drazsék egyenkinti súlya 105 mg, ha­tóanyagtartalma 10 mg. 40 c) 1000 db, egyenkint 25 mg hatóanyagtartal­mú kapszula előállítása céljából 25 g 2-etil-2,3--dihidro-5-(trifluormetil)-lH-dibenzo[2,3 : 6,7]­tiepino[4,5—c] pirrol-metánszulfonátot 248 g tej­cukorral keverünk össze, a keveréket 2 g zsela-45 tin vizes oldatával egyenletesen megnedvesítjük és erre alkalmas szitán (pl. az V. Svájci Gyógy­szerkönyv szerinti III finomságú szitán) átnyom­va szemcsésítjük. A megszárított granulátumhoz 10 g szárított kukoricakeményítőt és 15 g talku-50 mot keverünk, majd ezt a keveréket egyenlete­sen elosztva 1000 db 1 nagyságú kemény zsela­tinkapszulába töltjük, d) Végbélkúp-alapmassza előállítása céljából 2,5 g 2-etil-2,3-dihidro-5-(trifluormetil)-lH-di-55 benzo[2,3 : 6,7]tiepino[4,5—c] pirrol-metán­szulfonát és 167,5 g megolvasztott adeps solidus elegyét homogénre összekeverjük és az így ka­pott masszából 100 db, egyenkint 25 mg ható­anyagtartalmú végbélkúpot öntünk. 60 e) 25 g 2-etil-2,3-dihidro-5-(trifluormetil)-lH­-dibenzo[2,3 : 6,7]tiopino[4,5—c]pirrol-metán-szulfonátot 1 liter vízben oldunk, ezt az oldatot 1000 ampullába töltjük és a lezárt ampullákat 65 sterilizáljuk. Az így kapott készítmény ampul-3

Next

/
Oldalképek
Tartalom