160919. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés aluminiumból és/vagy aluminiumötvözetből készűlt, élelmiszer és ital tárolására is alkalmas edények - különösen söröshordók - belső felületének a lakk tapadását növelő kezelésére
160919 5 6 nül érintkező berendezésrészek vázlatos rajza, a 2a. ábra a 2. ábrán bemutatott berendezésrész A—A vonal menti metszete. Az 1. ábrából kiindulva, az 1 elektrolittartályt a 2 csap közbeiktatásával 3 műanyagcső köti össze a 4 munkadarabba behelyezett 5 csőelektródával, éspedig úgy, hogy ezen 3 műanyagcső a csőelektróda teljes belső hosszában végignyúlik. Az 5 csőelektróda a 4 munkadarab nyílásába illesztett 6 szigetelőbetétbe van behelyezve. A 4 munkadarab az elektromos kontaktus biztosító és egyben a munkadarabot rögzítő 7 talpelektródán áll, amely viszont a 8 felfogótálcában van elhelyezve. A 9 szivattyú a 8 felfogótálcából kiinduló 10 csővezetékbe van iktatva, s tőle 11 cső veket az 1 elektrolit-tartályba, amelyben 12 fűtő-, illetve hűtő csőkígyó helyezkedik el. A berendezés az elektromos energiát a 13 transzformátorról kapja. Az áramviszonyok ellenőrzésére a 14 voltmérő és a 15 ampermérő szolgál. A 2. ábrán jobban lehet látni a munkadarabbal közvetlenül érintkező berendezésrészeket, így például megfigyelhető az is, hogy az 5 csőelektródát tartó 6 szigetelőbetétben — a 2a. ábrán látható — 16 hosszanti nyílások vannak. A berendezés működése a következő: A 4 munkadarabot — előkészítve — a 7 talpelektródára helyezzük, melynek kiképzése olyan, hogy geometriailag követi a 4 munkadarab palástjának felfekvő részét, s így nemcsak a megfelelő elektromos kontaktust biztosítja, hanem egyben gondoskodik a 4 munkadarab kellő stabilitásáról is. Ezután behelyezzük a 4 munkadarab nyakrészébe a 6 szigetelőbetétet, majd ebbe bevezetjük az 5 csőelektródát. Ekkor a 2 csap megnyitásával feltöltjük a munkadarabot elektrolittal. A 6 szigetelőbetét nemcsak elszigeteli az 5 csőelektródát az anódként kapcsolt 4 munkadarabtól, hanem biztosítja annak merülési mélységét. Ezután bekapcsoljuk az áramot, Az elektrolit közben áramlik tovább és a 6 szigetelőbetét 16 nyílásain át kifolyva, a 8 tálcán gyűlik össze, ahonnan a 9 szivattyú a 10 és 11 csövön át visszajuttatja az 1 elektrolit-tartályba. Itt az elektrolit hőmérsékletet fűtéssel vagy hűtéssel stabilizáljuk, amihez a 12 csőkígyó nyújt lehetőséget. Az eljárást egy példa keretében írjuk le: A kezelendő munkadarab alumínium söröshordó. Elektrolit: 50 g/l H2 S0 4 Feszültség: 30 V Katód anyaga: 99,5% tisztaságú alumínium Anód-katód felületarány: 20 : 1 Áramsűrűség: induláskor 5—7 A/dm2 2 perc után 0,8—1,2 A/dm2 10 oerc után 0,5—07 A/dm2 Kezelési idő: 10 perc Elért réteg vastagsága: 0,8—1,2 fi között Az elektrolit hőmérsékletét az oldat cirkuláltatásával. stabilizáltuk. Tekintettel arra, hogy az eljárásnál 30 V váltakozó feszültséggel dolgoztunk, 'valamint hogy az összes érinthető fémrészek védő nulla-potenciálon vannak, a berendezésnél nem áll fenn balesetveszély. Jóllehet a példában alumínium söröshordók 5 kezelését írtuk le és a berendezés is lényegében erre a célra készített kiviteli alak kapcsán került ismertetésre, természetesen a találmány nincs erre az esetre korlátozva, hanem azt számos más munkadarab kezelésénél is ugyanolyan 10 jó eredménnyel használni lehet, a berendezés esetleges kis módosításával, anélkül, hogy az igénypontok oltalmi körét átlépnénk. Ugyancsak nincsenek megkötve azok a berendezési részletek, melyek az igénypontokban nincsenek köze-15 lebbről meghatározva, mivel azoknak megválasztása az adott körülményektől, a szerkesztő elhatározásától függenek és nem érintik a találmány lényegét. Mindebből következik, hogy a berendezés is 20 számos változatban készíthető el, az igénypontok körén belül. Szabadalmi igénypontok: 25 1. Eljárás alumíniumból és/vagy alumíniumötvözetből készült, élelmiszer és ital tárolására is alkalmas edények — különösen söröshordók — belső felületének a lakk tapadását növelő keze-30 lésére, azzal jellemezve, hogy az — önmagában ismert módon — oxidmentesített edényszerű munkadarabot feltöltjük — célszerűen 10—80 g/l töménységű — kénsav elektrolittal, 'amelynek hőmérséklete 10—40 C°, majd anódként 35 kapcsoljuk, ezután belehelyezzük a munkadarabtól elszigetelt, katódként kapcsolt csőelektródát, melynek' anyaga alumínium vagy alumínium ötvözet, ezt követően 20—42 V-os váltakozóárammal megkezdjük az oxidációt 4—8 A/ 40 dm2 felületi áramsűrűség mellett, végül legalább 5 perces műveletidő után az áramot lekapcsolva, az elektrolitot eltávolítjuk, a katód-eletródát kiemeljük és a munkadarabot — önmagában ismert módon — vizes öblítésnek, majd szárítás-45 nak vetjük alá. 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganatosítá'si módja, azzal jellemezve, hogy az elektróda azaz katód, valamint a munkadarab, azaz anód felületének egymáshoz való arányát 1 : 10 és 50 1 : 50 érték közötti választjuk meg. 3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy az áramsűrűségértéket a kezdeti 4—8 A/dm2 értékről az oxidáció során — célszerűen exponeh-55 ciálisan — csökkentjük a nulla-érték felé. 4. Berendezés az 1—3. igénypontok bármelyike szerinti eljárás foganatosításához, azzal jellemezve, hogy egy — önmagában ismert — válta-60 kozóáramú villamos áramkörhöz a munkadarab (4) anódként, míg a munkadarabban elhelyezett csőelektróda (5) katódként van kapcsolva, a munkadarab (4) annak alakjához igazodó formájú, s az elektromos kontaktust biztosító rögzítő 65 talpra (4) van állítva, a csőelektróda (5) a mun-3
