160880. lajstromszámú szabadalom • Kapcsolási elrendezés két bemeneti mennyiség átalakításához a szorzatuk integráljával arányos számú impulzussá
7 160680 8 értékkel arányos Ti időtartam alatt —Eo-ról +Eo-ra növekszik (2. ábra). Ä to + Ti időpontban az integrátor VIi feszültsége nagyobb lesz, mint -HE0 és a komparátor Gi = „0" jelet ad ki. A 13 kapcsoló isimét átvált, és az integrátor kimeneti árama es így újból pedig Rí 2 Eo Eo ~R7 -gyei Rí arányos T2 idő alatt -j-Eo-ról —Eo-ra csökken, stb. A R X-R2 Ti—T, TÍ + T2 ciklusarányt íelírva EQ RÍ Mielőtt a működés további mozzanatait megvizsgálnánk, rámutatunk arra, hogyan lehet azoknak a hibaáramoknak hatására létrejött drift csökkentésére felhasználni azt a Ei; E2 küszöbszintű komparátor 21 integrátort, amelynek integrálási ideje kettővel van osztva. Tételezzük fel, hogy Ti-tÓl a t' időpontig az integrátorra J = xy áram jut, VI2 kimeneti feszültség Ei-ről E2-re növekszik, ti' időpontban a bemeneti áram előjelet vált, és ennek következtében a kimeneti feszültség ti' és t2 időpontok között E2-ről Ei-re csökken. Ha a driftet okozó hibaáramot e-vel jelöljük, akkor ti' l (J-f e) dt'= C !GE2 —Ei) ahol C állandó t2 f<-J + e) dt = C (Ei—E2). ti Állandó J áram esetén V— ti = C tjj — ti' = C , E2 — • Ei J-+ •e , E2 — • Ei 15 et kapunk, amikoris látható, hogy x- . Eo-Ri zs szel, arányos és az arányossági tényező 1 R2 30 35 40 45 J—e 50 55 80 «5 t2 = ti = 2 C E2 — Ej - — lesz, a VIi feszültség R2 10 A relatív hiba ezután nem — — , hanem j e^ e — — , amely jóval kisebb, mint , amenyr J nyiben az egyes tényezők az egységhez viszonyítva önmagukban is kicsik. Ugyanakkor, ha J = 0, az e hübaáram telítésbe viszi az integrátort, ami maximális impulzuskiadást eredményez, bármekkora is légyen az az időtartam, ameddig a J zérus, hiszen ilyenkor nem történik meg a bemeneti áram invertálása. A J áramnak azt a peródikus invertálását, amelyet a 20 kapcsolóval kell elvégezni az általa behozott hibajel kiegyenlítése céljából, a 3. ábra értelmében oly módon lehet előnyösen foganatosítani, hogy a Ti és T2 szaggatási időket a 24 KIZÁRÓ VAGY áramkör segítségével felcserélve a G* vezérlő jelet invertáljuk. A 22 komparátor a 12 komparátorhoz hasonlóan működik, de integrációs határként két referencia feszültséggel. Az x jel révén keltett G2 kimeneti jel a következőképpen működik együtt az y révén előállított Gi jellel. Amikor G2 = „0", a 20 kapcsoló G3 vezérlőjelének nagysága ugyanakkora, mint Gi. Amikor G2=„l", a J áram invertálását félperiódusra elvégezve a G3 jel nagysága a G2 jel komponense lesz. A 4. ábrán a ti —t'i és t'i ^—12 periódus alatt fellépő különböző jelalakok vannak feltüntetve az idő függvényében. Villamos teljesítmény mérése során az az x.y szorzat integráljának megfelelő G2 impulzusokat 25 impulzusszámlálóval lehet összegezni, amely ezután azt a villamos teljesítményt jelzi ki, amelyet meghatározott időtartam alatt az áramkör felvett. Az x a tápfeszültségnek, az y az áramnak, illetőleg ezzel a mennyiséggel arányos feszültségnek felel meg. Megfigyelhető, hogy — lévén x a közös tápfeszültség —, egyetlen 10 modulátor különböző fogyasztóhoz tartozó több yi; y2 ... y n ágra nézve is közös lehet, azaz megfelelő számé KI-* ZÁRÓ VAGY áramkörön át ugyanazt a Q jelet adhatja a különböző ágakra. Az 5. és 6. ábrán, ahol az előzőekhez hasonló eleméket ugyanazzal a hivatkozási számokkal jelöltünk, két további példakénti kiviteli alak van feltüntetve, amelyekben az integrátor bemenet jelének ciklikus invertálását inverter-kapcsolóval végezzük. A kapcsoló bemenetére szaggatás előtt az x vagy az y meny-4
