160894. lajstromszámú szabadalom • Elemi szálakból kialakított szárakból álló hőelem

160894 keztében annyira megjavul a szárak mechani­kai igénybevétellel szembeni ellenállása, hogy egyes célokra rénium nélkül is teljesen meg­felelő szilárdság- érhető el, ami az előállítási költségeket csökkenti. A szigetelő oxidzománc- 5 cal bevont szárak hővezetőiképessége a sodrott megoldás esetén jelentősen kisebb, mint ha­sonló keresztmetszetű és hosszúságú egyszerű száraké, ami által a hőtérbe történő kis mély­ségű bemerítés esetén a hőelvezetésből szár- 10 mázó hiba jelentősen csökken. Ezek mellett az előnyök mellett az így elkészített hőelemek egy­úttal párhuzamosan kapcsolt hőelem telepnek is tekinthetők, amely kiegyenlíti azt a kis termo­feszültség szórást is, amit a szárak anyagának 15 összetételszórása okoz. Ennek fontosságát nem tudjuk eléggé hangsúlyozni. Ugyanis találmá­nyunk szerinti hőelemeknél 600 °C felett W-Re hőelemeknél a hőmérsékletértékek szórását si­került + l%-ról ±0,5% értékre csökken- 20 teni és ezzel a PtRh-Pt hőelemek szórását — jóval olcsóbb anyaggal — elérni. Megemlítjük, hogy merevítés céljából alkal­maztak már három vagy több szárú hőelemet. A találmány szerinti hőelemnek ezzel szemben 25 csupán két szára van, ezek több elemi szálból állnak, ily módon azonban nem merevítő hatást, hanem éppen ellenkezőleg hajlékonyságot érünk el. Ugyanakkor viszont lényegesen hosszabb szá- a0 rak is alkalmazhatók, mint akár a merevítés nélküli egyszerű kétszáras, de egyetlen huzalból álló szárú, akár pedig a hasonlóan csupán elemi huzalokból álló, de három vagy több szárból álló hőelemeknél. 35 Ugyancsak megemlítjük, hogy a védőbevonat önmagában ismeretes ugyan (pl. a 156.02,2 szá­mú magyar szabadalmi leírásból), de ott csupán a melegmérőpontot takarta ilyen bevonat, míg találmányunk értelmében olyan hőelem készí- 40 tendő, ahol a hőelem szárainak legalább 20%­nyi hosszát, vagy akár az egész szárát is ilyen védőbevonat borítja. Találmányunk szerinti hőelemhuzal egvébként folyamatos üzemben oly módon is előállítható, g hogy az elemi fonalak összesodrását, ill. spira­lizálását közvetlenül azok bevonása követi. 50 55 A találmány szerinti hőelemhuzal (amely be­vonat nélkül kb. 250—500 p vastag), ill. hő­elem — különböző felhasználási területein — alkalmas tok nélküli alkalmazásra is, bár cél­szerűbb hőérzékélő berendezésekbe tokkal együtt beépíteni. Hyen szokásos hőérzékélő berende­zések, amelyekben a találmány szerinti hőelem­huzal, ill. hőelem alkalmazásra kerülhet, álta­lában a merülőszondák, hőelemszerelvények, de arra is alkalmas kiváló hő- és korrózióállósága miatt a találmány szerinti hőelem, hogy kemen­cefal téglába,ágyazzuk be, és a téglák a kémen­oefalba beépítve állandó hőfokregisztrálására alkalmasak. A találmány szerinti megoldás tehát igen alkalmas tartós mérések megoldására, amikor a hidegpontot messze ki kell vinni a mérőponttól. 65 A találmányunk szerinti hőelemet, ill. annak alkalmazását, példaképpen az 1—.3. ábrák sze­rinti kiviteleken szemléltetjük, amelyektől azon­ban eltérő kiviteli alak is lehetséges a talál­mány szerint. Az 1. ábrán hőszonda látható, amelyen 1 la­pított kvarccsövet, 2 az abban elhelyezett talál­mány szerinti W—WRe (25%-os) termoelem­huzalt, 3 a hőelemhuzal melegpontját, 4 annak hidegpontját, 5 az elektromos érintkezőket, 8 vízüveg alumíniumoxid kitöltőmasszát, 7 pedig azbeszt-csövet jelöl. Az ábrából látható, ,hogy a hőszonda érzé­kelő része meglehetősen hosszan nyúlik ki a hidegpont szigetelését biztosító testből. A mi­nimális kinyúlásnak legalább 2 cm-nek kell lennie. Az 1. ábra szerinti hőszonda különösen al­kalmas kis térfogatú, nagyértékű olvadék hő­fokának pontos mérésére, az olvadékba csak az érzékelő nyúlvány merül be, a szigetelő test nem. Így a hőérzékélő nem hűti le észrevehe­tően az olvadékot. A 2. a), b) és ábrán a kohászati és más ipari hőfokmérésekhez használatos hőelemszerelvény látható, melyben a találmányunk szerinti hő­elem foglal helyet. Az ábrán, mely A—A sze­rinti keresztmetszetet, illetve egy nagyított hosszmetszetet is feltüntet, 10 jelöli az elekt­romos csatlakozót, 11 a védőkerámia csövet, 12 kétlyukú kerámiacsövet, amelyben a hőelem­szárak elhelyezkednek, 13 pedig a hőelemszára­kat, 14 kerámiába olvasztott hőérzékélő pontot jelöl. Az összesodrott elemi szálból készült wolf­ram-molibdén szárak Si02 , AI2O3 stb. oxidból álló kettős zománccal vannak bevonva, és szere­léskor 10 cm sugárra, meghajlíthatok. Az elemi szálak összesodrása helyett részle­ges megoldás is alkalmazható, melynél pl. egy vagy több elemi szálra ráspiralizálunk egy, vagy több elemi szálat, vagy általában tetszés sze­rinti kombinációban úgy rendezzük el az elemi szálakat, hogy legalább egy közülük ne a szár tengelyirányával azonos irányú legyen, hanem ahhoz képest spirálvonalú. A 3. ábra olyan, találmány szerinti kivitelű kemencefal téglát mutat be, amelyben korrózió ellen szigetelt és a kemencék hőmérsékletét hónapokig bíró, wolfram-molibdén vagy wolf­ram-wolframrénium hőelem van beépítve. Az ábrán 20 magát a kifúrt téglát jelöli, 21 a találmányunk szerinti hőelem két szárát, 22 kerámiába olvasztott érzékelőt, 23 kétlyukú kerámiacsövet, 24 a csatlakozófej rögzítésére' szolgáló hőálló acélcsövet és 25 magát a csat­lakozófejet. A 3. ábra szerinti tégla alakú hőszonda tet­szés szerinti kemencébe beépíthető és regiszt­ráló mV mérőhöz csatlakoztatva folyamatosan jelzi a kemence élettartama folyamán annak hőmérsékletét. t '

Next

/
Oldalképek
Tartalom