160939. lajstromszámú szabadalom • Kapcsolási elrendezés katódsugárcsöves berendezés katódsugárcsöve asztigmatizmusának csökkentésére

SZABADALMI 160939 MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG LEÍRÁS SZOLGALATI TALÁLMÁNY jÉltlÉk Nemzetközi osztályozás: ,^<^BSk, G 01 r 13/26 181 Bejelentés napja: 1969. III. 14. (MA—1959) *yqf Közzététel napja: 1972. I. 28. • «* ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL Megjelent: 1973. XII. 31. Feltalálók: Súlyán János tudományos munkatárs, Rehó János tudományos munkatárs, Szőnyi László tudományos munkatárs, Budapest. Tulajdonos: MTA Központi Fizikai Kutató Intézete, Budapest Kapcsolási elrendezés katódsugárcsöves berendezés katódsugárcsöve asztigmatizmusának csökkentésére Nagyobb digitális berendezésekben a lejátszódó folyamatok követésére, a kezelés a mérés beállításának megkönnyítése és a mérési eredmény gyors kiértékelésére gyakran használnak úgynevezett megjelenítő egységet. Ez az egység a digitális mennyiségeket a mennyiségeknek megfelelő koordinátarendszerben pontok formájában katódsugárcsőernyőn jeleníti meg. (Pl.: Sokcsatornás analizátorok). A katódsugárcső ábrájának szépsége az ilyen berendezésekben nemcsak esztétikai, üzleti, hanem — pl. ha a mérési eredmény elraktározása a katódsugárcső ábrájának fotózásával történik — műszaki szempontból is fontos. Az ilyen berendezések diagnosztikai felhasználása esetén az adatrögzítés ezen módja különösen elterjedt. Ebben az esetben követelmény, hogy a pontok az ernyő egész felületén egyformán fókuszálhatók, egymástól jól elkülönültek, méretben alakban egymással megegyezők legyenek. A technika fejlődésének iránya az, hogy míg a digitális berendezések áramkörei, egyes egységei egyre kisebb méretűek lesznek, addig a megjelenítő egység ernyője — részint a nagyobb számú ábrázolandó digitális mennyiség, részint a jobb áttekinthetőség miatt — egyre nagyobb lesz. Ábrázolási célokra félrevezetős digitális technikában elsősorban olyan katódsugárcsöveket 10 15 20 25 30 használnak szívesen, ami jól illeszkedik az ilyen áramkörökhöz. Sajnos a nagyobb eltérítési érzékenységű csövek az ernyő szélén a sík ernyőfelület miatt nem fókuszolhatok jól; ill. fókuszálási adataik különböznek az enyő közéspő részére vonatkozó fókuszálási elektróda-feszültségektől. Általában az ernyő felülete vízszintes irányban van jobban kihasználva ezért ez a jelenség elsősorban az ernyő bal és jobb szélén zavaró. A találmány tárgya egy olyan áramköri elrendezés, melynek segítségével kompenzálható a katódsugárcső előbbi hátrányos tulajdonsága, és így az ernyő nagyobb felülete használható'ki ábrázolásra. Ezt olyan áramköri elrendezéssel érjük el, ahol a katódsugárcső vízszintes eltérítő erősítőjére kapcsolódó ún. helyzetdiszkriminátorokon keresztül magának az eltérített katódsugárnak a helyzete vezérli azoknak a korrigáló impulzusoknak a generálását, melyek nagysága az eltéréssel arányos, és amelyek a katódsugarat felvillantó impulzussal egyidejűleg hatnak a cső fókuszálási —, asztigmatizmust állító —, és anódfeszültségre. A megoldás tehát abban új, hogy — egyrészt katódsugár helyzetétől függő korrekciót alkalmaz, másrészt az anódfeszültséget korrigáló impulzusokat-, azaz eltérítési érzékenységkorrekciót is használ: Ez utóbbi azért lényeges, mert ez teszi lehetővé a többi elektródára menő korrek-160939