160963. lajstromszámú szabadalom • Eljárás üveg szívóssá tételére

160963 5 6 lületi nyomófeszültség és a belső húzófeszültség viszonya 2,5:1—3,5:1. előnyösen a találmány sze­rinti eljárásnál alkalmazott üveg belső húzófe­szültsége 300 kg/cm2 —460 kg/cm 2 , célszerűen pedig 350 kg/cm2 —460 kg/cm 2 . A találmány körébe tartozik az ismertetett kü­lönböző eljárási változatokkal előállított szívósí­tott, 2 mm vastagságú nátrium-mész-kvarc üveg is, melynek belső húzófeszültsége 420 kg/cm2 , a felületi nyomófeszültség és a belső húzófeszült­ség viszonya pedig 3:1. A végzett vizsgálatok során megállapítottuk, hogy a találmány szerint előállított, szívóssá tett 2 mm-es üveg csillag alakban reped ha valamely repülő tárggyal, így pl. kővel ütközik, ugyanak­kor apró szemcsékre törik, ha súlyosabb testtel, így pl. emberi fejjel ütközik, ilyen módon gya­korlatilag az ütközés esetén szakított sebek ke­letkezésének veszélyét kiküszöböljük. A találmány körébe tartozik végül az olyan ré­tegelt üveg is, mely legalább egy, a találmány szerinti eljárással szívósított üveglapot foglal magába. A találmány jobb megvilágítása érdekében a továbbiakban néhány kiviteli példát ismerte­tünk, melyekben a találmány szerinti szívóssá tett vékony üveglapok előállítását ismertetjük. Az ismertetésre kerülő kiviteli változatok ese­tében normál méretű, példaképpen 30X30 cm méretű szokványos összetételű nátrium-mész­-kvarc üveg szívóssá tételét végezzük, a megfe­lelően megválasztott olajban történő edzés segít­ségével. Az üveg kezdeti hőmérséklete előnyösen 600— 740 C° között van és arra a megállapításra jutot­tunk, hogy az üveg hajlítószilárdsága a kezdeti hőmérséklettől függ. Ugyancsak megállapítottuk, hogy előnyösen megőrizhető az üveg felületi tu­lajdonsága ha az eljárást a megadott hőmérsék­leti értékek felső határa közelében végezzük. A legelőnyösebb azonban a megadott hőmérsékleti határok középtartományában dolgozni és a vég­zett kísérletek legnagyobb részében az üveget 700 C°-ra hevítettük, majd azt a lehető legrövi­debb pályán a hűtőolajat tartalmazó fürdőbe juttatjuk. Az összes kiviteli példa esetében az alkalmazott olaj friss, tiszta olaj, melyet fűtünk és folyamatosan áramoltatunk a tartályon ke­resztül oly módon, hogy az olaj hőmérsékletét 150—240 C° közötti, előnyösen 200 C° hőmérsék­leten tartjuk. Megállapítottuk, hogy az olaj viszkozitása és szerkezete igen nagymértékben befolyásolja az üvegben kialakított feszültségeket. Minél na­gyobb az olaj viszkozitása, annál nagyobb mér­vő feszültségek ltéesíthetők az üvegben. Általá­ban a nagyobb viszkozitású olajak lobbanáspont­ja magasabb és a találmány céljaira alkalmazott olajokat a fentiek figyelembevételével viszkozi­tásuk és lobbanáspontjuk alapján határozzuk meg. Ez a két tényező befolyásolja az olaj első párlatának kezdeti forráspontját és így ezek a tényezők határozzák meg a választott olaj szer­kezetét. A találmány kialakítása során megállapítottuk hogy az üvegnél szükséges hajlító szilárdságot és belső húzófeszültséget, valamint a szükséges, a felületi nyomófeszültség és a belső húzófeszült­ség között fennálló viszonyt úgy hozhatjuk létre, hogy olyan olajat használunk edzési célokra, melynek viszkozitása 38 C°-on 300—1000 centi­stoke között van, lobbanáspontja pedig 220 és 310 C° között mozog. Előnyösnek bizonyult az üveg hevítése előtt a szélek előzetes kikészítése és az üvegen fényes szélek kialakítása, melyet úgy érünk el, hogy az üvegszalagot először karborundum szíjjal (sza­laggal), majd cérium-pirossal impregnált parafá­ból készült szalaggal munkáljuk meg. A vékony üveglapot, melynek szívóssá tételét végezzük, pofák segítségével függőleges olvasz­tókemencében függesztjük feí. A kemence kilé­pőnyílása az alsó részen van. Amikor az üveget 600—740 C°-ig terjedő kezdeti hőmérsékletre he­vítettük, a 150—240 C° hőmérsékleten tartott hű­tőolajat magábafoglaló tartályt az olvasztóke­mence kilépőnyílása közelébe mozgatjuk és a fel­függesztett forró üveget 30 cm/sec sebességgel az olajfürdőbe vezetjük. A bevezetés során először az üveg hirtelen lehűl, melynek során az olaj­ban füstképződés lép fel, majd ezt követően az üveg fokozatosan hül le az olaj hőmérsékletére és az üveglapban kialakulnak a kívánt feszültsé­gek, mialatt lehűl az olaj hőmérsékletére, ekkor az üveg az olaj fürdőből a mosási művelet végre­hajtásához eltávolítható. A leíráshoz csatolt táblázat számos feszültségi adatot tartalmaz az üveglapnak a megfelelő olaj­ban történt edzésével kapcsolatban. A tábláza­ton ismertetett valamennyi példa esetében az üvegtábla nagysága 30X30 cm és az üvegtáblát, amikor a táblázatban megadott kezdeti hőmér­sékletre hevítettük, azt 30 cm/sec sebességgel ve­zettük a friss olajat tartalmazó tartályba, mely­ben az olajat az ugyancsak a táblázatban meg­adott hőmérsékleten tartottuk. Az üveg vastagságát, az üveg kezdeti hőmér­sékletét és az olaj hőmérsékletét a megadott ha­tárértékek között változtatjuk. A választott olaj is három különböző minőségű olaj, az egyes pél­dák esetében alkalmazott olaj minőségét is fel­tüntetjük a táblázaton. Az első olaj a Mobil Oil Company „Cylrex 200 M" jelű gyártmánya egy nehéz olaj, melynek lobbanáspontja 305 C° visz­kozitása pedig 38 C°-on 974 centistoke. A követ­kező olaj ugyancsak a Mobil Oil Company gyárt­mánya a „Cylrex PM" jelzésű olaj, mely köny­nyebb minőségű, lobbanáspontja 275 C°, visz­kozitása pedig 38 C°-on 640 centistoké. Végül a kiviteli példák során alkalmazott harmadik faj­ta olaj a Mobil Oil Company „Vacuoline AA" jel­zésű készítménye, mely egy még könnyebb mi­nőségű olaj, melynek lobbanáspontja 225 C°, viszkozitása pedig 38 C°-on 310 és 342 centistoke között van. A hajlítószilárdság, a belső húzófeszültség va­lamint a felületi nyomófeszültség és a belső hú-10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom