160999. lajstromszámú szabadalom • Duzzasztózsilip mozgógátját árvízre önműködően nyitó szerkezet

MAGVAS NÉPKÖZTÁRSASÁG OESZAGOS TALALMAN¥1 HIVATAfe ^P mB 9^ WB JP^L B^ ^Blk h ••• B LEÍRÁS SZOLGALATI TALÁLMÁNY Bejelentés napja: 1966. XI. 21. (TO—773) Közzététel napja: 1072. I. 28. Megjelent: 1974. I. 31. 160999 Nemzetközi osztályozás E 02 b 7/20 jjjk•r» :>.<,,, Feltaláló: Tóth Tibor csoportvezető főmérnök, Pécs Tulajdonos: Déldunántúli Vízügyi Igazgatóság Pécs Duzzasztózsiüp mozgógát ját árvízre önműködően nyitó szerkezet A találmány duzzasztózsilip mozgógátját árvízre önműködően nyitó szerkezetre vonatkozik. A nagyobb vízfolyásokon, folyókon épített duzzasztóművek a nagyobb hasznosítható vízhozam folytán nagyobb költséget igénylő beruházást is lehetővé tesznek, a duzzasztóművek mozgó berendezéseit: a táblákat, mozgó gátakat tehát villamos erővel gazdaságosan lehet működtetni. Kisebb, természetes vízfolyásokon azonban, ahol a hasznosítható vízhozam kicsiny, s a felhasználni kívánt vizet mezőgazdasági oélra hasznosítják, a nagyobb költséget igénylő beruházás már rendszerint nem gazdaságos. E kisvízfolyásoknak is van azonban igen hirtelen jelentkező nagy árvízi vízhozamuk, amely ha a duzzasztóművön át szabad lefolyást nem talál, megkerüli a műtárgyat, s eközben azt annyira alámoshatja, hogy ez a duzzasztómű teljes tönkremenetelét okozza. E duzzasztóművek tábláinak, gátszerkezetének nyitása rendesen kézi erővel szokott történni, de mivel a duzzasztómű sokszor messze van a víz hasznosítási helyétől (pl. halastótól), erre a oélra külön őrt kellene alkalmazni külön lakás építésével, ami mind a beruházási, mind a fenntartási költséget erősen megemeli. Az üzemelő tógazdaságok azonban főleg az utóbbi évtizedben általánosan jelentkező munkaerő-hiány folytán ilyen helyekre nem tudnak őröket alkalmazni, mivel ezek a helyek lakott helytől 2—3 kilométer 10 is 20 25 távolságban vannak, az emberek kultúrigényei pedig magasak, s állandóan emelkednek is. Ezen túlmenően, ha a hirtelen áradás időpontjában az őr valamely oknál fogva nincs a helyén, vagy tevékenységében akadályozva van, a duzzasztómű zárt helyzetben marad, és így árvíz elleni védelme nincsen biztonságosan megoldva. Minthogy ezeken a helyeken elektromos energia rendszerint nincsen, s ennek biztosítása ismét jelentős költségtöbblettel járna, régóta fél** merült a szükségessége olyan, árvíz esetén önműködően nyíló duzzasztóműnek, amely erre a műveletre külön energiát nem igényel, hanem magának a megnövekedett víznek az energiáját hasznosítja. Ez a feladat még nem volt megoldva. Az ismert önműködő gátszerkezetek erre a célra nem voltak alkalmasak. Régóta ismert szerkezetek a nyergesgátak és az önműködő szektorgátak. Ezeket záró helyzetükben a felvízi túlnyomás tartotta, nyitó helyzetbe akkor kerültek, ha belső terüket az alvízi nyomástérrel hozták külön művelettel kapcsolatba. Gyakorlati elterjedésüket nagyon gátolta az a körülmény, hogy üzemközben a mozgó gát alatti teret nyomás alatt kell tartani, erre a nyomásra kellő tömítésről kell gondos-30 kodni, s a rosszul megoldott vagy elkészített 160990