161025. lajstromszámú szabadalom • Eljárás benzimidazol-2-karbaminsavészterek előállítására

MAGTAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS Bejétemfcés napja: ÍOTO. VI. 26. (BA-—242S) Német Szövetségi Köztársaság-béli elsőbbségié: ige». VI. 26. (P 1,9 32 29-7.5) Közzététel napja: 1972, H. 28. Megjelent: 1974. I. 31. 161025 Nemzetközi osztályozás: C 07 c 125/06; C 07 d 49/38 Feltalálók: Dr. Widdig Arno vegyész, Blecher, Dr. Kühle Engelbert vegyész, Berg-Gladbach, Német Szövetségi Köztársaság Tulajdonos: Farbenfabriken Bayer Aktiengesellschaft cég, Leverkusen, Német Szövetségi Köztársaság Eljárás benzimidazol-2-karbaminsavészterek előállítására A találmány új kémiai eljárásra vonatkozik ismert benzimidazol-2-karbaminsavészterek előállítására, amelyekről az is ismeretes, hogy fungicidekként alkalmazhatók (2 593 504 számú USA szabadalmi leírás). Ismeretes, hogy 2-anilino-benzimidazolokat kapunk, ha o-feniléndiaminokat 1 :1 mólarányban aromás izocianiddikloridokkal reagáltatunk (632 578 számú belga szabadalmi leírás). Ismeretes továbbá, hogy benzimidazol-2--karbaminsavészterek keletkeznek, ha o-feniléndiamint N-cián-alkilkarbamátokkkl hoznak reakcióba (67/6589 számú délafrikai szabadalmi leírás). Ez az eljárás azonban egy sor hátránnyal rendelkezik. Így nagyobb hozam eléréséhez az N-cián-alkilkarbamátokat^ feleslegben kell alkalmazni és a reakcióidónosszú, illetve magasabb reakcióhőmérsékletré•van szükség. '. r i Azt találtuk, hogy az I általános képletű benzimidazol-2-karbaminsavésztereket kapjuk — ahol szen-10 15 20 25 X hidrogénatomot, halogénatomot, 1—4 atomos alkilcsoportot vagy 1—4 szénatomos alkoxicsoportot jelent és R 1—12 szénatomos alkilcsoportot, 5—8 szénatomos cikioalkílcsoportot, valamint aralkilcsoportot képvisel —, 30 2 ha a II általános képletű o-feniléndiaminokat — ahol X a fenti jelentésű — III általános képletű N-diklórmetilén-karbamidsavészterekkel — ahol R a fenti jelentésű — reagáltatjuk —10 CC és 40 °C közötti hőmérsékleten bázisok jelenlétében. Kifejezetten meglepő, hogy ennek a reakciónak a folyamán háttérbe szorulnak a mellékreakciók, különösen az észtercsoport aminolízise, és ennek megfelelően nem képződik melléktermék. Ismeretes ugyanis, hogy a karbamidsavészterek aminokkal aminolizálódnak [Houben—Weyl VIII. kötet 161—162 oldal (1952)]. A találmány szerinti eljárás ezért sok előnnyel rendelkezik. A benzimidazol-2-karbaminsavésztereket nagyon tiszta állapotban és kvantitatív kitermeléssel kapjuk, anélkül, hogy az egyik vagy másik komponenst feleslegben kellene alkalmaznunk. Ugyanígy nincs szükség nagy energiaközlésre, mert a reakció már alacsony hőmérsékleteken is gyorsan lejátszódik. Ha kiindulási anyagokként o-feniléndiamint és metoxikarbonilizocianiddikloridot alkalmazunk, a reakció lejátszódását a csatolt rajz szerinti A) reakcióegyenlet szemlélteti. A II általános képletben X előnyösen hidrogénatomot, klóratomot, 1—4 szénatomos alkilcsoportot, így metil-, izopropil- vagy n-butilcsoportot és 1—2 szénatomos alkoxicsoportot, 161025