160956. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés kompressziós hűtőgépek teljesítményének szabályozására

160956 8 amely jelen esetben a 13 szelepkombináció — előnye jobban kitűnik akkor, amikor a hőfok a névleges érték-tartomány elhagyása után kény­szerül normális folyamatát elhagyni és ellenke­ző irányt vesz fel. 5 A névleges érték elérésekor a folyamatosan működő 12 fojtószelep nyitott állásban marad és a beállítható fojtószeleppel kombinált 13 mág­nesszelep ismét nyit. Ha a hűtőberendezés hűtő­szükséglete egyenletes, ill. zavarok nem lépnek 10 fel, akkor a hőmérséklet névleges értéktartomá­nyán belül hosszabb időn keresztül megmarad­hat. Ha a hőfok névleges értékétől negatív irány­ban változik (— Á{) akkor a szabályozás folya- 15 mata a folyamatosan működő 12 fojtószelep és 14 szelepkombináció segítségével hasonló módon zajlik le, mindössze azzal a különbséggel, hogy mindkét szabályozószelep a fentebb elmondot­takhoz képest fordított értelemben működik. 20 A 2. ábrán bemutatott jellegábra egy olyan mélyhűtőberendezést mutat be, igen alacsony el­gőzölögtetési nyomáshoz (példának okáért kb. 0,10 kp/cm2 absz. értékben) amelyben 1 kétfoko- 25 zatú sűrítő van elhelyezve 8 közbenső hűtővel és egy folyamatosan működő kettős 12 fojtószelep­pel, amelynek segítségével a bypasson átáram­ló gázok és az elgőzölgő hűtőfolyadék ellenkező értelemben vannak szabályozva. A t hőmérsék- 30 let szabályozására a berendezés nyomóoldaláról vannak a hűtőfolyadék gőzei a 9 vezetéken ke­resztül leágaztatva. Ezek a hűtőfolyadék-gőzök a 10 szabályozóberendezésen belül expandálnak és a 11 vezetéken keresztül a berendezés szívóolda- 35 Iára jutnak, amely a jelen esetben a 6 elgőzölög­tető előtt van elhelyezve. Ugyanezen cél érdekében és a sűrítőberende­zés villamos-teljesítmény-felvételének korlátozá­sára a 4 folyadékvezetéken keresztül az 5 expan- 40 ziós-szelephez jutó hűtőfolyadék nyomása a ket­tős 12 fojtószelep valamelyikében lecsökken. A berendezés most említett részein kívül az elgőzö­lögtetőben levő villamos 15 fűtőberendezés is résztvesz a szabályozásban. A hőmérsékletválto- 45 zás lefolyását egy szabályozási cikluson belül az idő függvényében jelen esetben is az ábra jobb oldalán szemléltetjük. Az itt alkalmazott szabályozási eljárás szerint egyenlítjük ki a kisebb eltéréseket, így a +AÍI 50 és —AM által a hőmérséklet névleges értékét jelz eltéréseket, a 16 hőmérséklet-szabályozó paran­csa szerint, csupán a gyors szabályozószerven, a 12 szelepkombináción és 15 fűtőtesten keresztül. E szabályozási folyamat mellett a folyamatosan 55 működő kettős fojtószelep nyitási keresztmetsze­te változatlan marad. Ha a névleges értéktől nagyobb eltérések mur tatkoznak — ezeket az eltéréseket a An és —A?2 jelekkel jelöltük meg — a névleges érték beállí- 60 tásának a változása, vagy egyéb zavaró behatá­sok következtében, akkpr mindkét, gyorsan mű* ködő 13 és 15 szabályozószerv mellett a folyama­tosan működő kettős 12 fojtószelep is parancsot kap a 16 hőmérséklet-szabályozótól meglevő 65 helyisetének megváltoztatására. Ezáltal a szabá­lyozóiéi névleges értékének eléréséhez „sima" át­menetet kapunk, és egy viszonylag egyenletes hűtőteljesítmény szükségletnél az előbb elmon­dottak szerint folyik le az alapteljesítmény sza­bályozása a folyamatosan működő 12 fojtószelep segítségével; a finomszabályozás azonban kizá­rólag a két gyorsműködésű 13 és 15, szabályozó^ szerven keresztül megy végbe. Ha a t szabályozandó hőmérséklet névleges értékéből indulunk ki, akkor — negatív irányú szabályozási eltérés (—An ) esetén -^- az elgőzölög­tetpnél levő 15 villamos fűtőtest a 16 hőmérsék­let-szabályozó parancsára bekapcsol. A beveze­tett hőmennyiség, amely a szabályozási szakasz­nak megfelelően van meghatározva a %M időben a t hőmérséklet ellenkező irányú változását idé­zi elő. Ezáltal a r#-nél a névleges értékét ismét elérjük. Mivel pedig a t + AÍ2 <± < t —A<2 hő­mérséklet-feszültségen belül a folyamatosan mű­ködő fojtószelep nem avatkozik bele a szabályo­zási folyamatba' és ezzel a szabályozásban részt­vevő és a hűtött hűtőrendszerben hűtőfolyadék pusztán esetlegesen vagy legalábbis nem telje­sen határozható meg a berendezésen belül a mindenkori teljesítményszükségletnek megfele­lően, és így ugyanazon szabályozási folyamat tetszés szerint gyakran ismételhető. Ha a TR idő­pontban valamilyen zavarójel ugrik be, ami ab­ban nyilvánul meg, hogy a t névleges érték eltű­nik és a hőmérséklet az alsó határt jelölő — An névleges érték határa alá esik, akkor a fűtési rendszer bekapcsol és a folyamatosan működő kettős 12 fojtószelep a gázoldali nyílás-kereszt­metszetet nyitni kezdi és ugyanekkor a folya­dékoldalit zárja. Ezáltal pedig a megkívánt hő­mérsékletváltozás bekövetkezik. Ha a névleges érték a —Aí2-t eléri, a 12 szelep nyitott állapotá­ban marad, a 15 fűtőberendezés azonban mind­addig bekapcsolt állapotban lesz, amíg a rend­szer a —A ti névleges hőfokértéket el nem éri. Ha pedig a t hőmérséklet pozitív irányban mutat eltérést (+Au és +A/2) akkor a 15 fűtés helyett a 13 szelepkombináció lép üzembe és a kettős fojtószelep nyitási keresztmetszetei ellen­kező értelemben változnak meg. Szabadalmi igénypontok 1. Eljárás, lényegében elgőzölögtetőből, sűrí­tőből, páralecsanóból. és expanziós szelénből ál­ló egy vagy többfokozatú kompressziós hűtőgé­pek teljesítményének szabályozására, melynek teljesítményét egv közbeiktatott vezetékben (by­pass) •— a nyomó- és szívóoldal között elrende­zett, folyamatosan és viszonylag lomhán műkö­dő szabályozószerv útján szabályozzuk, különö­sen hűtő és kísérleti klímakamrák részére, azzal jellemezve, hogy egy folvamatasan és viszonylag lomhán működő szabályozószerv (12) és két gyorsan működő szabályozószerv (13, 14, 15) kombinációját alkalmazzuk, melyek működése kvalitatíve a folyamatosan és viszonylag lomhán 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom