161009. lajstromszámú szabadalom • Kapcsolási elrendezés háromfázisú váltakozóáramú hálózatból a hálózati alapfrekvencia többszörösének közvetlen előállítására

161009 3 4 transzformátor szekundér oldali három külön­böző fázisú tekercsének középpontja közösítve van, ezen tekercseik másik két végére ellenkező polaritással mindhárom tekercsnél megegyezően vezérelhető elemek vannak csatlakoztatva, me­lyeiknek másik, közösített elektródája közvetle­nül, vagy több póluson keresztül a terhelésre van csatlakoztatva, mégpedig egy olyan gyúj­tási kombináció szerint elrendezve, amely köz­ponti, a találmány tárgyát nem képező vezérlő­szerkezet, előnyösen elektronika révén változó feszültséget képes biztosítani, — továbbá, hogy a terhelés oldali transzformátor primer teker­csének egyik vége a tirisztorok közösített pont­jához, a tekercs másik kivezetése pedig a fél­vezetők és a hálózati fázisok közé kapcsolt transzformátor szekundér tekercseinek közösí­tett 0-pontjához van csatlakoztatva. Végül a találmány megvalósítható egy olyan kapcsolási elrendezés útján, hogy bármelyik két azonos felépítésű kapcsolási elrendezés ve­zérelhető elemeit, mindkét elrendezésnél fordí­tott polaritással bekötve és ennek megfelelően központilag elrendezett vezérlőberendezésről ve­zérelve, bármely kapcsolási elrendezés kimene­tén a transzformátor szekundér tekercsének ki­vezetéseihez csatlakozó félvezetők csatlakozó­pontjainak érintkezővel, vagy kapcsolóval, elő­nyösen lamellával történő átkapcsolása révén egyetlen alaptípus több példányából tetszőlege­sen akár több párhuzamosan kötött egyfázisú egység, akár két, vagy három fázisú egység átkötéssel kialakítható. A találmány tárgyát képező kapcsolási el­rendezést a leíráshoz mellékelt rajzok segítségé­vel mutatjuk be. A rajzóikon az 1. ábra a találmány szerinti kapcsolási el­rendezést mutatja be két tramzf oirmátoros ki­vitelben. A 2. ábra a kimenőfeszültségek hullámalakját, a 3. ábra az 1. ábrának transzformátornélküli példaképpeni kiviteli változatát mutatja, a 4. ábra az 1. ábra szerinti kapcsolás példa­képpeni elrendezését ábrázolja, az 5. ábra a 4. ábra be- és kimenőfeszültségének hullámkarakterisztikáját mutatja, végül a 6. ábra a 2 és 3 fázis előállításának megoldá­sára a 90°-os szögben elhelyezett Scott-transz^ formátor elrendezésének elvi sémáját jelöli. Ha a rajzokat részleteikben vizsgáljuk, lát­hatjuk, hogy a TRI transzformátor delta kap^ csolású primer oldala a hálózat három fázisára csatlakozik, a szekunder oldala pedig csillagba van kötve. A TY1, TY2 és TY3 tirisztorok a TRI transzformátor szekundér tekercseire csat­lakoznak a következőképpen: a TY1 tirisztor anódja az R fázisra, a TY2 tirisztor anódja az S fázisra és a TY3 tirisztor anódja a T fázisra csatlakozik, katódjuk pedig az 1 ponton közö­sítve van. A TY4 és TY5 tirisztorok anódja az 1 jelű pontra, katódjük pedig a TR2 transzfor­mátor primer tekercsének 2, 3 két végére csat­lakozik. A primer tekercs közepe a null-pont­hoz van kötve. A TR2 transzformátor szekun­dér tekercséneik 4, 5 kimenetére -kapcsolhatók a fogyasztók. Meg kell jegyeznünk, hogy a TRI transzformátor elvileg elhagyható, de a tiriszto­rokra rendkívül veszélyes hálózati tranziensek miatt ez nem célszerű. Természetesen: megfelelő RC védelemmel a probléma megoldható. A TRI transzformatornak még egy előnye van, az ti. hogy a tirisztorokra jutó feszültség a legked­vezőbb értékűre transzformálható. A kapcsolási elrendezés működése a követ­kezőképpen történik: amikor a TY1 tirisztorán az R fázis-feszültség nyitó irányú polaritással megjelent, ettől számítva 60 villamos fok ké­séssel a tirisztort begyújtjuk, és ezzel egyidő­ben a TY4 tirisztornak is gyújtójelet adunk. Az: áramút a TY1, TY4 tirisztorokon és a 2—0 ponftoikkal határolt féltekercsen keresztül záró­dik. A két tirisztor mindaddig vezetni fog, amíg a nyitó irányú áram polaritás váltáskor a ti­risztorok tartóáramának értéke alá nem csök­kent, ekkor lezárnak, ezt követően a TY2 ti­risztor kap gyújtójelet, amelyen az S fázis­feszültség nyitó irányú polaritással 60 villamos fok folyási szögnél tart, és ezzel egyidőben gyújtjuk a TY5 tirisztort is. Ekkor az áram a TY2, TY5 tirisztorokon és a 3—0 pontok által határolt féltekercsen keresztül folyik a nullába. A nyitó irányú áram tartóáramérték alá csök­kenésekor a TY2 és TY5 tirisztorok is lezárnak. Ekkor a TY3 tirisztor kap gyújtást, mivel a T fázisfeszültség ezen a tirisztoron van nyitó polaritással, és 60 villamos fok folyási szögnél tart, és ezzel egyidőben isimét a TY4 tirisztor­nak" adunk gyújtójelet. A TY3 és TY4 tiriszto­rok lezárása után ismét a TY1 tirisztor kap gyújtó jelet, de ezzel egyidőben most a TY5 tirisztort gyújtjuk. Ezt követően a TY2—TY4 tirisztorpár, majd a TY3—TY5 tirisztorpár kap gyújtójelet. A leírtak alapján egy teljes komr­binációs ciklus tirisztorpárjai a következők: TY1—TY4 TY2—TY5 TY3—TY4 TY1—TY5 TY2—TY4 TY3—TY5 Tehát a TY1, TY2 és TY3 tirisztorok a rajtuk nyitóirányú polaritással megjelenő feszültségek sorrendjében kapnak gyújtást, az előbb leírt módon, így egymást felváltva vezetnek, és min­denegyes váltásnál a TY4 és TY5- tirisztorok is a kapott gyújtójel hatására váltanak. Ez az gyújtáskombináció rendkívül egyszerű kapcso­lású V vezérléssel megoldható, de ennek ismer­tetésétől eltekintünk, mert nem tartozik a ta­lálmányhoz. A most leírt módon tehát elérhető, hogy a TR2 transzformátor kimenetén a háló­zati frekvenciánál másfélszer nagyobb frekven­ciájú, közel szinuszos váltakozóáramú jel jelen­jen meg. Olyan felhasználási helyen, ahol nem 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom