160928. lajstromszámú szabadalom • Eljárás fényérzékeny vegyületek előállítására
160928 55 56 dalomban leírt módon polirönijfoszfonsavval bevonjuk. A bevont alumínium-felületre az alábbi négy oldat valamelyikét visszük fel és a bevonatot megszárítjuk: (a) <b) <c) (d) súlyirész súlyrész Kevert kondenzátuim (lásd alább) 1,1 Diazo-kondenzátum a 3,406.100. sz. USA szabadalom 1. példájának alapján, mely diazo-csoportonként 2,8 molekula foszforsavat tartalmaz 0,6 1,1 1,1 1,1 p-toluol szulfonsav H2 0 1. gyanta 2. gyanta 3. gyanta 4. gyanta 5. gyanta 0y 2 3,0 0^6 0,2, 0,6 0,2 0,6 0,2 - 3,0 — — - - 0,1 -- - 0,1 -3,0 Oldószer (összetétele: 1O0 liQO 100 100 8 térfogatrész etilénglikol monoetiléter és 2 térfogatrész butilacetát) A kevert kondenzátum előállítása a következőképipen történik: 32,3 súlyrész 3-metoxi-difenilamin-4-diazónium szulfátot (1. táblázat, 2. sz. diazo-ivegyület, szulfát) feloldunk 170 súlyrész 85%-os foszforsavban. Az oldathoz 25,8 súlyrész 4,4'-bisz-metoxinmetil-difenilétert (1. táblázat, 15. sz. Bikomponens) adunk cseppenként és az oldatot 5 óra hosszat 40 °C-on tartva kondenzáljuk. A kondenzátumot 250 térfogatrész vízzel felhígítjuk, hozzáadunk 220 térfogatrész 18%-os sósavat és ezzel a kondenzátumot kloridja formájában lecsapjuk. A csapadékot vízben újra feloldjuk és hozzáadjuk a mezitilénszulfonsav nátriumsóját, ekkor a diazo^csoportot tartalmazó gyanta kiválik a víaben rosszul oldódó mezitilénszulfonsavas sója formájában. A termék súlya 53 súlyrész. (C 67,2%, N 6,3%, S 4,6%; az atomok aránya: 37,3 :3 :O,06.) A kondenzációs termék homológ-polimer szerkezetű. A kevert kondenzátum előállítása gyakorlatilag ugyanilyen módon történik (a kondenzálást és a kondenzátuim feldolgozását a következőkben ismertetjük). A kondenzátumhoz 10 IS 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 l-fenil-3-metil-5-(pirazolont adunk és így azoszínezéket álMtunk elő, melynek pontosan meghatározott átlagos molekulasúlya van. A színezéket ezután frakcionáljuk és az egyes frakciók átlagos molekulasúlyát meghatározzuk. A kevert kondenzátuim előállítása: összekeverjük a következő anyagokat: 3-metoxi-dMenilamiii-4-diazónium-szulf át 82,3 súlyrész 86%-os foszforsav 1170 súlyrész 4,4-bisz-ímetoximetál-difeníléter (98—99%-os) 26,8 súlyrész A bemért anyagokat 40 °C-on 4,5 óra hosszat kondenzáljuk. A kondenzátum elválasztása 18%ros sósavval történik. A kondenzátumot újra oldjuk és sósavval újra lecsapjuk. A kondenzátuim végső formája: mezitilén-szulfonsavval képezett sója. A kitermelés 55,0 súlyrész. összetétel: C 67,2%, N 6,4%, S 4,5%, P 0,2%, Cl 0,23%. —CCH3 4,9%; az atomok aránya: C :N :S : : OCH3 <= 36,7 :3 : 0,i95 :1,04. 10 súlyrész kondenzátumot feloldunk etilénglikol-monoetiléterben és hozzáadunk ammóniát és fenilmetil-pirazolont. A keletkező színezék 9,2,3 súlyrész. A színezék átlagos molekulasúlyának meghatározására a színezéket kloroformban feloldjuk és meghatározzuk ozmometrikus módszerrel a gőznyomását. A molekulasúly 3,180-jiak adódik. Frakcionálás céljaiból a színezék kloroformos oldatát alumíniumfóliára visszük fel és megszárítjuk. A szinezékréteget változó összetételű oldószer keverékkel extraháljuk. A keverék egy jó oldószerből, kloroformból, és egy a terméket nem oldó folyadékból, metanolból áll. A leoldást először a terméket rosszul oldó keverékkel kezdjük, majd a kloroform mennyiségét növelve folytatjuk. Az így előállított egyes frakciók jellemzőit és átlagos molekulasúlyát a következő táblázatban Ismertetjük. ö N KloroMetanol Frakció N Átlag moö N form (ml) súly % lekula2« (ml) (mg) súly 1. 150,0 3,2 , 1 1 2 60,0 90,0 13,9 — —' 3 67,5 82,5 65,8 11,8 1,115 4 75,0 75,0 89,6 11,8 1,451 5 82,<5 67,5 91,2 11,5 1,828 6 90,0 60,0 152,6 11,3 2,530 7 97,5 52,5 247,3 10,8 4,012 8 105,0 45,0 429,4 10,6 6,165 9 112,5 37,5 156,6 10,3 6,674
