161006. lajstromszámú szabadalom • Berendezés szennyviziszap aerob kezeléséhez

MAGTAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGALATI TALÁLMÁNY Bejelentés napja: 1969. VI. 09. (VI—677) Közzététel napja: 1972. I. 12. Megjelent: 1973. XI. 30. 161006 Nemzetközi osztályozást C 02 c 5/04 Feltalálók: Benedek Pál oki. mérnök, 40%, Dr. Farkas Péter biológus, 20%, Mucsy György oki. mérnök, 20%, Oláh József oki. vegyészmérnök, 20%, Budapest Tulajdonos: V ízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet, Budapest Berendezés szennyvíziszap aerob kezeléséhez í A találmány szennyvíziszap aerob stabilizálására, ill. kezelésiére szolgáló berendezés, amelyben a házi, vagy — biológiai úton lebontható — szerves ipari szennyeződést tartalmazó szennyvíziszapot egymás mögé sorba kapcsolt reaktorokon vezetjük át, amely reaktorok 5 ülepítővel vannak ellátva, s ezen reaktorokon a szennyvíziszap áramlási irányára merőleges irányban mosóvizet — célszerűen a szennyvíztisztító főrendszerből vett, biológiailag tisztított szennyvizet — vezetünk át, mimellett a 10 sórbakapesolt reaktorokban a légbevitel — levegőztetés — céljára szolgáló berendezések — pl. függőleges tengelyű levegőztető rotorok — vannak alkalmazva. A vízigazdálkodásban ma már központi kér- 15 déaként jelentkezik a szennyvizek tisztítása. A tisztítás megkívánt fokát világszerte előírások szabályozzák, melyek kötelező betartása elsődleges fontosságú. A szennyvíz tisztítás során keletkező, s a 20 szennyvíztisztító főrendszerből eltávolított iszapféleségeket még tovább kell kezelni annak érdekében, hogy bűzterjesztés és rothadás nélkül vjztelenítnetők legyenek, majd pedig a víztelenített iszap mezőgazdasági vagy egyéb célra 25 — pl. feltöltésre — használható legyen, illetőleg azt el lehessen égetni. A szennyvíziszap kezelésének ezen folyamata — a stabilizálás — biológiai tisztítórend- 3

'Q szerben történik. Ez lőhet anaerob, azaz rothasztásos, vagy pedig aerob, azaz oxidációs rendszerű. A szennyvíziszap biológiai stabilizálására idáig elsősorban anaerob "rothasztást alkalmaztak, azonban az ilyen berendezés magas beruházási és üzemköltsége, valaniint üzemelésének kényes módja köztudott. Az iszaprothasastást többnyire csak mintegy 60.000 leé. nagyság-» rend felett alkalmazhatjuk rentábilisan, ugyanis ebben a nagyságrendben a rathasztás során képződő gáz már hasznosítható a rothasztó fűtésére: Kisebb kapacitású berendezéseknél az ún. teljesoxidációs eljárás alkalmazása terjedt el. Ezeknél a berendezésieknél a szennyvíz tartózkodási ideje a levegőztető műtárgyban — íeaktorban — olyan hosszú, hogy a szervesanyag, tehát a képződő iszap is jóformán teljes egészében oxidálódik, így a fölösiszap fentebb említett stabilizációs problémája nem lép fel. Ezek a teljesoxidációs berendezések azonban — épben a hosszú tartózkodási idők miatt —• igen nagy térfogatú műtárgyat igényelnek. Napi néhányszor 10 m3

tisztítókapacitás alatt — tehát viszonylag kis széateyvízhazamak tisztításához — készre szerelve is vásárolhatók. Ezek az ún. zsebtelepek. A találmány a főtisztttórendsiaarből származó szennyvíziszap aerob stabilizálására olyan ben rendezést javasol, amely az ismerteknél kisebb 161006