160879. lajstromszámú szabadalom • Önműködő készülékek hematológiai vizsgálatok elvégzésére
160879 határozták meg ill. számították ki. A találmány gyakorlati jelentőségének és teljesítőképességének jobb megvilágítása céljából az alábbiakban röviden összefoglaljuk az említett paraméterekre ill. azok értékeire vonatkozó ismereteket: Vörösvérsejt-szám (VVS-szám): e paraméter nemzetközileg elfogadott éréfcke a teljes vér egy köbmilliméterjében található vörösvérsejtek számának felel meg. Milliókban kifejezve, a normális érték 5,5 millió körül van. A klasszikus vörösvérsejt-számlálási módszer abból áll, hogy a teljes vér mintájából hígítást készítenék és az így hígított minta kis mennyiségét egy számláló-kamrába vagy hemocytometerbe viszik be. Énnek a kamrának ismert térfogata és rácsbeosztiásos élei vannak; a meghatározást végző személy mikroszkóp segítségével, fáradságos munkával számlálja a vörösvérsejteket és a kárpátit értéket extrapolálva, a hígítás mértékével megszorozva számítja át a köhmilliméter-vérmennyiségre. Haematokrítrtérték (HCT): ez a paraméter annak a teljes vértérfogatnak a százalékos értékét adja meg, amelyet a vörös vérsejtek töltenek, ki. Minthogy a sejtek hajlékonyak, korong alakú, belül folyadékot tartalmazó tömlőszerű állapotúak, centrifugálás útján tömöríthetők oly módon, hogy együttesen a saját össztérfogatúkinak megfelelő helyet töltenek be. A vizsgálatot végző személy a vérmintát rendszer rint egy henger alakú kamrába helyezi és így centrifugálja a mintát, hogy a sejteket a kamra egyik végébe tömörítse, majd feljegyzi a sejtek és a szérum viszonylagos össztérfogatát; a szérum lényegileg tiszta folyadék alakjában, jól megkülönböztethetően helyezkedik el a vörös színű tömeget képező összetömörített sejtek fer lett. A HCT-érték az ebből a mérésből adódó százalékszámnak felel meg. A találmány szerinti készülék ezt az értéket — mint az alábbiakból látni fogjuk — nem közvetlenül mért, hanem számított paraméterként adja meg. Hemoglobin (HGB). Ezt a paramétert az orvosi gyakorlatban oly módon határozzák meg, hogy az a teljes vér 100 cm3-j ében jelenlevő hemoglobin g-ok száma. A vörösvérsejtek belsejében jelenlevő folyadék egy vastartalmú komplex fehérjevegyület, amely a vér jellemző vörös színét adja. • A hemoglobintaritalom meghatározásának jól isomert módszere szerint a vérből szuszpenziót készítenék, ezt lízisnek vetik alá egy erre alkalmas vegyszer segítségével, amely elroncsolja a sejtfalakat képező tömlőket és ezáltal szabaddá teszi a hemoglobint. A szabad hemoglobint azután kémiailag reagáltatják egy a hígító folyadékban jelenlevő reagenssel és így egy olyan színező vegyületet hoznak létre, amely lehetségessé teszi a kolorimetriás meghatározást. Az így kapott oldat színét koloriimetiriai módszerrel határozzák meg, bármely ismert rendszerű koloriméter segítségével. A találmány esetében a hemoglobin-paraméter meghatározására szolgáló készülék a találmány 10 15 20 25 30 3.1 40 •(5 50 55 60 di szerinti berendezés egy másik alkotórészébe van újszerű módon befoglalva, a meghatározás pedig automatizált módszerrel történik. Átlagos vörös vérsejt-térfogat (MCV). Ez a paraméter az átlagos sejtméret mérőszáma, amelyet a normális átlagos sejtméretre vonatkoztatnak. Megadása köbmikronban történik. Ennék az értéknek a meghatározása céljából a normális sejtméretet összehasonlítják a vizsgálandó minta sejtjeinek méretével, annak megállapítása céljából, hogy a vizsgálandó minta sejtjeinek átlagos mérete néhány százalékos határokon belül nagyobb vagy kisebb-e a normális átlag-méretnél. Az MCV-érték számítással való megállapításának egyik módszere szerint a haematokrit-érték osztása a vörösvérsejtszámmal: HCT/RBC. A vörösvérsejtek átlagos hemoglobin-tartalma (MCH). Ez a paraméter az egyes vörösvérsejtefcben (tekintet nélkül azok méretére) jelenlevő hemoglobin átlagos mennyiségét fejezi ki. Mérőszámát mikro-jn&rogrammban fejezik ki. A normális érték 29 mifcro^mikrogiramm körül van. Ez az érték számítással állapítható meg, a hemogldbintartalomnak a vörösvérsejt-száinmal való elosztása útján: HGB/RBC. Ennek az értéknek egy normál-értékkel való elosztása útján kapjuk az un. szín-indexet. A vörösvérsejtek átlagos hemoglobin-koncentrációja (MCHC). Ez a mérőszám egy átlagos sejt hemogtabm-koncentrációját fejezi ki. Adott MGH-érték esetén minél kisebb a sejt, annál nagyobb a hemoglabin-koncentráció. Az értéket százalékban szokták megadni; a normális érték 36% körül van. Ezt az értéket számítással lehet meghatározni, a hemoglobintartalomnak a haematokrit-értékkel való osztása útján: HGB/ /HCT. Fehérvérsejt-szám (FVS-szám). Ez az érték a teljes vér 1 om3 -jéban jelenlevő fehérvérsejtek számát adja meg. Minthogy a vörösvérsejteknek a fehérvérsejtekhez viszonyított menynyiségi aránya nagyobb minit 1000 :1, a fehérvérsejt-számot egységekiben vagy ezerrel szorzott egységekben adják meg; a normális érték 5000 körül van. A fehérvérsejtek megszámlálása céljából a vér-hintából ki kell küszöbölni a vörösvérsejtek zavaró hatását, ami lízis útján történik, oly módon, mint a hemoglobin meghatározása esetében. A fehérvérsejtek megszámlálására Coulter-féle számlálót szoktak alkalmazni és a szuszpenziót egy mikroszkópos nyíláson kell átvezetni, ezért fontos, hogy a lízis olyan alaposan történjék, hogy a vörösvérsejtek falainak elroncsolt töredékei olyan kis méretűek legyenek, hogy azokra a fehérvérsejt-érzékelő .áramkörök ne reagáljanak. Az a három paraméter, amelyet közvetlen méréssel állapítanak meg, a fent ismertetett módon állítható egymással viszonyba; ezek a viszony-értékek adják az un. vér-indexeket. Az MCV, MCH és MCHC paraméterek értékeit általában a WS, HCT és HGB értékek alapján I
