160910. lajstromszámú szabadalom • Sarokkötés rúdalakú műanyag üreges idomokból készült keretek előállításához

MAGYAR fiißpftö2TABSASÄer: ORSZÁGOS TALÄLMÄNlri HIVATAL SZABADALMI Bejelentés napja; 1971. I. 08. (HA—308) Közzététel napja: 1972. I. 28. Megjelent: 1973. XII. 31. 160910 Nemzetközi osztályozás: B 29 d 23/03; E 06 b 1/26 ",

'5i* i;...*n'i Jj Haller Ernst, mérnök, Attnang-Puchheim, Ausztria Sarokkötés rúdalakú műanyag üreges idomokból készült keretek előállításához A találmány tárgya, sarokkötés' rúdalakú műanyag idomdarabokból keretek előállításához. Ezek az idomdarabok lényegében négyszög ill. hatszög-keresztmetSzetűek lehetnek és ablakok, bútor-részek vagy hasonlók gyártásához alkal- 5. mázhatok. A keretek készítéséhez felhasznált idomdarabok a sarkok kiképzésére szánt helyeken kivágással vannak elkészítve. Műanyag üreges idomokból álló kereteknél a 10 sarokkötés létesítéséhez ezideig az egyes keretrészeket sarokillesztésre vágták, az egyes darabokat összehegesztették vagy ragasztás .alkalmazásával az összefüggő keretrészt a keret belső oldaláról kiindulva az azon levő belső idomtól, a 15 külső fal belső felületéig sarokillesztéssel vágták ki és a keretet az egyes részek összeillesztésével állították elő. Mindezek az ismert sarokvágással előállított üreges idomokból készült keretek közös hátra- 20 nya, hogy amennyiben nincsenek összehegesztve és ez nem minden esetben lehetséges, a ragasztási felületeken, a műanyagoknál a súlycsökkentést célzó szokványos kialakítás következtében, az illeszkedési felület igen kicsi és így ezek a kére- 25 tek külön merevítés nélkül az egyes sarkokban csak kismértékben tudnak ellenállni. Ezen túlmenően az összes sarokillesztéssel előállított és ezt követően ragasztással ellátott valamennyi sarokkialakítás közös hátránya, hogy a keret ter- 30 helése esetén, amennyiben a keretre ható erőket nem tudjuk egyenletesen elosztani, és az erőbehatás kívülről történik, úgy a sarokillesztéssel kiképzett sarkok nyomóhatásnak vannak kitéve és ennek során a ragasztási felületek az ezen túlmenően jelentkező ékhatás következtében nyíróhatásnak is ki vannak téve. Szokványos anyagokból készített keretek összeillesztésénél, így pl. fa felhasználása esetén, amennyiben egy különösen stabil összekötésre van szükség, így pl. fiókos szekrényeknél vagy ablakkereteknél, a keretrészeket nem sarokvágással állítják elő, hanem fogakat alkalmaznak, hogy ily módon a sarokkötéseknél jelentkező nem egyenlő nyomóigénybevétel következtében fellépő nyíróerőket kiegyenlítsék. Olyan műanyag üreges idomokból álló, ragasztással készített kereteknél, melyeknél ugyancsak fokozott nyomóigénybevételre kell számítani, az előbb említett fogak alkalmazásával történő öszszekapcsolást ugyancsak alkalmazni szokták, azonban az üreges idomdarabokat eltérőén a szilárd anyagoktól, nem lehet közvetlenül fogakkal kiképezni. Ennek megfelelően különálló, fogakkal kiképzett darabokat csúsztatnak be az idomdarabok üreges terébe (lásd 255 056 számú osztrák szabadalmi leírást), ami megközelítően az ismert „takart fogazás" mintájára történik. A sarokmerevítésnek ez a módja igen költséges 160 910