160958. lajstromszámú szabadalom • Eljárás 1,2,5-tiadiazol-származékok előállítására

MAGYAR SZABADALMI 160958 NÉPKÖZTÁRSASÁG LEÍRÁS ,^:

L% Nemzetközi osztályozás: &S» Bejelentés napja: 1970. III. 05. (OE—146) C 07 d 91/68 ^^^ Ausztriai elsőbbsége: 1969. III. 19. (A 2675/69) ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL Közzétel napja: 1972. I. 28. Megjelent: 1973. XII. 31. l áj; :'.t..',:

0 * Feltalálók: Dr. Vorreither Hans-Klaus, Dr. Obendorf Werner vegyészek, Linz/Donau Tulajdonos: AG, Linz, Ausztria österreichische Stickstoffwerke Eljárás 1,2,5-tiadiazol-származékok előállítására A találmány új, előnyös eljárás az (I) általános képletű 1,2,5-tiadiazol-származékok — e képletben R rövidszénláncú alkilgyököt vagy alkoxialkilgyököt képvisel — előállítására. E vegyületek fontos kiindulóanyagok a gyógyászati 5 szempontból értékes további tiadiazol-származékok, pl. szulfonamidok előállítására; az ilyen értékes tiadiazol-származékok előállítási módjait pl. a 233 004 és 240 853 sz. osztrák szabadalmi leírások ismertetik. 10 Ismeretes, hogy az 1,2,5-tiadiazol származékai nem csak a benzotiadiazol oxidatív úton vagy a diketotiapurinok hidrolitikus úton történő lebontása útján állíthatók elő, hanem a tiadiazol-gyű- 15 rű totálszintézis útján is felépíthető, ha az N— —C—C—N csoportot tartalmazó vegyületeket, dikéndikloriddal vagy kéndikloriddal reagáltatjuk (vö. Weinstock és mtsai, J. Org. Chem. 32, 2823, 1967). Ilyen, a fenti csoportot tartalmazó 20 anyagokként egyebek között pl. alfa-diaminok, aminonitrilek, 1-ciano-formamidek és alkilcianoformimidátok alkalmazhatók; diaminokból való kiindulás esetén az 1,2,5-tiadiazol ill. ennek 3--metil-származéka 50—70%-os termelési hányad- 25 dal, 1-ciano-formamidból való kiindulás esetén pedig a 3-klór-4-hidroxi-tiadiazol 88%-os termelési hányaddal nyerhető, míg alkilcianoformimidátokból történő kiindulás esetére leírták ugyan a 3-klór-4-alkoxi-tiadiazolok előállítását, a ter- 30 melési hányadokra vonatkozólag azonban nincsenek közlések. Ennek az eljárásnak az a hátránya, hogy a kiindulóanyagként alkalmazásra kerülő kénkloridok kezelése kellemetlen és nehézkes. Emellett e kénkloridokat a nitrogéntartalmú komponenshez viszonyítva nagy feleslegben, 1:3—1:4 mólarányban kell alkalmazni és a kénkloridok nem nyerhetők vissza, ami az eljárás költségességét lényegesen növeli. Meglepő módon azt találtuk, hogy a 3-klór-4--alkoxi-l,2,5-tiadiazolok gyűrűzárás útján történő szintézise lehetséges anélkül is, hogy erre a célra kénkloridokat kelljen kiindulási anyagként alkalmazni és hogy a kéntartalmú komponens nagy feleslegben való felhasználására lenne szükség. Kitűnt ugyanis, hogy a 3-klór-4-alkoxi-1,2,5-tiadiazolok meghatározott körülmények között igen jó termelési hányadokkal állíthatók elő cián-N-klórformimidioalkilészterek kénnel való reagáltatása útján. Ez a felismerés igen meglepő, mert e reakció során a kondenzációval egyidejűleg a klóratomnak a nitrogénatomról a ciáncsoport szénatomjára kell átvándorolnia. A találmány tárgya tehát oly eljárás az (I) általános képletű 1,2,5-tiadiazol-származékok előállítására, amelyet az jellemez, hogy a (II) általá-160958